Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-11 / 9. szám

"ízm A központi hatalmak nem hajlandók a béketárgyalások helyéi megváltoztatni. — Kühlmanfs nyilatkozata Bresztlitovszkban a tárgya Ások eddigi eredményeinek veszélyeztetéséről. — Czernin felhívása az oroszokhoz a különbéke megkötésére. — Szeged, 1918. január li. lm . i ..... -I ' I BrészÜitovszk. január 9. A Magvar Távirati Iroda jelenti: A békedelegálusoík mia plenáris, ülést tartottak, amelyen a négy szövetséges hatalom küldöttségein kívül részt vettek Trockii vezetésével az orosz kormánv képviselői és Hoiubowics kereskedelmi és ipari titkár vezetésével az ukrán köztársaság kiküldöttei. Az ülést délelőtt tizenegy órakor a török meghatalmazott. Tálaat pasa nagyvezér őfensége 'nyitotta meg. aki a megjelentek iidvcz'ése után Kühlmctnn némtet külügyi allsim titkárnak engedte át az elnöki széket. iKufnlreann áíllasrtlMr a következő beszédet intézte a plenáris ülésen megjelent küldöttségekhez: Kühlmam a tdfavaldsék eddisl menetéMl. — Fenségek! Nagyságos, assso yom! uraim! Az eddigi ülésekre megállapított formákat, ugv látom, általános helyesléssel továbbra is fenntartani kivániák. Minthogy az egyes küldöttségek összetételéten változások történteik, nem -esz felesleges munkánk megkezdése alkalmából rövid visszapillantást vet ni az előzményekre és a tárgyalások eddigi menetére. — Az orosz kormánv 1917 -november 28-án „Mindenkihez" címzéssel ellátott .szikratáviratban bizonyos határosatok közlése mellett kinyilatkoztatta h'ailandócágáf. hogy a hadviselőkkel béketárgyalásokat kíván kezdeni. Erre Hertling gróf némtet birodalmi kancellár a birodalmi gyűlés telies ülésén november 29-én a következőket jetentotte ki: „Az orosz kormány tegnap Cars2?ko.ie-Sz:lóból Trockii külügyi népbiztos és Lenin népbiztos aláírásával ellátott szikratár iratot intézett a hadviselő államok •kormányaihoz és abban javasolja, hogv rövid -határidőn belül kezdjék meg a fegyverszünetről szőlő tárgyalásokat'. Nem habozom kijelenteni, hogy az orosz kormány eddig ismert javaslatai diskutabilis alapot látszanak nyújtani a tárgyalások felvételére és hogv kész vagyok tár gyalásckba bocsátkozni, amint az orosz 'kor-. máiiv kiküldi meghatalmazott kéoviselőit. Remélőm és kívánom, liogv ezek a törekvések rövidesen .komoly formát vesznek és meghozzák nekünk a békét." Szövetségeseink vezető áillaimférfiai ugvanilven értelmű nyilatkozatot tettek. December 3-án megkezdődtek a fegyver szünetről szóló tárgyalások, amelyek december 15-én a fegyverszüneti szerződés aláírásával eredményes befejezést nyertek. E szerződés IX. cikkének határozata szerint, hogy „a szerződést kötő felek e fegyverszüneti szerződés aláírása után közvetlenül béketárgyalásokat kezdenek," a négv szövetséges hatalom élküldötte a meghatalmazott képviselőit Bresztlitevszkba. a hol "oz orosz kormány deleg tusaival december 22-én megkezdték a béketárgyalásokat. — A tanácskozások két elkülönített részre oszlottak; egyrészt azokra a megbeszélésekre, hogvan lehetséges az általános béke, másrészt pedig azoknak a pontoknak megvitatáséra. melyek a négv szövetséges hatalom és az orosz kormánv között minden esetre megbeszélendők voltak. Mint az orosz delegáció a deeemibre 25-iki ülésen javasolta. a tárgyalásokat tíz napra megakasztottuk. „hogv az orosz nyilatkozat megtétele után azok a népek, melyeknek kormányai az általános békéről szóló tárgyalásokhoz még nem csatlakoztak, a békének itt körvonalazott elvebe! kellőm megismerkedhessenek. A megállapított határidő lejárta után a tárgyalások uira f!veendők, tek n'et nélkül arra, hogv egyáltal 'n csatlakoznak-e és méniivien a hadviselő államok a tárgyalásokhoz." A határidő 1918. január 4-én éhéikor lejárt. A szövetkezett kormánvek ezek után. szikratávíró utján a következő közös határozatot hozták nyilvánosságra, miután tudomásukra jutott, hogv az antant kormányaitól, seimsniféle célravezető közlés nem érkezett Pétervárra. A négyesszövetség megbízottai 1916 január 25-én Bresztlitovszkban az orosz megb'zottak indítványaira adott válaszukban a nyomban megkötendő általános béke bizonyos vezető szompontiait állítottak fal. Az egyoldalú megkötöttség elkerülése végett a szövetségesek ezeknek a vezelő szmincnt knak érvényességét kifejezetten attól tették függővé, hogv meghatározott időn belül az összes hadviselők kivétel és minden fenntartás nélkül az összes népeket egyenlően kijelező feltételek alapos megvizsgál ásáro kötelezik magukat. A négv szövetséges ország küldöttségeinek hozzájárulásával aZ orosz küldöttség tíznapos határidőt tiizött kk hogv ezalatt a tiz nao alatt a többi hadvi.elők a Breszflitovs^án megállapított béke elvekkel megismerkedjenek és a tárgyal ás okihoz való csatlakozásuk dolgában határozzanak. A szövet égősek kiküldöttei megállapítják, hegy ?. tíznapos batáridő 1918 január 4-én lejárt és hogv a többi hadviselő közül egyiktől sem érkezett hozzátok a béketárgyalásokhoz való hozzájárulásuk dolgában semmi közlés. Általános békéről ntmt már nem lehető szó. -- Mint a szövetséges kormányok december 25-i közlésének tartalmából kitűnik, abban a leglényegesebb előfeltételképen azt állapítottuk meg, hogy az összes ellenséges hatalmak egyhangúlag elfogadják az összes népeket egyformán kötelező előfeltételeket. Minthogy ez a feltétel be nem állott, nyilatkozatunk tartalmának és a határidő elmultának ezek a következményei: Az okirat, elévült. Plenáris ülésünknek legelső feladata volna tehát annál a pontnál venni fel ismét tárgyalásokat, melynél a karácsonyi szünet megkezdése előtt voltunk, Az orosz delegáció azosbai Jcfíe ur aláírásával táviratot toció azonban Jofíe aláírásával táviratot tovele a következőket; „Az orosz köztársaság kormánya szükségesnek tartja, hogy a további tárgyalásokat semleges területen folyatassuk és a maga részéről indítványozza, hogy a béketárgyalások színhelyét Stockholmba tegyük át," Egy későbbi táviratban kifejezésre jutott az a kivánság, hogy a béketárgyalásokat a semleges külföldön folytassuk. — Neon akarok mélyebben belehatolni a delegátus uraknak más alkalommal' kifejezésre juttatott felfogásából megismert okokmás helyen, mint Bresztlitovszkban íolyatmás helyen, mint Bresztlitovszkban folytatni, pusztán arra szorítkozom, hogy hangsúlyozzam a négy szövetséges hatalom elhatározását, mely szerint nincsenek abban a helyzetben, hogy* a már megkezdett előzetes béketárgyalásokat más helyen vigyék tovább. Mint már korábban is kijelentettük, pusztán udvariasságból készek volnánk rá. hogy a formális befejező tárgyalásokat és a preli•mináré aláírását az orosz delegátusokkal, való megegyezés alapján más helyen intézzük és ennek a helynek megválasztása dolgában hajlandók vagyunk megbeszélésekbe bocsátkozni. — Nem maradhat említés nélkül az a tény, hogy rendkívül fontossága van annak az atmoszférának, , melyben a tárgyalások .folynak, valamint fontos az, hogy tárgyalásaink félbeszakadása óta bizonyos esemé-1 nyék történtek. Ezek szükségessé teszik annak megállapítását, hogy kételkedéssel fo'gadjuk az orosz kormány szándékainak őszinteségét, jelesül annak a szándéknak őszinteségét, hogy a négy szövetséges hatalommal hajlandó gyorsan megkötni a bókét. — Erre való tekintettel pusztán bizonyos félhivatalos jellegű nyilatkozat hangjára akarok utalni. e nyilatkozatban az orosz kormány a négyes' szövetrég kormányaira tett megjegyzést. Különösen kiemelem a pétervári távirati ügynökség egy közlését, a mely ügynökség a külföldön mint az orosz kormány félhivatalos organuma szerepel. —Ebben a közlésben — nem akarom beszédemet hosszura nyújtani — e pillanatban csak arra utalok, ami föltétlenül szükségesnek tűnik, hogy a december 28-iki ülés lefolyásáról szóló tudósításban az orosz delegáció elnökének, Joffe urnák adott válaszom olyan formában adatott vissza, mely — mint az akták tanúsíthatják — teljesen „a tudósító fantáziájából született. Ez a minden részében; kitalált közlés veszélyezteti a tárgyalások eddigi menetének eredményeit és zavarokat idéz elő. — Ha mégsem adom fel a reményt arra, hogy ezeknek a tárgyalásoknak eredménye lesz, ezt a reményemet elsősorban az orosz népnek ismert s az orosz delegáció által kifejezett békevágyára és azokra a tapasztalatokra alapítom, amelyeket az orosz küldöttséggel: való tárgyalások során szereztünk. Amennyire a munkaszünet előtt folytatott tárgyalásokból itélni lehet, anyagi ter* mészetü nehézségeket rém tartom eléggé nagyoknak arra, hogy a béke müvét íöfbo- . ritsák és újból föltámasszák minden beláthatatlan következményével együtt a háborút a keleti fronton. Gróf Czernin beszéde. Gróf Czemln közös külügyminiszter, a ki ezután, szólásra emelkedett, a következőket mondotta: — Német kollegám Megjegyzéseihez még a következőket kell hozzátennem: Az okok. amelyek miatt a tárgyalásoknak valamelyik semleges országba való áthelyezését a mostani pillanatban elháritiuk magunkba, kettős természetűek. Először technikaiak. Mi innen egver.es távlrcösszekötteíésten vagyunk kormányunkkal és önök is naponként kicserélhetik .véleményeiket Pétervárral és Kiewvel a mi táviróközpontankról. Ezt az apparátust mi nem nélkülözh&tiük. ha csak a tárgyalásokat rendkívül meg nem akartok nehezíteni és el nem akarjuk nyújtani. Ennél az oknál sokkal fontosabb azonban ez a második motívum: — Önök, Uraim, minket annak idején az általános béke ügyében folytatandó tárgyalásokra hívtak meg. Mi azokat megkezdtük és mi megyegyeztünk az általános béke ügyében egy bizonyos alap tekintetében. — Ezen az alapon Önök szövetségeseikhez tíznapos ultimátumot intéztek. Szövetségeseik Önöknek nem válaszoltak és ilyenformán ma már- többé nemi általános békéről van szó, hanem különbókéről, mély Oroszország és a négy szövetséges hatalom között volna megkötendő. • — A tárgyalások szinheivétték semleges • területre való áthelyezése az antantnak azt áz általa hőn óhajtott alkalmat nyújtaná.