Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-24 / 19. szám

' Üztgtá, 1018. Jahuír 24. ;••«•' -- ' -1 • 1 i SZÍNHÁZ MŰVÉSZET 0000 műsor: Csütörtökön: A hadifogoly, vígjáték páros háromharmados. Pénteken: A hadifogoly páratlan egyharmados. Szombaton : Legénybucsu. Operett páros kétharmados Vasárnap: d. u. Márványmenyasszony. Operett. Vasárnap: este Legénybucsu. Operett. A hadifogoly. — Hevési Sándor vhgjáMka, Bemutatták a sgejg\i<M sztáhásbam szerdán epte. —> Legalább egy éve, teíbát még a mult szin,Iiázi szezónban mutatták be Hevesi Sándor vígjátékát a Nemzeti Sziniházban. Szegedre csak ma érkezett le. A temesvári, az aradi., a nagyváradi színházban már az idei szezon nagysikerű újdonságai, az Uri divat, a Románc mennek, nekünk meg kell elégednünk a budapesti színházak tavalyi repertoirjával. Az idei darabokhoz majd jövőre lesz szerencsénk. Ez volt nálunk a Kék róka .sorsa is. Sióival Szegedre a leglustább háborús vonatot is megszégyenítő késéssel érkeznek a darabok, ami szégyene sziniigyünknek, színházunknak, lekicsinylése városainknak, mellesleg* pedig megszegése a régi és a nemrég aláirt uj szerzfSdésnek. Hevesi Sándor a rokonszenvesebb magyar színpadi irók közül való. Nagyon sokat tud és nagyon sokat dolgozik. A hadifogoly nem. csak alapos és korrekt munka, hanem határozottan költői alkotás is, amely magán viseli Hevesi minden ismert jó tulajdonságát. I. Ferenc francia király a páviai csata után V. Károly császár fogságába esik. Az előkelő hadifoglyot Madridba hozzák, ahol ünnepi lázban várják és fogadják. Fogságából csak súlyos föltétélü békeszerződés árán szabadulhatna,' de Habsburg Eleonórával való romantikus szerelme és még romantikusabb körülmények között végbement házassága megszabadítja a fogságból. A darabnak ez a nagyon vázlatos meséje olykor fordulatos eseményeken át szövődik, kár, hogy egyes jelenetek tulhosszuak, hogy a jellemzés és a mesemondás sokszor terv. jengős és hogy a szónoklatokkal — amint az már történeti darabokban szokott lenni — nem fukarkodik a szerző. Történeti hűség okán perbe lehelne szállni Hevesivel, de ez tudósok dolga, mi élveztük egy-két alak 'kitűnő megrajzolását, a tiszta, olykor plasztikus és iha kellett, elmés stilust. Az előadás ugy indult, hogy a nézőt reményekre jogosította fel. Sajnos, a három hosszú felvonáson át sikerült ezeket a reményeket alaposan megtépázni. Kár, hogy az igazgató I. Ferenc szerepét — ha jól sejtjük azért, mert primadonna-szerepnek nézte. — onagának osztotta ki. Határozottan jobb lett •volna az előadás, ha ő játsza V. Károlyt ós a költő-király kétségtelenül rokonszenves szerepét Körmendynek engedi át. Régi igazság, hogy a legnagyobb baj egy színháznál, hogy az igazgató önző. Szegeden ez azért uefn tűnik fel annyira, mert az igazgató ritkán játszik. Körmendy Kálmán jól maszkírozta és jól is gondolhatta el a császár szerepét, de — kevés résztől eltekintve — rosszul játszotta. Sok volt játékában, a Körmendy, uem tudott állandóan a nagy, a számító, a hatalmas császár lenni, kinek birodalmában sosem nyugszik le a nap. mmAmimÉmjo " L A francia királyt egészen máskép képzeltük el, mint ahogy Almássy Endre játszotta. Ez a szerep nem tűr félremagyarázást. I. Ferenc a legfinomabb lovagok egyike, szereti a dalt és a virágot, rajongja az asszonyt, verset ir, Eleonoráért arra az áldozatra is hajlandó, hogy mint Való,is Ferenc hagyja el a börtönt, amelybe királyként lépett, Almássy mindent oly patetikusan csinált, hogy nem tudtunk hinni a király érzéseinek őszinteségében. Az a szerelmes, aki ennyi álpátosszal szaval, nem feleségül akarja venni az ideált, hanem elcsábítani. Megmondta már Hamlet: „S ne fűrészelje oly nagyon a levegőt a kezével"... „hogy fülét hasogassa a földszintieknek." Amellett a szerepnemtudással is küzdött. Dózsa intelligens színész, d® állami és színészi szempontból egyaránt gyönge kancellár. Játszottak még Gömöry Vilma, Vajda Ilona, KMtész és Szelghő. Ez utóbbi Álarcon kapitány szerepében jellegzetes és jószívű volt. Mafáfflj mulatságos vasmegyei fiu. Sugár kétperces szereplése még az egyébként gyönge előadáson is sokat rontott. Készséggel jegyezzük fel, hogy a rendezés hibájából. Nem tudjuk, kinek lett volna kötelessége a darabot rendezni, de tiltakozunk a nagylaki iszinkörbe illő ízléstelenségek ellen, amelyeken a nézőtér egy része — anélkül, 'hogy a szinésa elő akarná idézni — kacag, más része bosszankodik. Még csak annyit: a második felvonás kezdetén gitárkíséret mellett egy balladát kellene énekelni. Énekelték a bordalt a Mignonból. V. Károly idejében! 1526-ban! A közönség bűvösen, fogadta a bemutatót, a szereplőket áz első és második felvonás után egyszeregyszer a függöny elé szólította. k. s. Nyr egyházy hangversenye. A most megindult hangversenyszezonnak minden bizonynya'l szenzációs eseménye losz az a koncert, amelyet Ngirtfgyhdtí/J Ervin közremüdésével január 29-én, a Tisza-szálló nagytermében rendez a DéhnK.áya Másság, a szegedi szegények javára. A csodagyermek csodás művészetét a metropolisok közönsége és sajtója ismerte el-ritka,;egyértelműséggel és Altalános a vélemény, hogy a gyermek ifjú tehetsége és képessége már is azon a magaslaton áll, mint a zongorának elismert és ünnepelt mestereié. A jótékonycéltól eltekintve, az ifjú művész olyan műsor keretében mutatkozik be a szegedi közönség előtt, amely magában is alkalmas a legnagyobb érdeklődés felköltésére. A zeneirodalom négy kiválóságának miiveit fogja Nyiregyiházy a zongorán megszólaltatni. A nagyszerű műsor a következő: il. Báftthoven: Sonate pathétique (op. 13.) j 2. S'chubcdt: Wanderer fantázia (op. 15.) 3. Chopin: a) Polonaise (as-dur.); b) Bércén se ; c) Scherzo (C-moll.), i. 4. 'Z-ifeáh a) TJ ebestraubx; b) XIV. rapszódia. A jótékonyeélt szolgáló koncert, jegyei 10, 8, 6, 4 és 2 korona árban még kaphatók Várnay L. könyvkereskedésében, a Délnmayh'*dyifyiág kiadóhivatalában. Az áldozatkészek. Kik is lehetnének mások. mint a vidéki színigazgatók? IBizony ők azok. amit annál is inkább el kell hinni, mert a fővárosból írják, ahol mindent tudnak, sőt mindent jobban tudnak, mint a vidéken. Egy ilyen fővárosi tudósításból értesülünk, hogy a szegedi színházban mégis szinre kerül az A)\m László Hé/xzéy Ferenc történeti színjátéka. Két hete sincs még. hogy a DélmdgRafoiszág megírta, hogy Herczeg Ferenc azt az utasítást adta a színdarabjai adminisztrációjával megbízott ügynöknek, hogy az Arra László király eiauii színdarabját nem szabad eladni a vidékre. Ha egy iró ilyen utasítást ad, annak bizonyosan megvan a maga oka. Már-már azt hittük, hogy itt nem élvezhetjük Herczeg. Ferenc alkotását, amikor egyik fővárosi tudósitó eloszlatja ezt a kinos hitet és megírja, hogy a szegedi szinházban mégis szinre kerül az JMLászló Wály. Az ügynöktől tudta meg az örömteljes hirt, azzal a hozzáadással, hogy „van az országban néhány társulat, ezek közé tartozik elsősorban Almássy Endre szegedi társulata, amely egészen bizonyos, hogy nem hozna szégyent Herczeg Ferencre. Almássy Endre mindenkor olyan áldozatkészséget tanúsított és annyira nem sajnált költséget, hogy ha egy arra érdemes darab kiállításáról volt szó, hogy vele szemben igazán felesleges minden aggodalom". Igy az ügynök és igy a tudósitó. Olvasva a cikket, már hinni kezdtük, hogy Almássy Endre tényleg mindenkor áldozatkészséget tanúsított és nem sajnált költséget, ha érdemes darab kiállításáról volt szó. És csodálkoztunk azon, hogy a fővárosban honnan tudják ezt jobban, mint itt mi, szegediek? És hogy a vidéki lapokat böngésszük, láttuk, hogy az egyik nagyváradi és egyik temesvári lapban szintén megjelent ugyanaz a cikk, amely azonban azt adja hírül, hogy Nagyváradon is, Temesvárott is szinre kerül az Árpa Lászty király. A; nagyváradi újságban persze Erdélyi Miklós, a temesváriban pedig Sebestyén Géza az áldozatkész igazgató, akik szintén nem sainálják a költséget, ha érdemes darab ,kiállításáról van szó. A körforgalom utján tehát mindenki áldozatkész, mindenki elsősorban és mindenhol szinre kerül az Árva Lápsió király. iMí természetesen első- és másodsorban is várunk és várjuk az áldozatkészség megnyilatkozását. ' Musil Klára hangversenye. Musil Klára hamburgi hangversenyénekesnő hétfőn f. hő 28-án tartja egyetlen hangversenyét a JEWrzó-tmczflblan. 22-én Budapestem tartott hangversenyén hatalmas sikert aratott és a külföldön olyan népszerű művészetéről a budapesti lapok is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. Itt közöljük néhány lap kritikájának a kivonatát: PéfsU Napló: Szinte hiánytalan 'technikai készültség, tökéletes előadás jellemzi művészetét. 'Magas koloratur szopránja mindenütt egyenletes és fényes, a közép ée mély hangokban különösen lágy és bársonyos. Világ: Nemes kvalitásai, finom érzése és plasztikus kifejezésmódja, pompásan érvényesültek. 'Pcfsíi Hirtup: Tavaszi keringőjét oly brilliánsan, oly ragyogó virtuozitással énekelte, hogy hivei valósággal elhalmozták a művésznőt tapssal kihívásokkal és virággal. Buiapéfiij Hírlap: A művésznőnek lágy, finoman hajló hangja van. amellyel Ízlésesen kidolgozott, halk szavú dalokat énekelt. Közvetlen bensőséges előadását a közönség sok tapssal fogadta. A hangverseny 8 órakor kezdődik és jegy 10, 8, 6 és 4 koronáért' •kaphatók. anihittiiimuumiiihuiihiiinnuiiiin MOZI. 0000 AZ URÁNIA SZÍNHÁZ MŰSORAf Szerdán és csütörtökön „A hálál utja" dráma 4 rés: "0 a főszerepben Mária Carmival. Péntektől vasárnapig „Rémes éjszaka" dráma 5 fc vonásban a főszerepben Mária Widallai. A VA3SS MŰSORA: Vasárnap: „A halott akarata" dráma 3 felvonásban Sibili Smvlowával. AZ APGPOLÓ MŰSORA: Vasárnap „A vén pigány" népszínmű 4 részben. Leóntine Külmberggel. IliPHiPBttSaS pitos volt helyisége.) Nagy választék uri-, nőiés divatcikkekben. A n. é. közönség b. pártfogását kérem Bocker Ferenc.