Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1918-01-30 / 24. szám
BÉLMAGYAltöMZÁtl n •••• • * 1918. jannár SÖ. Iki száma közli Oroszország belső helyzetéről: A vagyonos elemek nem fizetnek adót. A vasutak több, mint száz millió deficittel dolgoznak. A népbiztosok kormányának pénzügyi helyzete kétségbeejtő. Oroszország minden részéből, a frontról, a vasutasok, városi és tartományi hivatalok részéről 10— 500 milliós összegeket követelnek. Ha ezt az ügyet a kormány nem rendezi, a rubel értéke hamarosan egy kopekre fog leszállani Terjed az anarchia Oroszországban. Stockholm, január 29. Az oroszországi és pétervári lapok a zűrzavarnak, az anarchiának olvan megdöbbentő képét adják, a melyhez hasonlót alig mutat a világtörténelem. A bolsevik! kormánv. melv eleintén a Icgdrá'kóibb intézkedések segítségével rendet teremtett Péterváron és a nagvobb városokban és ezt a rendet elismerésreméltó eréllyel fönn is tartotta, az utóbbi hetekben mintha teljesen elvesztette volna hatalmát. A Péter vári és a moszkvai utcán és az összes kisebb és nagyobb városokban a frontró! hazaszökött katonák az urak. Ezek a katonák. miután felesküdtek a vörös gárda helyi parancsnokságainál, civilruhát lopnak maguknak. aztán puskájukat vállukra vetve, egyesével vagv csoportosan nekivágnak az utcának. A hosszú háború sanvaruságai. ugv látszik. k'irtottak belőlük minden emberi és civilizált érzést. Előttük senkinek az élete és a tulajdona nem szent, kénvük és kedvük szerint azt fosztják ki. vagy ha kell. löv'k agyon, aki elibük kerül. Rablás, gyilkosság napirenden van. El lehet mondani, hogv a nagy orosz városokban olvan leírhatatlan rablóuralom tombol, aminő talán évszázadok óta sehol sem volt. F katonák előtt teljesen közömbös, ki az, miiven pártállása, miiven politikai véleményű az. akit rossz sorsa elébük sodor. Szocialistát, burzsoát egyformán sújtanak azok a szörnyűségek, amiket e fékevesztett hordák naponkint rendeznek. A drágaság elvise'lietetlc u. Pétérvárott osztály- és vagvonkiilönbség né'kü! mindenki éhezik. A kereskedelem csaknem1 teljesen megszűnt, ameny nyiben ezt a vörös gárdisták és .katonák ragadták magukhoz, mert ők azok a kiváltságosak. akik még áruhoz juthatnak a raktárait készleteibői. A finnországi forradalom Stockholm, ianuár 29. Az Aítonbladed Haparandából ezt a táviratot kapta: A helsingíorsi forradalmárok megbuktatták a nnn szenátust. A svéd követ különvonattal Tormába menekült és útban van Stockholm felé, Heikel wasai tartományfőnök speciális 'megbízatással Svédországba utazott, hoev a svéd kormány segítségét kérje. (M. T. I.) Stockholm, január 29. Helsingfors teljesen a vörös gárdisták kezébe került. A pályaudvart is megszállva tartják. A külföldi konzulok elhagyták n várost. A szenátust védelmező gárdisták elpusztították a Taal Karisalmiba vezető vasútvonalat és a KivlniemiSakolánál levő vasúti hidat, hogv megszakítsák a Pétervárral való összeköttetést, ahonnan a vörös gárdisták ielentékenv erősítéseket kaptak, melvek Helsingfors ellen vonulnak. Szombat este erős csapatok érkeztek Pétervárrci, mire a vörös gárdisták ultimátumot intéztek n szenátus védelmére kelt gárdistákhoz. akik szintén ultimátummal feleltek. Miután egyik párt sem akarta fegyvereit kiszolgáltatni. harc keletkezett. A pétervári finn követ tanácsára Prikov szki hadügyi népbiztos kijelentette, hogv az orosz kormánynak kötelessége a finn proletariátus szociális forradalmát a burzsoáz;ával szemben támogatni, ennélfogva a vörös gárch'sták ennek megfelelő narancsot kaptak. A finn szenátus a Finnország független1 égét elismerő hatalmaknál tiltakozott az ország önállóságának orosz részről történt megsértése ellen és leírta az orosz katonák és vörös gárdistáik erőszakoskodásait és gyilkosságait. Stockholm, január 29. Az itteni távíróhivatalban éjfél óta sok száz Pétérvárra címzett távirat fekszik, azonban nem lehet továbbítani őket. mert a vörös gárdisták elvágták a kábelt. (M. T. I.) Az oroszok tömegével hagyják el a lövészárkokat. Kopenhága, január 29. Az Utro Rossi az orosz front állapotát a legsötétebb sziliekkel ecseteli. Az orosz katonák még mindig tömegesen hdgyják el a lövészárkokat. Wilson elfogadja Czernin külügyminiszter javaslatát? Stockholm, január 29. Washingtonban az a kialakult vélemény Czernin külügyminiszter beszédéről, hogy olyan messzire ment, a mennyire merészelt, nem' pedig amennyire akart volna. Elővigyázatosnak kellett lennie, mert mindig szem előtt kellett tartania a néniét szövetséget. Czernin javaslatot tesz a magyar és osztrák monarchiával folytatandó béketárgyalás ügyében. Ez Washingtonban nem okoz meglepetést. Bár határozott feltételekről nincsen szó, az az uralkodó felfogás. hogy Czeéiin juvashtát el fogják fogadni és hog yennek némi előnye is lesz az EgyesültÁllamok számáÁfi. Az elnök természetesen vonakodik attól, liogy azt a hitet keltse, mintha a monarchiával különbékét akarna kötni. Mégis nagy különbséget kell tenni Németország és a monarchia között, mert a monarchia csak az Egyesült-Államok kényszerűsége folytán decemberben jutott az EgyesültÁllamokkal háborús viszonyba, tehát később, mint Németország jutott. Forradalmi tüntetések Dél-Franciaországban. Berlin, ianuár 29. A franciaországi zavargásokról a francia lapok a szigorú cenzúra miatt nem adhatnak hírt s igv csak közvetett utón és elkésve érkeznek hiteles adatok a szinte forradalmi jelleget öltő tüntetésekről. A legnagyobb zavargások Dél-Franciaországban. Lyonban. St. Etiennében. Marseilleben és Bordeauxban voltak, ahol az ostromállapotot is ki kellett hirdetni. A kormánv szines gyarmati katonasággal akaria a rendet fentartani. ami a lakosságból még nagyobb elkeseredést vált ki. Bordeauxban az amerikai hadiszer raktárakat elpusztították. A mozgalom egyre jobban téried. Főoka a népnek az a meggyőződése, hogv Clemenceau kormánya a békét erőszakkal megakadályozza egv nagyiparosokból és nagytőkésekből álló klikk érdekében. A Caillaux-zset miatt is nagv az izgalom. ttervé lapiában nagyon sötét színekkel festi a jövőt és attól fél. hogv a kormánv politikája, csak a baloldali szociálistáknak használ, akik különösen a fiatalabb municiómunkások és nőmunkások közt egvre nagvobb eredménnyel folytatják propagandáinkat, amelynek bizonyára uiabb sztrájkok és lázongások lesznek a következményei. Hervé azt irja, hogy igv előbb-utóbb Brizon és Neverheíj» kerülnek kormányra és a francia hadsereg épen ugv összeomlik, mint orosz szövetsége, se. Talán Paris is az ellenség kezére kerül. A I.Jbre Parole szerint a kamarában botrányos jelenetek'játszódtak le a radikális szocialisták támadásai folytán. Á Journal du Peupíe éléé hangon támad, ja a kormánynak azt a szándékát, hogv minden békemozgalmat sulvos bönönnel. sőt esetleg halállal büntet. A lap azt iria. hogy Poincaré csak azért nevezte ki Clómenceaut miniszterelnökké, mert félt tőle s most ez az öriüt aggastyán érzéketlen minden emberáldozattal szemben. Clémenceatmak ma már több mint 400 főnvi ellenzéke van a parlamentben, akik azonban még nem mertek nyíltan és egységesen fellépni ellene. Clemenceau diktatúrája irost van a tető. pontján: az izgalom a kitörésig feszült és ez a kitörés minden órában bekövetksz'hetik. Anglia történelmi pillanatok előtt áll. Stockholm, január 29. Hearnshaw egyetemi tanárnak a Daily News-ben írott cikke oly an jóslatot foglal magában, amelv minden angolt rémülettel tölthet el. Azt mondta a cikk. hogv Angíh olvan események előtt áll. aminőre történelmében mée nem volt oéléa. Ausztria-Magvarország és Németország most készülnek, a legerősebb támadásokra Anglia ellen, amivel egyidejűleg kitör az éhség és a bolsevikizmus fog dühöngeni az arszágbdn. Döntő harcra készülnek a franciák. Genf, január 29. A küszöbön levő tavaszi harcokat Franciaországban is döntőknek tekintik. Tömeges behívások törtélitek. Az ipar köréből még azokból a gyárakból is, amelyek a hadsereg részére dolgoznak, több mint 400.000 embert hivtak b eés sok {elmentést hatályon kívül helyeztek. Zavarok Franciaországban. Bérn, január 29. Párisi lapok jelentése szerint Thomés volt municiós miniszter Bordeauxban mondott beszédében kijelentette, hogy a szocialistákat Clémenceautól nagy ür választja el, mert Clémenceau a nép erőivel és minden népszerű áramlattal szemben bizalmatlansággal viseltetik. Thomas elitélte Clémenceau magatartását, melyet Oroszországgal1 és Ausztria-Magyarország nemzetiségeivel szemben tanúsított és követelte, a szövetségesek diplomáciai téren merészebben járjanak el. Berlin, január 29. Cachin szocialista képviselőnek megtiltották, hogy választói előtt nyilvános gyűlésen beszédet mondhasson. Á szocialista képviselő kijelenti a líumanitéban, hogy a reakciósok attól rettegnek, hogy ezen a gyűlésen széttépték volna a hazugságnak azt a fátyolát, melyet a szerencsétlen Franciaország szemére borítottak. Clémencőáu — irja Cachin — ebben az ügyben is a reakciósokkal együtt van. (M. T. I.) Amerika nem lesz uj békeajánlafot. GENF, január 29. A Newyork Herald washingtoni levelezője jelenti: Ha AusztriaMagyarország kormányának őszinte kívánsága, hogy az Egyesült Államokkal megbeszéléseket kezdjen, akkor nyitva áll számára a lehetőség a spanyol és a svéd követ közvetítésével. — Még azonban nincsen, ok, hogy Hertling indítványának megfelelően uj békeajánlatot tegyenek. Lioyd George válaszol a központlaknak. Iíága, január 29. Lioyd George kijelentette. hogv válaszolni tov azokra a fejtegetésekre. amelvek az ő és Wiison nyilatkozataira vonatkozólag Németországban s Ausztria" Magyarországban elhangzottak. Llovd George ui megbeszélésre magához kérette a szakszervezetek vezetőit.