Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-08 / 6. szám

DÉLMAIÍYABÜBSÜÁÖ Szeged, IM. január 1 oCloyd George jffnglia békefeltételeiröl. London, január 6. A Reuter-ügynökség jelenti: Lloyd George angol miniszterein,öík nemrég imgigérte a szakszervezetek kiküldöttéi előtt; hogy a hadicélokról nvi átkozni • fog; Ezteőz ígéretet te'jtsitve. most a következő ny'latkozntot tette a kormány nevében: * — A világháborúnak akár csak egy íTánftel való folytatását is csak a legvilágosabb, a legnagyobb és £ legigazságosabb ügy igazolhatja. Nekünk pedig módunkban kell hogy legyen világosan -kifejezni azokat az alapelveket, amelyekért küzdünk és egyszersmind a világháború térképén való végleges és érthető alka'mazásukat is. Elérkeztünk a borzasztó harc legkritikusabb órájához és mielőtt egy kormány meghozza a nagyfontosságú döntést azokról a feltételekről, amelyek mellett a harcot befeiezni vagy folytatni akarja, meg kell győződnie arról, hogy a nemzet lelkiismerete e feltételeket helyesli, mért csak igy lehet fentartani azokat az erőfeszítéseiket, amelyek szükségesek ennek a háborúnk erőteljes befejezéséhez. Ezért az utóbbi napokban különös gondot fordítottam arra, hogy felvilágosítást szerezzek az összes hangulatok és nézetek képviselőinek fe'fogásáról és magatartásáról. Örömmel állapítom meg. mi t e tárgyalások eredményét, hogy — jóllehet a kormány csupán a beszédemben használt tényleges szavakért felelős. — hadicéljaink és békcfehéie'eink jelléige éh céliai tekintetében általános helyeslő felfogás nyilatkozott ntee. Amit tehát ma önöknek és az egész világnak mondok, az nemcsak a kormány felfogása, hanem ugy tekintendő, mint a nemzet és az egész birodalom álláspontja. Ml nem vísejünk támadó háborút a rémet nép ellen, amelyet vezetői arra győztek rneg, hogv védelmi harcban áll irigy népek szövetségével, am,eVek Németországot el akarják pusztítani. Ez nem áll Németország-vagy a német nép efousttitása sokasom volt a mi hadicélunk a háború első napjától egészen a mai napig. Minket tényleg e'lenkezésiink e'lenére igen készületlenül kéuyszi ritettok a tmrzasz'ó tüznróhába, hogv beavatkozunk ebbe a háborúba önvédelemből. az európai nyilvános jog é'Üet,! erőszak védelmére és akoknak az ünnepélyes szerződéses kötelezettségeknek a megmentésére, amelyeken Európa politikai strukturája felépült. Németország pedig Belgiumba való betörésével földre tiporta ezeket a kötelezettségeket. Nekiink vagy részt kellett vennünk .a harcban, vagy. félre ke'lett állanunik és tétlenül néznünk Európa pusztu'ását és a nyers erőnek a jog és a nemzetközi igazságosság feletti győ'zelmét. E fcorza'mas altom livál-an az öntudat volt az. amely az .angol népei háborúba kénvszeritette. Az angol nép soha sem változtatta meg „eredeti álláspontját, soha sem törekedett a német törzsek szétválasztására, a német Tdíam. vogv német terii'et szétbontására. ••Nénu-tország'rak fontos pozíciója volt a világon. Nem óhajtunk és ttom törekvésünk, how e/.t a ooz'clólát a jövőben kérdésessé toorV«k. vanv elniisttttsnk, ccuoán azt akarják, hnt»v NÓmetors^ágoít eltérítsük egv kato^gj ífr;»(nm remé«véltí>l és terveitől, hogy hiteden erer't n vü'g nagy közhasznú fel• dal ó*ok szentelhesse. Epren ugy i*eni harcolunk azért, hogy agyarországot és Ausztriát elpusztítsuk, vagy hogv Törökországot megraboljuk fővám* áj A1. vagy kisázsiai és thráciai gazdag birtokaitól, amelyekben túlnyomóan török népfai lakik. Éppen igy nem azért avatkoztunk a háborúba, hogy a német császári birodalom alkotmányát megváltoztassuk, vegv elpusztítsuk, bár egy ilyen kat n i autokrata alkotmányt a XX. században veszede'mes anarchonizmusnak tartunk. Véleményünk szerint, ha Németország valóban demokratikus alkotmányt létesítene, ez lenne a legmeggyőzőbb bízón dtéka annalk, hogy a katonai főura'om régi szelleme a háborúban valóban eltűnt és akikor soikka' könnyebben köthetnénk nagylelkű demokratikus békét Németországgal. Ez azonban olvsii kérdés, amelyet a német népnek magának kell e'döntenie. A népek jogarnak egyen'ősége — akár nagy, akár kis népektől van szó — tegyik alapvető cél, amiért ez az ország és szövetségesei ezt n háborút viselik. Azoknak az erő szakos károknak a pótlását, amelyeket a belga városoknak és falvaknak és afook 1akpsainak okoztak, határozottan visszautasítják. A központi hatalmak úgynevezett ajánlata csak egyetlen pontban teljesen világos és határozott: Németország semmi körülmények között sem akar tágítani attól a követelésétől, hogv valamennyi német gvarvitpt visszaadásiéit. Ezen a ponton füstté válik az önrendelkezés, vagy mint régebben neveztrk. a kormányzottak beleegyezésével való öinknrtnánvzás alapelve. Lehetetlen, hogv tartós béke épülhessen ilven alapon A legelső követelmény, melyhez az angol kormány és szövetségesei mindig ragaszkodtak, Belgium tökéletes helyreállítása és meglehetősen messzemenő kártérítés elj pusztított Városaiért és tartományaiért. A helyreállítás elismerést jelent. Amíg a nemzetközi jog nem ragaszkodik ahhoz, hogy azok a károk. melyek alapelveinek meg nem tartása folytán előállottak, megffeettessenek, valóság ebből a nemzetközi jogból sohasem lehet. További "követelmény Szerbia. Montenegró. valamint Franciaország. Olaszország é® Románia megszál'ott részeinek helyreóiUtésa s az ott lévő ellenséges hadseregek tettes visszarendelése. A jogtalanság jóvátétele alapvető feltétele a tartós békének. Utolsó leheletünkig ki akarunk tartani a fran cla demokráciának abbeli kívánsága mellett, hogy újból való mérlegelés -íreconsideratMu) tárgyává tétessék az 1871-tki nagy Igazságtalanság, mikor a lakosság kívánságára való tekintet nélkül két francia tartomány kiszaLf:tátott Franciaország testéből és fél századon át a német birodalomba kebeleztetett be. Nem akarom megkísérelni, hogy tárgyaljam a németek által most megszállva tartott orosz területek !rérdését. Az orosz politika az orosz forradalom óta olv sok mozzanaton ment át és oly gyorsan fejlődött, hogy bajos dolog tartózkodás nélkül arról beszélni, miiven lesz a helVzet ott. amikor az európai béke Végtoges feltételei kerülnek megbeszélésre. — Oroszország magára vállalta a háborút minden borzalmával, mert hagyományaihoz híven. gyengébb faj rokonainak, a szerbéknek védelmére belépett a háborúba, bngy megvódíe Szerbiát a függetlensége ellen intézett támadással szemben. Most azonban Oroszország, anélkül, hogv összeköttetésbe lépett volna azokkal az országokat, amelyeiket háboruba vont', MiJÖnbékérőf kezdett tárgyalni a közös elteurésgel. Nem teszek szemrehányást, csak tényeket sorolok fel. ózza! a szándékkal, bogy meg világítsam, miért nem tehet NagyBritannia fele'ös Oiivan elhatározásokért, a melyek távollétében történtek, melyekről vélitek nem tanácskoztak, vagy melyek érdekében nem kérték ki hozzájárulásunkat, Anglia demokráciája a végsókig ki akar tartani Franciaország, Olaszország és valamennyi szövetségesének demokráciája mellett. Büszkék leszünk, hegy végletei' lg küzdhetünk Oroszország uj demokráciája mellett. Ugyanezt akarja Amerika. Franciaország és O'aszország, Hisszük, hogy" egy független Lengyelország, mely valóban felöleli az összes lengyel elemeket, melyek az uj ország részévé akarnak lenni, múlhatatlan szükségessége' Európa egyensúlyának. Hasonlóképpen — jóllehet megegyezem Wilsonnal abban, 'hogv Magyarország es Ausztria feloszlatása nincs hadicéljaink között — abban a véleményben vagyok, hegy ha az ausztriai és magyarországi nemzetiségeknek nem adnak valóságos demokratikus alapelveken nyugvó önkormányzatot. melyre oly régóta vágyódnak, lehetetlen Európának abban a részében elhárítani a.zokr»t az okokat, amelyek az általános békét oly hosszú időn át. fenyegették. Ugyanezen Okoknál fogva szükségesnek tartiuk ffa olaszok ama természetes igényeinek kielégítését. hoev ugyanazon fajú és nyelvű néppel ogVf SÜ'jOTTf'k. Hasonlóképpen odahatni s á'idékozvk, hogy a rom'te vérbez és romén nyelvhez tartozóknak: iog'wüt töreki'•ésefbeti ''guzsáeot e7olgá'tae«arök. Ha ezek a feltételek mllcteln'Tr, Magvarors"7ávbő1 A.u sétriából oly hatatom válnék, melynek erek a békét 'r wabtésítwt i'tené előbbre Európáihatt, ahelyett boci'' eszköze lenne a kártékony uémvtt katonai aütokráciáraV. anie'v szövrteó"receteek segítő forrácalt salát cfttét oé1'"in"k .Veresztíilyitelére hasznába fel Azt H-sttik. h°gv Európán kivitt is ezeknek az elveknek -béli é r vén vec tiíln i ök. De mig a legkevésbé sem akarjuk kétségbe vonni a török birodalomnak azt a jogát, hogy a török nép Konstantinápolyival, mint e birodalom fővárosával fetimaradjon, add'g Ítéletünk szerint jogunk van ahhoz, hogv miután a hajózást a Fekete-tengerből a Földközi-tengerbe nemzetközivé és semlegessé tették. Arábiában. Örményországban, Mezopotámiában és Szíriában az odavaló nemzetiségek nemzeti létük feltételeinek biztosítását követeljék. Hogv milyen formában történjék ez a biztosítás minden egves esetben, arra most nem kell kitérier-zkednem, de azt az egyet kijelentem, hogy lehetetlen a fent emiitett országokat a-7 előbbi uralom alá visszahelyezni. Ami a német gyarmatokat illeti, ismételten kinyilatkoztattam azt, hogv róluk az a tanácskozás fog dönteni, amelynek elsősorban tikintettel kell maid lenni a gyarmatok benszüJőtt népeinek kívánságaira és érdekeire. Végül jóvá kell tenni a nemzetközi jog terén okozott károkat. A központi hatalmak ajá Tatában különösen sajnálatos mulasztást látunk, — nem k biztositékát benne annak, hogv a háború után következő állapot olyan lesz, amely nem reiti magában egv jövendő háborúnak magvát. Pedig ez volna a kívánatos, sőt ez volna a lényeges. A háború végén a gazdasági ál'apctok a legnagyobb mértékben sulvcsak lesznek, aminek az az oka. hogy az emberi munkát a háborús célok szolgálatába terelték. Az egész világon a nyersanyagban olvan szükség lesz. ameiv, minél tovább tart a háború, annál nyomasztóbban fogja éreztetni hatását, és elkerülhetetlen, hogv azok az országok, amelyek uralkodnak a nyersanyagok piacán, első sorban önmagukon és barátaikon segítsenek. A