Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-15 / 38. szám

4 ÖÉLMÁGYAÍéÖMiŐ 191S. MiritHr l.v A választójogi bizottság filése fBudapesti munkatársiunk tcktoPiehv­•tésej A képviselőház választójogi bizottsá­gának csütörtöki illéséi Beöthy László elnök negvedtizenegvkor nxiíotta meg. Napirend előtt Bizony Akos szólalt fel. aki megállapí­totta. hogv egves lapok téves tudósitást Ír­tak az ő beszédéről. Nem mondotta azt. hogy az analfabéta zsellérekre nagyon magasnak tartaná a 10 koronás adócenzust Ezután megkezdték a választójogi, javaslat tárgya­lását. Jdhabfíy Elemér: Hosszasan szól a kor­határ kérdéséről. Schoí kulturállamban nem adtak választójogot annak, aki nem télies korú. aki saját iigveiben korlátlanul nem rendelkezhetik. Ha a javaslat korhatárát nézi. annak elvi álláspontjával és az európaszerte tapasztaltakkal harmóniában látia a éves korhatárt, de a javaslat elvi álláspontjával ós az összes európai tételes iogok szellemével ellentétben állónak kell tartani azt. hogy a Károly-kereszteseknek és a vitézségi érme­seknek kdtuknu való tekintet nélkül választó­jeget adjanak. Kétségtelen, hogv minden ifjúnak, aki harci szolgálatot teüesit. tágul a látóköre. Sajnos azonban, hogv azok az ismeretek, a melyekre szert tesz, a pusztítás ismeretei, az erőszak ismeretei, annak ismeretei, hogv m ­képpen keli az ököljog alapján megszerezni azt, amire szükségük van. A iog. az igazság, a méltányosság ismereteit a harctéren meg­szerezni nem lehet, nekünk azonban nem szabad a jogot, igzságot és méltányosságot prédájául dobni azoknak, akik a hazának ugyan nagyobb szolgálatot tettek, mint m;. de akik a legjobb hiszemben is ugv kezelnék e jogokat, mint tni az ágvakolosszusckat. lr» azokat elsütnünk kellene, anélkül hogv meg tudnók állapítani, hogv azok csöve ellenség­re. vagv barátra van-e irányítva. Azt tartja, hogv a javaslatnak azon rendelkezéseit, me­lyek jutalmazni kívánnak, ki kell hagyni, mert politikai jogokkal jutalmazni csak igaz­ságtalanul lehet­Báró Ghtüdny Imre nem ellenzi a iog* kiterjesztést és éppen azért emel s*ót az e.gr­nvotcados telkesek érdekében, akik a 10 ko­ronás adócenzus és az irni-olvasnitudás kri­tériumai mellett kimaradnának a választók •közül. Az analfabéták részére magasabb cen­zust állapítana meg. Az irni-olvásni tudó tör­pebirtokos otthon nem iut be a választói lis­tába.-de mint munkás az Alföldön a magvar­ság rovására megkapná a választói jegot. Ez olyan prémium, ameivet a nemzetiségek kan. nádak a magvarsás rovásába. Egészen mis a mezőgazdasági munka karaktere;, mint az iparié. ' , , . Az ipari munkások válésztotöeat liem ki­fogásolja. de attól tart. hogv a mezőgazda­sági iparban működő munkások, akik leg.n­kább a falu salakjához tartoznak, irm-olv^n: tudásuk mellett is puszta védelem alapján, mint analfabéták kendnek majd be a válasz­tói névjegyzékbe. A legszerencsétlenebb a javaslatban a katonai jogcím. Pál Alfréd kiiiö;;»sen veszedelmesnek, tartia a tervezetnek azon rendelkezéseit, a melyek a katonai szolgálatra is választói eg­eimet alapítanak és azt. hogv a kis<oru Ka: roly-kereszteseket minden korhatar nelkm választójoggal ruházzák íe1- . , , Attól tart. hogv a választók t sszeirasa­nak ui rendje, amelv nem számit a falusi közigazgatás sokoldalú igénybevételével, a közigazgatás egész ménetét megbénít fa• Ko­méit. hogv a iavas'ntor sikerül végeredmény­ben ugv átdolgozni, hogv az elfogadható le­kven. Pál Alfréd után RgÁkovszky ]\án mun­kapárti szólalt fel. 'Szerinte a javaslat nem a elemi elvégzése helvett ha* elemi elvégzése­dhez kell a cenzust kötni. A nők passzív vá­lasztójogát nem tartia helvesmk, aktív vá­lasztójog azonban meg illeti a nőket. tfémtth Károly munkapárti az Érteim. cenzus a-lapján áil. de ezt nem íáii'a követke­zetesen megvalósiiottrak a iavasiadrm. Szj­ooi a demokratikus enröpai áram at;.:', dt első sorban a nemzu' saiátságokr.i ke'; te­kintettel lenni- A nemzetiségi vesz.-JcL.um.1 tz a ia\a*lat nem számol. Az elnök bek lenti ezután. hr.gv a hí zottság. holnap rendes ülés: fart, a iövö ke.í" den azonban csak rövid :bh iilésc íc*z és az indemnitás tárgyalása miatt a .iövö hét többi napján nem tarthatnak ülést. A javaslat tár­gyalását tehát e hó 26-ibán fo<iák folytatni. Az ülés ezután véget ért. <1 cukor, A háborús téli hónapok mizériái annál inkább jelentkeznek, minél inkább haladunk kifelé a télből. Pedig fordítva gondolná az em­ber. Várjuk a szép tavaszt, a sok minden ui zöldségfélét és közben érezzük, hogy a liszt adagokat leszállították, kukoricával keverik, hogy kevesebb a kőolaj (hosszabbak a nappa lok), hogy nem lehet véres verejték árán sem fát kapni, pedig a lakások még hidegek és beteges eső szitál, hogy a szén elfogyott és ami van, meg nem fizethető, hogy a rekvirálók mégis csak elcsíptek itt is, ott is egy kis fe lesleget, hogy a rézrekvirálással mégis csak megnyomorítanak bennünket, hogy a marha­hús árát felemelték, hogy suttyomban a házi­gazdák a kislakások árát is emelni kezdik, hogy ... és ezer hogy ... És ezt nevezzük: cukornak. Édes, szép élet, amely e! sem képzelhető cukor nélkül. Cukor nélkül, amely után eped­ve sóvárognak kicsinyek, nagyok és amely oly kicsi fejadagra zsugorodott össze, hogy mindenfelé nagy a siránkozás. Persze, ott, ahol nincs több, mint a fejadag. Ezeken a helyeken a cukor kegyetlen bosszút áll. Mert lessék elképzelni, hogy ott, ahol egy négytagú családnál két kis gyermek van, milyen keserű lehet a kávé akkor, amikor a kétkilogramm nyolcvan dekából naponta kétszer kell a ká­véba tenni a gyerekeknek, kétszer a theába apának, anyának. Vagyis: százhúszszor egy­egy deka. Most hol van a mákos tésztára való? Hol van az egyéb haditészták készítéséhez való cukormennyiség, amikor a család hetenként alig ehet kétszer hust; tehát tésztanemilre van utalva körülbelül tizenötször egy hónapban, ís melyik egyszerű tésztához nem irja elő a szakácskönyv, hogy: végy hozzá husz deka cukrot. Tizenötször husz deka cukor ? .. . ehetetlen, hiszen már egy kilogramm és husz deka elfogyott a kávéban, theában, tehát ma­radt egy kilogramm hatvan deka, ebből csak nyolcszor lehet tésztát enni. Istenem, milyen siralmas is most kisgyereknek, meg gazdasz­szonynak, édes anyának lenni. Hát lehet csodálkozni azon, ha a cukor valóságos dugkereskedelmi cikk lett? Hát le­het csodálkozni azon, hogy azok, akik tehetik, Szegeden is megadnak egy kilogramm cukor­ért husz koronát és lehet csodálkozni azon, hogy intelligens édes anyák megátkozzák az egész hazug életet akkor, amikor a kisgyere­ket, akinek álomsirós kedvében eszébe jut a cukor, mesével kell elaltatnia, cukorhegyekről szóló mesével, amelyek meg is vannak, el nem olvadtak, csak várják, halmozódnak, hogy pénzügyileg megszilárduljanak az áremelésre. Óh, mert eltűnt a cukor, kisebbek lettek a fejadagok, de elkövetkezik a boldogok, a hadimilliomosok és központok országa, csak­hogy a közönség számára nincs ma keserűbb valóság a nincstelenségek között, mint: a cukor! —Í. 1 vásárol, elad és megelőlegez /VIA V R* MIKSA bank- és váltóm letel ••Irt • Széchenyi-tér, a városházával szemben. TUDOMÁNY IRODALOM 0000 A Virradat legújabb, szerdai száma is szenzáció.* tartalommal jelent meg. Szakács Andor, a lap szerkesztője, folytatja érdekfe­szítő problémáját az 1848—49-iki cenzúráról, amelyet tudvalevően IYf^onyi iíTazságügymi­niszter parlamenti felszólalása tett aktuálissá. Bcck Lajos a magyar radikalizmusról irt cik­ket, a külpolitikai közlemények között pedig az Amerikáról és Szerbia újjászervezéséről ivottak keltenek feltűnést. A Virradat „Ame­rikai pota" cimii rovata ezúttal is gazdag tar­talommal jelem meg. Krúdy Gyula regénye, Oláh Gábor regénye. Újlaki Antal novellája, 1\ Ábrahám Ernő cikke. Stzép Ernő gyönyörű verse, rijiortok. aktualitások, politikai é.s pe»l» humoreszkek a lnak még külön értéket a szer­dai számnak. A Virradat hetenként kéuzer, -zenlán és szombaton jelenik meg, egyes szám ára 40 fillér > kapható az elárusítóknál.. Ki­adóhivatal Budapest, VII.. Erzsébet-körut KÖZGAZDASÁG 0000 Tőzsde. Budapestről telefonálja tudósí­tónk: Az. értéktőzsdén nyugodtabb üzletmenet melleit ma barátságos volt a hangulat. A ja­vult liécsi jelentések fedezéseket vontak ma guk után, ami megszilárdította az áinivót. A vezető értékek javultak. Magyar Hitel 1268-­1.274, Osztrák Hitel 801—10. Agrárbank 939-481 Fa bank 772—77, Hazai Bank 510—<16, Jelzálog bank 511—06. Leszámítoló 692 -188. Magyar Bank S15-42Ő. Forgalmi Bank 530 -588, Ingat­lan Bank 562-66, Kereskedelmi Bank 5J35. Általános kőszén 1730—700, Beoesini 980—90. Salgótarjáni 954—70, Szászvári ?25—30 JTn kány 634—<20, Rimamurány 980—167, Láng 414-716, Lipták 240-42, Slick 445-35, Közúti vasút 458—151, Államvasút 900—£97, Vasuiij forgalmi 508—7, Atlantica 1200, Levate 925—' 35, Textil 580-190. Cukor 3300-45, Nasiel 2800—790. A korona értékének emelkedése. Az ukrajnai béke hire valutánk árfolyamát na­gyon megjavította. Február 7-én 52.20 volt a korona zürichi árfolyama.'Február 11-én. a Bresztütovszkból érkezett hirek hatása alatt felszökött 58-ra. Január első napjaiban, az orosz béketárgyalások folytatólagos megin­dításának napján szintén 58 v0lt a zünchi kurzus, de kontremineladások következtében lassanként 5I-ig csúszott vissza. Most ismét elérte az utolsó .esztendőnek legmagasabb ár­folyamát- Legalacsonyabb kurzusa '1917. évi augusztusában volt a koronának. Akkor 100 koronáért 39 frankot adtak. Most 57-er ad­nak érte. A béke idején 105 volt az árfolyam. Tehát még mindig 48 frankkal alatta va­gyunk a paritásnak. A német valuta békeár­olyama Svájcban 123.5 frank volt. Ma 87. tehát a régi kurzusnak 36 frankkal van alatta­Vasadó Németországban. Németország­ban legközelebb be fogiák hozni a vasadót és pedig a nemrég életbeléptetett szénadó min­tájára, olvan alapon, 'hogy á forgalomba ho­zott nyersvas számlaértékének 20 százalé­kát kel! majd adó cinién megfizetni. A szén­adóból körülbelül 500 millió márka évi bevé­telre számit a német kincstár, a vasadóból származó jövedelmet pedig ennek a felére becsiilik. A számítás az, hogv Németország nyersvastermelése évi 20 millió tonna, amelv 60 márkás alapár mellett 1200 millió márk^1 számlaértéket jelent. Ennek 20 százaléka 240 millió márka. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom