Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-27 / 22. szám

- -mJL ....-,,, __— Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség feleionja: 305. "g^rrtawi ' iniinwii.ui «iaer-i Szeged, I9Í8. ELŐFIZETÉS! ÁRA: egész évre 36.— K. negyedévre 9.— K. félévre. . 18.—K. egy hónapra 3.—K. Egyea szám ára I4 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM, A kiadóhivatal telefonja: 81. évfolyam, 22. szám. Vasárnap, január 27. az intézkedést. Rendületlenül álljuk tovább­ra is azt a régi elvünket: konjunktúrák te­remnek a városok számára is. Koncepcióval rendelkező emberek kellenek, akik felisme­rik és a köz számára hasznosítani tudják dzeket a konjunktúrákat. Egészen bizonyos­ra vehető, hogy a háború után megindul a termelői munka, amelynek arányait fokoz­ni. egészséges fejlődési irányát megszabni csak okos és idejében foganatosított állami intézkedésekkel lehet. Akárhogy is lesz, ab­ból. ami a piacra kerül, szerezze meg a meg­s szerezhetőt a hatóság. Irtóztak attól, hogy egy okos modern szervezet, ennek kereté­ben nívós és jólfi'zetett tisztviselőkar várja és vállalja ezt a munkát. Ennek az irtóza­tuknak következményeit nem háríthatják a városra. Tessék most azok között a körül­mények között produkálni, amelyek fentar­tásáért hadakoztak. Szeged messze elmarad a vidéki városok sorában, ha a következő éveket nem használják fel a leggazdagabb cs legtermékenyebb alkotó munkára. .(esaeiMHE' Megállapodás Oroszországgal a posta-, távíró- és vasúti forgalom visszaállítására. - A pétervári tárgyaiások eredménnyel jártak. — - A poSgárí rokkantak kicserélése megkezdődött. ­Állam és város. Elcsépelt igazság, hogv a háború befe­jezése után következő évek legalább oly nagy és életbevágó társadalmi, közigazga­tási, gazdasági és állami problémákat fog­nak felszínre vetni, mint aminőkkel az ál­lítólag végétjáró háború szolgált lépten-nyo­mon. Véres viaskodásunk három és fél esz­tendeje alatt nem mutatkoztunk elég jóknak és erőseknek, eleget tudóknak és elég me­részeknek ahhoz, hogy az előállott felada­toknak nagyobbik részét helyesen lettünk volna képesek megoldani. A bajok nem tor­nyosultak odáig, hogv befolyásolták volna a harctéri eseményeket, ami azonban nem mentesíthet senkit a felelősség alól, amikor matematikai pontossággal űllapitlható meg, hogy szenvedések, nélkülözések, mellőzé­sek, egyenlőtlenségek és egyenetlenségek forrásait hibás vagv elkésett rendelkezések, esetleg a föltétlenül szükséges intézkedések végleges elmaradása nyitotta meg. A háború után a nemzet u.i harca kez­dődik. amelvet a békés termelő munka gaz­dag és szeplőtlen fegyvereivel kell megvív­ni. A háború eredményét, mely csorbítatla­nul hagyta meg nemzeti létünket és mostani területünket, teljessé icsak akkor tehetjük, ha az európaszerte meginduló gazdasági küzdelem és munkálkodás terén görnvedé­sig vesszük ki részünket. Presztízsünk Európa előtt emelkedett, e tekintetben meg­könnyebbült helyzetünket ne hagv.iuk kiak­názatlanul, legyünk egységesek, erősek, megnemalkuvók és bátrak Ausztriával szemben is, valahányszor akadályként talál­juk azon az uton, amelyet lendülettel kell megfutnunk, hogy célhoz érjünk. A világ­háború forgatagából nemzeti létüket réges­rég elsiratott államok emelkednek ki teljes önállósággal. A magyar nemzet sem vérez­hetett hiába, ha keményen akarjuk. Ausztria minden ellenkezése dacára most teljesülniük kell évszázados nemzeti aspirációinknak és meg kell szűnnie gazdasági függőségünk­nek. Ha csak arra az európaszerte megnyil­vánult hatalmas készülődésre gondolunk, melynek célja, hogy a háború befejeztével minél nagyobb mennyiségben és minél ked­vezőbb föltételek mellett juthasson ho'zzá a bizonyára nagy arányokban kibontakozó termelés a nyersanyagokhoz, megdöbbenve kel! megállnunk és kérdeznünk: a bölcs elő­relátás okos és hasznos eszközeinek felkuta­tásában miért vagyunk még mindig a leg­utolsók és legerőtlenebbek? A rendőrség államosítását szabályozó törvényjavaslat állítólag kész van. Azt mondják, hogy a ré­gen tervezett reformot a hadvezetőség fi­gyelmeztetésére valósítják most meg, mert gondos katonai köreink szerint a békéből a háborúba való átmenet idején naev felada­tok megoldása vár az államosított rendőr­ségre. Egyelőre kérdéses, hogy készen fog-e állani az uj tervezet a kellő időre. Bizo­nyára kevesen, lepődnének meg, ha elkésné­nek vele. Ugyanez a késziiletlenség vagv kése­delmeskedés jellemzi legtöbb intézményün­ket. Szeged már is lemaradt az előkészítő intézkedésekkel. A tanács, melynek legtöbb tagja nem tölti be hivatását, vagy késleke­dik, vagy halogat, vagy fölöslegesnek tartja A német hivatalos Wolff-ügynökség is­merteti azoknak a tárgyalásoknak eredmé­nyét, amelyet Péterváron folytatnak a köz­ponti hatalmak delegáltjai az orosz megbí­zottakkal. A jelentésből kitűnik, hogy a tár­gyalások már is sok és fontos eredményt értek el és valószínűleg hamarosan teljes megegyezéssel végződnek. A rokkant pol­gári személyek kicserélése már meg is kez­dődött és a hadifoglyok sorsának könnyítése miatt folytatott tárgyalások előrehaladt stá­diumban vannak. A posta-, távíró- és vas­úti iorgalom ujrafelvétele ügyében a meg­állapodás már befejezett dolog, előbb azon­ban a vasúti vonalakon kell elvégezni a megfelelő javításokat. Ha a s'zállitási esz­közök rendbe jönnek, akkor valószínűleg a hadifoglyok kicserélése is megkezdődhet. A Reuter-ügynökségnek" arra a hirére vonat­kozólag, hogy a bresztlitovszki tárgyaláso­kat újból elhalasztják tiz nappal, semmiféle komoly megerősítés nem érkezett. Az aláb­bi német jelentésből éppen az ellenkezőjére lehet következtetni. BERLIN, január 26. A Wolff-ügynökség a Péterváron ülésező bizottság tárgyalásai­nak eddigi menetéről a következőket jelenti: Két albizottság folytatja tanácskozásait, amelynek egyike a fogoly kérdéssel, a má­sik pedig gazdasági kérdésekkel foglalkozott. A foglyok ügyében kiküldött bizottság a ki­cserélésre szolgáló szállító eszközök és utak kérdéséről tanácskozott, amikre nézve az oroszok legkészscgesebb előzékenységet ta­núsították. A rokkantak kicserélésének kér­désével megegyezést értek el. A polgári személyek tekintetében még nem került sor megállapodásra a kicserélendő személyek korát ülttől**, MiaditfojLáM »ár s»»kte­dödött a hazaszállítás. Elvi természetű vé­leménykülönbségek merültek fel a hadifog­lyokkal való bánásmódot illető tárgyalások­nál. Az orosz delegáció nagyobb súlyt he­lyez a hadifoglyoknak adlandó politikai és szociális előnyökre, mint anyagi helyzetük javítására. A központi hatalmak delegációja viszont főleg az Ínséges helyzet kiküszöbö­lésére törekszik. A gazdasági albizottság az országok közti szállítási eszközök és utak helyreállí­tására vonatkozólag tárgyalt, mert az orosz nézet szerint a jelenlegi viszonyok a keres­kedelmi forgalom újból való megkezdését még nem engedik meg. Elvi megegyezés jött létre a közvetlen posta, távíró és vasúti for­galomnak a fronton át való mielőbbi felvé­tele tekintetében. Az áthaladási pontokon szakbizottságok felállításával fogják biztosí­tani az elhatározott intézkedések végrehaj­tását. A posta ügyében megegyezés jött lét­re, hogy a levél- és csomagforgalom a fron­ton át általában megengedendő. A nyomtat­ványok szállítása még bizonyos korlátozások alá esik. Megegyeztek abban is, hogy a magántáviratok, köztük a sajtótávlratokat is általában továbbítani lehet. A vasúti forgalmat illetőleg arról van szó, hogy a kölcsönös vasutvonalaknak a háborúban megszakított csatlakozása ismét helyreállittassék. Orosz részről hozzájárul­tak az ehhez szükséges előmunkálatok vég­rehajtásához. A megegyezés ama pontok te­kintetében, hogy hol kell a helyreállítási munkálatokat megkezdeni, még nem jött létre. A cenzúra kérdését mindkét részről az államok belső ügyének ismerték el. A gazdasági bizottság tárgyalásának eddigi menetéből remélni lehet, hogy a tár­sulásban volt anyag tekint ttébtn a mind-

Next

/
Oldalképek
Tartalom