Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-06 / 5. szám

iáit. Mttfe t. rműöTAHOBMACf MMI Qaja Svabic a béketárgyalásokról; a sxerb nép jelenéről és jövőjéről. — Topola Ohrencvfca-páptt polgérmapterépth nyilatkozat* — — A Délmagyarország munkatársától. — Szerb földön, december vévén. Több mmi két évvei azután, hogy csapataink bevonultak Szerbia földiére és megmutatták erejüket, hatalmukat az elbódított szerb népnek, erre már minden csöndes. A meghódított Szerbiába visszatért az élet és lassan, a megszokott keretek között étik le napjaikat Szerb'a otthon maradt és visszatért lakói. A háborúról itt m beszéí más, csak a városokban és falvakban elhelyezett •megszálló kato-aság földszürke carvenruhája s itt-ott egv-esrv régi rom: gránátjaink beszédes nyomai. A Karagvorgvevicsefc szülővárosom is minden csöndes: régi. megszokott. Ahonnan másfél évszázaddal ezelőtt a szerb srihad^ásharc kiindult, ahonnan az első ágyúlövés ethangzott a megszálló török uralomra, most minden nyugodt. szmte békés. Szerbiában ugyanis árnál kevésbé érzik a háború teljes culvát. mert h'szen keleti szokás szerint n férfiak itt békében sem dolgozna'*. Minden munkát az asszonyok és gvermekek végezitek és iól végrik a munkájukat. A szerb nép erősen vagvenosodui kezd; a konjunktúrák ráiuk is kedvezőek Topnia ezidószerinti polgármestere Qaja Svabic jómódú kereskedö-polgár. Már az » nawon ie7eu]2Ő a szerb viszonyokra, hogy ez az embtr közvetlen Szerbia megszállása elölj polgármestere lehetett a Karagvorgveviesek 'árosának. Tudni kcü ugyanis, hogy Oa'a Svabic egyike vo't a rneggvilkolt Milán király 'eghiiségesebb híveinek. És ezt a hűségét mi'íd n mai napig megtartotta az etke-ge<etí Ob: enovice-dinasztia iránt. Az 6 ideiflkbiii. bosszú időn. csaknem tiz éven keresztül országgyűlési képviselői© volt az aranffvelovác! kerületnek, ma,ki éveken keresztül mint a szkupsztira jegvfeöie működött. Mikor megszűnt az Öbrenovicsok uralma Szerbiában, ö is befelezte politikai pályafutását. Visszament szülővárosába: Topolára. ahol kereskedést nyitott és gazdálkodni kezde t. Pető: király igen .iól tudta róla. hogy Svabic ccvike V-gnagvohb ellenségeinek. Emberei utiát: -rendkívül sok kellemetlenséget is szerzett ívki, ám Svabic nem törődött ez.zei. Mikor csapataink rohama megindult Szerbia ellen, a nokránuesW ehr£iKktih és az Otthon ma-ad. ttak néhány nappal Topeta .megszállása előtt Svabicot választották meg a város po eá"mesra;érek Fölkerestem a n?vcitev embert Fó-u cai lakásán. Lekötelező udvarijssággal fogadon, borral, süteményekke' és sz!a?kóvai Besrélgetni kezdtünk zí. eliPidr rin'gokrő! Szerbia jelenlegi belvzíférö! é* a óvendöröl. Mindenekelő t közöké v?lem í-'Mebh vázolt életrajzi adatait. fénykéneket mutatott az Obrenovicsdi.iaszf;a Fgairó és Milán királyról. Valamennyi iénvkén c kírálvi ház tagjainak Sajátkezű aláírásával van ellátva. Később a Pesté* Lioyd 1915 november 10-iki számát mut-fta. amelyben Bíró Lajos közöl róla hossm c;kket. — Már akkor megmondtam. — mosolyog. -• hrgv a kis népek leígázásával nem 'esz vége a habomnak. A kormányférfiak akkori nyilatkozataiból világosan látszott, hogv a háború még évekig eltarthat. Nos. az Idő igaz cl t engem. Tartoztam ennek a reminíszszeno.'ának íöteleveirtésével, mielőtt kérdéseire felelek. — Szerbia liábofuiát — kezdte ezután nyilatkozatát — a radikális politikai párt idézte elő. Ez indított erőteiies akciót a nép körében a háború megkezdéséért. Természetesen mögöttük állott Oroszország, a cár, aki polit&usainkat állandóan a háborús hangulat kiélezésére inspirálta. A mérsékeltek — mert ilyenek is voltak — rossz szemmel nézték ezt az agitációt. de minden hiába voít. Közeledési) IkisérJeMnket mrfnd meghiusitdttik a radikálisok, akik a hangos jelszavak mellett pénzzel igyekeztek szavukat súlyosabbá tenni. A mérsékelteket, akik a monarchiához való közeledést kívánták, lassankint teljesen elnyomták. Hogy ezután mi történt, art hiszem. Rfősfc'.-ges részlk-teznani, Kitört •3 háború, azután lőtt az offenzív* ellenünk és már több mint két esztendeje, hogy megszállott leril'e'- vagyunk. — Nem ha*.ga tiatc.n el hogy az önök uralma rendkívül kellemesen lepett meg minket. Mi rabságot vártunk és ehelyett csakn-nm vcljcs szabadságot kaptunk. Ez nagyon szép és nem teáz szerb, aki ezt a iövőben bármikor elrele.iteué. Természetes, hogv .még igv is szeretnénk vidrán ver ni hazánk teljes szabadságát. d panaszra egyáltalán nincsen rkunk. Nagv megelégedést keltett a közigazg. tás átszervezése, Ma mfttdeo a íemagvobb rendben fo'vik Szerbiában. Hogy egv példát militsek- ezelőtt nem volt község Szerbiában. ahol hetenfcint legalább egy-két rahlóc-süiosság ne történt votoa. Ma még lopás is «ak elvétve fotóul elő. Bátran mondhatom, uogv ez nagv nyereségünk a vesztes háború mel'etí is. — A békét illetőleg azt gondolom, hogy Szerbia és a vözponü hatalmak között köny. tiven létrejöhet a megegvezés. Bulgáriával szemben azonban egészen más a helyzet. Öszm.t^r szólva félünk, sőt rettegünk Bu&gá* r«á»óí. Éhsége, gyűlölete, amit irántunk érez, megborzaszt minket. Nincs kilátás arra, hogv Bulgáriával békét, állandó békét köthessünk. Prizrend és öcönnfékónék állandó elvesztésébe sohasem nvugodna bde a szerb nép. Miután pedig nincs k'látás arra. hogy Bulgária ezeket visszaadja, mérhetetlen az elkeseredés Szerbiában Bulgária iránt. — Egveffcn reményünk, begv a béfcetárg\ a'ásoknál Magva-ország és Auszt-L erősekorlátvzni fogiák Bulgária éhségét a mi javunkra. Lehetetlen hogy a monarchia ne gondoljon arra. hogv Bulgária épp ugv, mint Oroszországot, a központi hatalmaidat is cserben hagyhatta egyszer, sőt egyenesen ei'enük fordultat tev egyenesen érdeke .a 'monarchiának. hogv túlságosan ne hagyta •megerősödni Bulgáriát. Bizcm s ve'enn egviitt az egész szerb nér>. mnelv már nao^-on kijózanodoti inaszkigos álnra'ból. bízik abban. ecrvetlen ellen"ésriink sem kivám'i telies megsemmisítésünket, hanem visszaadja hazánk egész területét. Németország megelégszik azzal. — ez a reményünk — hog\utat engedjünk reki a Ba'kinri, vala-nint K'Sázsiába. Ismétlem, minden ellenséges áfl-a'TNrrcal megtaláíliatnik a békés eg'.Ttértés utiát. csak .Bulgáriával nem. Az orosz eseményekről az a vélamémye. hogy ott még nagyon zavarosak a közállapotok. Nem téliét elég világosan és tisztán látni. Szerbiára nézve azonban mindenképen nagvon rosszul alakultak a dolgok, niert hiszen leghatalmasabb patrónusa, legalább Szerb'a számára, végleg elveszeit. Nemzeti szempontokból nem tud örü'ni a forradalomnak és a megindult bésketárgvalásoknak. Nem hisz', hogv ma már alkalmas lenne az idő az általános béketárgvalácokra. Egyébként épnen azért, mert nagyon is bonyolódott a világhelyzet. semmi jóslatba bocsáltkoztii trem íehef. Szerbia, a izerb nép remél hisz, bízik és uem Akai ia fcnni. hogv minimális rewénveiben is rrugesaiatkoztet. Érdekes do'gokat mondott d még Svabic önniagáró. Mint mindea szerb, ő Ts russzofi! volt a berlini kongresszusig, akkor azonban, a förök háború után. mikor látta, hogv Szerbia rovására Oroszország mindent Bulgárának ad. elfordult Oroszországtól és szívvel-lélekkel Magvarország mellé áüotf gróf Andrássv Cnula felszólalásai után. á melyek nagyon sokat szereztek a szerb népnek. ez a szeretet csak fokozódott. !gy történhetett me<r. hogy a háború előtti zavaros :-zf.rb pollikai he'vzdben egész párt volt — a mérsékellek ráriia — ameív szakítás heu ivrtt egvenvsen közeledést kívánt a monarchiálior. •' SfmK Iván. POLITIKAI HÍREK. - Boduowti tudSsMM iekMMie. — (Wekerle Berlinbe utazott) Dr. Weícerle Sándor mintszterehiök szombaton reggel Bécsbe érkezett, ahonnan este Berlinbe utazott báró Wirrrmer osztrák pénzügyminiszter társaságában. A nrnitszterefnőR a valutáról és gazdasági kérdésekrőt tárgyal Berlinben. Wekerfe bír szerint egy-két napig marad Berlinben. Visszajövet Bécsbe* ismét kihallgatáson fog megjelenni a királynál. (Hadik közélelmezési mbétám anrad.) A Magyar Tudósító felen ti: Wekerle miniszterelnök két órai késéssel Bécsbe étkezett szombaton délután. A pályaudvari® egyenesen a király tartózkodás! helyére ment, aki délután Öt órakor kihallgatáson fogadta. A miniszter folyó ügyekről tett letentést, amelyeket a király kegyesen meghallgatott. " F—ur* Arra a kérdésre, hogy Hadflc lemondásának ügyében mi történik, a miniszterelnök a kővetkezők közlésére hatalmazta fel a Magyar Tudósítót: — A király a mlhistzerdnök utján felkérte Hadikot, hogy vállalja továbbra is hivatalát. A miniszterehiok kihallgatása után a Magyar Házba ment. majd este Ó óra 30 perckor Wimmer báró osztrák pénzügyminiszterrel Berlinbe utazott. (< király elfogadta Hadik lemondását) Grói Had'k János közélelmezési m'nísztcr lemondását a kiráV e1 fogadta. Ür. Wekerle Sándor íninlsziere'nök locrutóbbi audiencTáján jelentést tett a irálynak, ho^- a kÖz\TéIeniénv nem s?Kescr. látna katonai személyiséget a közelehrierési miniszteri székben Á Tabajdi-féle '<o'rlvnáció eszerint rle.sik. Kormánykörökben A'róYrv La.Jost em'evrtrk gróf Hadik utódául. Ha Návav megbintást nem vnl'alná. 'vaíószinH hógv a k zéíelintezési inL uí^zfersévet dr. Nagy Ferenc államtitkárnak ai-ánliéV föl(A képviselőház ülése ) Hír szerint a Ház a jövő hét végén ülést tart. Az ülés napjának pontos határidejét még nem állapították meg. (A delegáció külügyi. albizottságán* összehívása.) A Politikai Híradó bécsi tudósítója arról értestit hogy a magyar dtíegáció külügyi albizottságát január 12, és 16. közör.t ülésre fogják összehívni. A delegációk teljes Ülésére vonatkozólag csak Czertiin visszaérkezése után fognak, jjjatárcs®!