Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-03 / 2. szám

191*. )»*MÍv * •• HMJiMÁ^T A-H^ftSfeÁg J7 szegedi újévi tisztelgések. (Saját tudósítónktól) Dr. Somogyi Szilveszter polgármester vezetékével jóval több, mint száztagú küldöttség üdvözölte újév napján délelőtt J1 órakor dr. Kelemen Béla főispánt. A küldöttségben részit vettek: többen a tanács tagjai közül és a tisztviselői karból, sok .törvényhatósági bizottsági tag és dr. Kószó István országgyűlési képviselő vezetéséve! a függetlenségi és 48-as Kossutpárt vi^etői, Somogyi polgármester üdvözölte a főispánt. Ötödik újév a mái, — mondta, — amely reánk virrad a háború kitörésétől. -Minden újesztendő ujabb és ujabb megpróbáltatások elé állit bennünket. De a közellátás tekintetében soha sötétebb színek nem rajzolódtak lelki szemeink elé, mint éppen most. Napról-napra fogy a készletünk, mind kisebbre kell szorítani az élelmiszeradagokat, mind kevesebb a fűtőanyag és nincs remény, hogy mostanában sorsunk jobbra forduljon, A ruházat roppant drágulása is próbára teszi türelmünket, j De minden nélkülözés dacára Szegednek népe hősi elszántsággal birkózott meg a megpróbáltatásokkal az uj termésig, és az elégületlenséget elnyomta a józan belátás és az a tudat, hogy különben csak ártunk és nem nyerünk semmit. A küzdelemben- erőt ad a béke reménye. A polgármester ezután a - törvényhatósági bizottság nevében meleg szavakkal üdvözölte a főispánt, aki a következő beszéddel válaszolt: Nagyságos Polgármester Ur! Igen tiszto't uraim! Megtisztelő reám nézve a refleonérzésnek és a ragaszkodásnak az a megnyilvánulása, amely érzéseket ugy megjelenésükkel, mint ;a most elhangzott üdvözlő beszéddel a reánk köszöntött újév alkalmából tanúsítani móltaztattak. -Ezeket a szíves ió érzésekeit én teljes bensőséggel viszonzom és megvagyok arról győződve, hogv a gözügyek szolgálatában -kifejtett önzetlen, kitartó, céltudatos munkásságunk kölcsönös megbecsülése lesz az a Ihatékqiív érő. itíeiv bennünket mindenkoron egymáshoz fűzni, egymáshoz vonzani fog. Amikor most a polgármester ur szavaira válaszolok, első sorban is tarról a történelmi jelentőségű eseményről óhajtok örvendetes szívvel megemlékezni, hogy ennek a hosszantartó háborúnak bámulatos erőfeszítései és csodás teljesítményei után végre ma, a negyedszer reánk virradt, újév reggelén egy ezerhatszáz kilométeres fronton, a Keleti-tenger és a Fekete-tenger közötti arcvonalon fegyverszünet van. s a véres küzdelmeket folytató népek • között a .barátságos összeköttetésnek fejlesztésére és ímegszilár-/ ditására rendszeres közlekedés létesitfótety Világtörténelmi jelentőségű esemény az, hogy a központi hatalmak és Oroszország között december 17-től január 14-ig terjedő négyheti időtartamra fegyverszünet köttetett, kifejezetten abból a célból, hogy ezen idő -alatt a tartós és mindegyik félre nézve tisztességes béke megköttessen, f-^z elmúlt három évnek atinvi gok véráldozata. szenvedése, nyomorúság,a után végre megkönnyebbült szívvel és emelkedett érzéssel éltük meg a ne eved ik ujév-napot s a jövőt illetőleg az az éltető remény van bennünk, hogv ez a fegyverszünet a világháború befejezésének és az európai népek 'között az áita'ános békének kezdetét jelenti. Jog'ií bizakodással várjuk -a breszitlitovszki béketárgyalások további fejleményeiből azt, hogy hazánknak, állami biztonsága és összes egyéb érdekéink megvédve maiiadnakAVégeredmé-nyben bölcs ifjti. k'lrájvuak uralkodása alatt a 'magyar fajnak politikai. gazdasági. és. .erkölcsi megerősödése az. amit minden téren hozott. nUloztaiuk ellenér'tékeül joggal :eivárunk.. - . (A választójogi mfárm botWiesztésej Belpolitikai életünk' térén is fordulóponthoz jutott állami életünk.. A Wekeríekormánv beterjesztette a választójogi reformról a, törvénv,i-.vási':atot és ezzel téljesiitette létezésének és hivatásának alapját képező főfeíadaíot. A reform megfelel ia- demokratikus eszrfiBknek, megfelel a nemzet milliói hatalmas erőkifejtésének, megfelel a mai kor szellemének s hazánk jövőjének nyugalma követeii meg, hogy ez -a javaslat mielőbb törvényre emelkedjék. A demokratikus választójog magában véve nem jelenti az állami és a társadalmi jólétet, de igenis megteremti ennek az. általános iólétnek a megvalósításához -a feltételeket, megadja az általános jólét -megvalósulásának lehetőségért, mert megnyitja az irtat a-z összes társadalmi osztályok és munkásrétegeknek az állami életben való érvényesüléséhez: megadja a lehetőséget, hogv minden jogos érdek érvényesítse befolyását a nemzőtí politikában és a szociálpolitikai kormányzatban- A magvarság összetartásaitól, a különböző társadalmi osztályok együk tér zésótőll függ, egyszóval a mi kezünkbe van letéve' annak a sorsa, hogy ez a mélyreható reform minden irányban M; igya, •ország belső megerősödését szolgálja. (Akik a front mögött harcolnak.) Tisztel: Uraim! Amikor ugv küipolvtka:, miut belpolitikai vonatkozásokban egy rég sóvárgó A ember iesebb. szebb, biztató, jobb jövő küszöbére lépünk, minden í&ieoneiö érzésünk mellett szamot kell vetni azzal, hogy ha a hadi állapot .Oroszország és a mi monarchiánk között tényleg megszüntetve lesz is. még ha az általános bekenek .korszaka bekövetkezik is. — addig, a mig a hosszú háborús küzdelmek után és a belpolitikai évtizedes közjogi harcok után nyugvó pontra jutunk, hogy egyebet ne; mondjak, arnig a pénzügyi helyzettel megbirkózunk és gazdasági helyzetünket megszilárdítjuk. -- még sok megpróbáljatás, sak erőfeszítés, sok -kitárté munka vár reánk. Az el műit háborús években hazánk sorsát a hősiesen küzdő katonák és az otthon maradottak közül- azok védték meg. -akik háborús kötelességeiket minden vonatkozásban teljesítették. Az azonban bizonyos, hogy az itthon maradt népesség nélkülözése, szenvedése, sok mepróbáitatása még csak nem is hasonlítható azoknak a szenvedéseihez és nélkülözéseihez.- akik a fronton véres küzdelmeikben, önfeláldozással i-szonvatosságek között tettek tanub zenyságot a trón és a ihaza iránt való tár tori tihatían hűségükről. Szeged hő* fiai, a negyvenluAosok a galíciai harctéren, a lembtrgi Visszavonulásnál, az Isonzó-fronton, a Doberdón átszenvedték a háború rettenetességeit. Avagy micsoda a •mi nélkülözésünk a przemvsli hősök és a fogságban- sínylődő -többi honfitársaink testi és lelki szenvedéseihez képest? Vagy hogy még tovább menjek, az a nepesség. aimelv a hadi- szintéren élt. ez tudja, mi a háború, ez tudja a maga icttenetes valóságában, hogy a háború milyen emberteíenség. miiven borzalmas szerencsétlenség. Távol áli tőlem, hogv lekicsinyelni akarjam az itthon maradt lakosság áljai hozott áldozatokat, az itthoni megpróbálta tá; óikat, az itthoni nélkülözéseket, az itthoni keá serüségeket, azokat a nyomasztó nehéz megélhetési viszonyokat, melyek közt vagyunk. Csak annyit akarok mondani, ne túlozzuk szenvedéseinket, ne áihatatlankodmnk. ne szítsuk az elégületlenséget, mert a reánk kényszerite-tt 'háború folyamán százszorta, és ezerszerte is nagyobb bajok zúdulhattak volna reánk. Hiszen úgyszólván az egész világ ellenségünk volt ós mégis -az antant-hatalmak-túlnyomó katonai erejével szemben nem csak -megáilutk helyünket, de katonai fölényünk folyományakép legfélelmetesebb ellenféllel. az- orosz kolosszussal Bresztlitovszkban béketártívslásckat folytatunk. Aimmt az ellenséges . hatalmak nem tudták legyőzni katonáinkat. ugy keli. hogy az itthon maradt polgárság is- győztes maradion hazafiasságával. 'íegycí mezei is égével. .ióZan belátásával és kitartásával a kiéheztetésünkre irányuló gazdasági, harcban. Az itthoni szegedi lakosság legyen méltó a negyvenhatosoíkhoz, az öt'ás-honvédekhez, a hármas huszárokhoz és az egyes tüzérekhez; ők védtek mg bennünket; érettünk áldozták fel magukat. Anglia -ma is .ugv képzeli a békét, hogv kifárasztani fog bennünket és azután ő diktálja a béke-feltéteteket: tz antant-államok melyek békekészségünket mind'ig visszautasítottak, ma is országunkat szétdarabolni és az öszszes háborús költségeket és károsodásokat velünk és szövetségeseinkkél megfizettetni akarják. Ezért pern szalad, hogv meginogjon a mi erkölcsi erőnk; ezért nem szabad elégületlenséget szítani; ezért kell. hogv egyetértitek maradjunk, kitartók maradiunk, biz*, kodcak maradjunk, clhatározottak maradjunk abban a tekintetben, hogv ha fokozottabb további nélkülözések és megpróbáltatások várnak Is "eánk. az eddig elért eredményeket kíshitüsígürikkel, állhataflanságutikkal. türelmetlenségünkkel nem fogjuk kockáztatni. Gazda-ági életünkben, magánviszonyainkban meg -kell értenünk az idők nehézségeit; folyton tudatával legvünik. nincsenek normális viszoycik; negyvenkét hónap óta tartó viszontagságos, küzdelmes háborús időket élünk. Mindenkinek kötelessége főképen a szegényebb sorsú néposztálvt. mely -most a téli évszakban a fűtőanyag hiánya és az élelmiszer drágasága miatt a legjobban szenved és nyomorog, ezek közt a nehéz.viszonyok között a csiiggedéstől óvni; mindenkinek kötelesség" emberséges érzülettel tehetségű szerint telje® áldozatkészséggel közreműködni abban, hogv a nélkülözések és szenvedések lehetőleg envhittessenek. (A város fejlesztésének miogmmja.) Tiszteit iTaim! Olv radikál s átalakulások előtt állunk, amelyek fejleményükben és követelményeikben ma még beláthatlan l;orderőveil bírnak; a perspektíva szitué bámulatos. valósággal szemkápráztató- A nemzetközi élet terén egy egészen ui világrend alakul, a gazdasági harc kiküszöbölve lesz; a fegyveres erő az elkerülhetetlerü! szükséges mértékre tesz -korlátozva, és bekövetkezik az általános egyenletes és fokozatos katonai leszerelés; a döntő bíróságok intézményének elfogadásával az anyagi erő helyébe a jeg erkölcsi ereje fog lépni. A nemzetközi viszonyok ily gyökér. - -megváltoztatásával egyidejűleg állatnunk belső életében is a népuralmi elvek érvényesülésével lépünk a haladás útjára, az u.i élet terére. A szabad, erős magyar Magyarország megújhodását keli előkészítenünk, hogy a béke korszakában a vagyoni jólétért, a kulturában elchuladasért folytatott világversenyben is megálljuk helyünket. Teljesen ui helyzettel fogunk szemben á'.bnk És ennek az ui helyzetnek nagy nehézségeivel esek ugv birkózhatunk meg. ha a; állam; é t -1.i ess égének megszerzésével szívósan ragaszkodunk nemzeti mivoltunkhoz és vállvetve veszünk részt a