Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-04 / 3. szám

Hűd- ywik i HÍREK ocoo — KUfiftltí; a tiz esztendős Pista mesélte Hali Hangon és anyai örömökkel a föld legbájosabb aszszonya, aki mindig a legalkalmasabb pillanatban, témahiány idején szólal meg — szokatlanul vidám hangon köszöntött rám ma Jóreggelt", Szemei ragyogtak, az arca fénylett, és történelem-könyvét mint indián tomaháwkot forgatta meg a f«ja fö'ött. — Juj! de szép az élet! —, mondta lelkesülten és őszinte örömmel és magasra röpítette föl a könyvét, hogy minden lapja különkülön hullott a fejemre. Nem értettem e nagy, szívbéli, örömöt és energikus hangon utasítottam réndre egyébként jól nevelt fiamat. —) Marna — neheztelt ekkor rám ft fin — t® szigorúbb akarsz lenni, mint a miniszter? Őszintén szólva írem akartam szigorúbb lenni a miniszternél s miután a felszólalásból derengeni kezdett előttem a mélységes öröm oka ja, beszélgeted kezdtem fiacskámmal. Igy beszélgettünk: Én: Hát nagyon örülsz az üli vakációBak? Ö: Nagyon örülök, mama. Egészen elvan, mintha most kezdődnék a karácsony. Én: De hát már hozzá törődtél a gondola thez, hogy harmadikán újra iskolába kell menni? •ö: Lehet is ahhoz hozzá törődni. Csak féltem. Egészen elrontotta az újévemet is az a tudat, hegy már csak két nap a vigasság. Én: Hanem most... Ő: {Felhajítja a történelem ütán a számtankönyvét.) Hanem most nekem áll a világ. Nem megyek iskolába. Szabad vagyok! Egészen olyan, mintha uj karácsony jönne! Én még csak most kezdek izünnii Itt féíbö kell szakítanom a beszélgetést. Egyszerű okból: nem lehetett a fiammal beszélgetni. Mert örült. Hogy mennyre® örült, nem részletezem. Holnap sneg kell Vásárolnom íijonriRja minden '.könyvét. Ez talán elég. De lassan mégis lecsillapult. És ezzel a meglepő kérdéssel fordult hozzám: I .< tó Mama, mondd, öreg bácsi már az a kultuszminiszter? : tó Na, 'elég öreg- l : — De nem nagyon? ; tó Ugy hatvanas tehet. . , ^ Na, 62 baj. — 'Miért? tó kérdeztem esndálkozva. Megint nem értettem a fiamat. ' — Tudod kezdte magyarázni elgondolkozva — ugy gondoltam: 14 .év nagy . idő. Ennyi idő kell hozzá, hogy nagykorú és választópolgár legyek. :Ez alatt a kormány legalább tízszer megbukik, Jgy 'Apponyi föltétlenül állás nélkül marad. Tehát szüksége lesz arra, hogy képviselő legyen. Ha pedig szüksége lesz rá, ő megérdemli, hogy az legyen. Hát ugy gondoltam, ezért az uj vakációért megválasztatom majd képviselőnek. Hiszen mégis a legderekabb ember ma a kormányiban. — Tőzsde, Budapestről telefonálja tudósítónk : A mai értéktőzsde szilárd irányzat mellett nyílt meg, zárlat felé azonban már esteik az értékek. Osztrák Hitel 875, Magyar Hitel 1313, Agrárbank 1003, Fabánk 396, Hazai Bank 560, Kereskedelmi Bank 5730, Salgótarjáni 1040, Uri'kány 725, Rimamurányi 1024, Államvasút 967, Adria 1-900, Atlantica 1370. — A közélelmezési minisztert képviselővé választották. Kassáról jelentik: Tornagörgön csütőtförkön képviselőválasztás volt-, amelyen Ttó? Hadik János közélelmezési minisztert ®|fljangulag képviselővé választatták. — Kitüntetések. A hivatalos lap ésötöitöki száma közli a következő kitüntetéseket; őfelsége a király Thiry Hugó és Poós Béla 48-os hadnagyoknak a katonai érdemkereszt harmadik osztályát adományozta a hadiékitménnyel és a kardokkal az ellenséggel szemben való vitéz magatartásuk elismeréseid. — A király megparancsolta, hogy Götter Imre 46-ik gyalogezredben főhadnagynak az- ellenséggel szemben vitéz magatartásáért az ujabb legfelsőbb dicsérő elismerés a kardok egyidejű adományozásával tudtul adassék. — A ruszcsuki polgármester levele. Bizonyára élénk emlékezetében vannak még a közönségnek azok a szines és értékes cikkek, amelyekben Jakab Dávid tanár beszámolt a DéhmajgyaFország hasábjain, bulgáriai utazásáról. A cikkek egyike a ruszcsuki polgármesterrel folytatott beszélgetés volt. A szép eikkre a polgármester a következő levelet küldte Jakab tanárnak: Tisztelt tanár nr! Fogadja meleg köszönetemet a Délmcfyyargrszógban rólam és családomról irt szép cikkért. A stílust értem és a benne kifejezett igaz rokonszenvet és hazafias megbecsülést eláruló érzelmeket. Keresetlen szavaimat pompás kiszinezésben adja vissza, végig kifejti benne a társalgásunkban felvetett gondolatokat. Szerénységem nem engedi meg, hogy személyemre vonatkozó hízelgő szavait kiemeljem s csak arra kérem családom, nevében is, hogy ne feledkezzék meg rólunk, ha erre jár, mert ha felkeres, mindig igaz örömmel fogadandjuk. , — A eaanádi püspök eladja makói ingatlanait. Dr. Qtattfeldsr Qyula esanadi püspök elhatározta, hogy a püspökség tulajdonát képező dáli pusztát, valamint két makói ingatlanát — püspöki rezidenciát és a tKófonászállodát tó eladja, hogy annak árán más ingatlanokat vásároljon. Az eladásra nézve a püspök egy konzorciummal folytatott tárgyalásokat, amelyek eredményesen végződtek és a püspök az adásvételi szerződést jóváhagyás végett már fel is terjesztette a felsőbb hatósághoz. Makó városa most a püspök -előtt azt a kívánságát fejezte ki, hogy a rezidenciát és a szállodát hajlandó volna megvásárolni. Glattfelder sajnálatát fejezte ki, hogy a város szándékáról csak most. értesül, azt ajánlotta azonban a makói polgármesterhez intézett levelében, hogy a város e tekintetben lépjen egyezségre a konzorciummal s kész e tekintetben a város érdekében közbenjárni. — Karríkaíurak a nézőtérről. A közönség legszélesebb köreiben mutatkozik a legnagyobb érdeklődés az iránt a matiné iránt, a melyet vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel remlez a Korzó-mozilban a Szegedi Újságírók Egyesülete. A matinén tudvalevőleg a „Déli Hirlap" körül csoportosuló kiváló művésznők, irók és újságírók vesznek részt. Hajdú Ilonán, az Operaház, Tasnády Ilonán, a Nemzeti Színház tagján kiviil szerepelnek Krúdy Gyula a nagyszerű iró, Lázár Miklós főszerkesztő, ZUahy Lajos költő és Major Henrik karikaturista. Régen volt része a közönségnek olyan nivós s változatos programban, mint aminőt ezen a matinén élvezhet végig. Hajdú Ilona pompásan csengő hangú és elismert énekmüvészete, Tasnády Hona sokszor méltányolt előadó művészete, a várva-várt Krúdy Gyula szereplése, a zseniális Lázár Miklós pompás tolla ós Zilahy , Lajos értékes lírája mellett is nagy érdeklődéssel várják Major Henrik szereplését. Az országnak egyik legkiválóbb karrikatuvistája Major, aki a színpadon országos nagyságok mellett szegediekről is fog rajzokat készíteni. IA közönség bizonyára feszült érdeklődéssel fogja lesni, hogy az egyes vonásokhói a nézőtéren helyet foglalók közül kinek a karrikaturája fog kialakulni. A pompás műsornak Major szereplése egyik legérdekesebb száma lesz. Jegyek a Korzó-mozi pénztáránál már csak korlátolt számban kaphatók 6, 5, 3 és 2 koronáért, —Reviczky Tamás küencvenkét esztendős Nem országos nagyság, még csak fejedelmi sarj sem, csak egy szép, tiszta életű, puritán öreg ur, íSzeged uritársadalmának szeretett és becézett volt Tamács bácsija, mégis megérdemli, hogy születésnapjának évfordulója alkalmából sok-sok melegen érző tisztelői örömére megírjuk: Reviczky Tamás a napokban töltötte be kflenevenkettedik évét!... És hogy egészséges, Budapesten Atilla-utca 51. szám alatt tölti teljes szellemi erőben a meghatóan szép múlt diszes emlékéin való boldog merengésben a magas kor verőfényes napjait, melyekre az élénken rajzó kedves emlékek mosolyognak vissza s ezek megaranyoznak min den alkalmatlankodó árnyat, ami esetleg a 92 esztendő fáradságaival járhat. Akik nem ösmerik Reviczky Tamást, azoknak sziveser mondjuk el, hogy ő veit Szeged úgynevezett legöregebb embereinek egész 1918-ig a legérdekesebb típusa. Csupa szépség lélekben é: testben egyaránt. Délceg, magas termet, hó fehér haj és körszakáll, vidáman pedrett Ár _ pád-bajusz ékesítették őt, az örökifjú kedves öreg urat, akinek fiatalosan rugalmas járási: mindig mosolygós,' derűs hangulata és fris szelleme, csudálatoan ritka memóriája, lelké nek üdesége alaposan rácáfolt az élet öregsé gére. Fiatalabb korában uradalmi intéző vo! nagyobb uradalmakban, majd később hivata' vállalt a megmagyarositott penzügyigazg: tóságnál s mint titkár töltött el sok szép es: tendőt Szegeden a város egész társadalmánál, tiszteletétől és szeretetétől környezve. A sz;. badságharcot mint, huszártiszt küzdötte végi, résztvevőn szúmos nehéz ütközetben a blis kén lengő magyar zászló alatt. Azután szán iizetés következett s ma talán ő a legöregei 48-as honvédszázados, Gyönyörű jellem, dinem lékek, érdemek és becsületes munkában c töltött évek vonják be emlékét aranyos gl riával. A napokban levelet irt egyik szege ösmerősének s a bájos lírai hang, mely át\ nul a még mindig erős kézzel irt soroko. megcsendit egy megható érzést, mely vissz röppen az elhagyott pátriába. A hang hall: tára szinte önkéntelenül toll után nyul a ki hogy egy-két szeretetteljes sorral felkerea lélekben köztünk időző fehér aggastyánt. 92-ik születésnapja alkalmából holdogaln 1 szöntse őt, -- Kovács János temetése. Az az általát < és osztatlan tisztelet ami a zenélőnek kijá megnyilatkozott a végtisztességén is. Nem 1 ketéllet az utca, ahonnan Korács Jánost . mették, tömött embersoroktól, de ni inda, körülállták a város halottjának a koporsói akik értékelni tudják a munkás életet és a látható eredményt, amit a kultúra meze a kiválasztottak felmutatni képesek. Ami!; csöndes volt az élete, olyan egyszerű, de V sőségteljes volt a temetése, illő az elköltő, minden parádétól ment egyéniségéhez. A a tisztességen megjelent a város volt főispá Kállay Albert v. b. t. t,, a városi tanács Somogyi Szilveszter vezetésével, dr, E István, a város országgyűlési képviselője Dugonics-Társaság tagjai és sokan a v; társadalmának előkelőségei és vezetői k Három óra előtt érkezett Várhelyi J> prépost-plébános, aki a gyászszertartást gezte. A Dugonics-Társaság nevében, aí elnöke: dr. Szalay József búcsúztatta a h tat szívbeli, őszinte szavakkal. Majd a g.