Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-23 / 18. szám

szedet, 101$. januiivsd, gyalásokba belevonni. Petruszievics és társai felszólítják a kormányt, hogy a háznak a béketárgyalá­sok állásáról részletes és pontos felvilágosí­tást nyújtson. A végleges tárgyalások során Kloíac kijelenti, hogy a csehek ebben a birodalom­ban senki iránt sincsenek bizalommal. A ja­nuár 6-iki nyilatkozatot nem lehet elnyomni és a cseh népet sem lehet agyonhallgatni. A nép valóban kívánja az általános békét, de nem azt a békét, amellyel az orosz de­mokráciát be akarják csapni, hogy a hábo­rút áttegyék a nyugati arcvonalra. A csehek önálló cseh állam megalakítására töreksze­nek és visszautasítják a bresztlitovszki tár­gyalásokért való felelősséget. A miniszter­elnök nyilatkozatával szemben az uj és sza­bad Európa, a szabad cseh-tót nép és a né­pek önrendelkezési joga mellett foglal állást. Dr. Adler szociáldemokrata tagadja, hogy a munkások békevágya veszedelmet jelentene a nemzet részére, mert ők nem akarnak egyebet, mint Czernin. Ova int a tidzott optimizmustól, hogy a sztrájk végé­vel a négi Ausztriának ismét szabad az uíja. — A mi meggyőződésünk, — mondotta, — hogy Ausztria-Magyarország a teljes át­alakulás előtt ál!. Mi nem jutunk előbb a cél­hoz, amig a monarchiából egy demokratikus nemzetiségi szövetségi államot nem csinál­tunk. Lenint küldik Bresztlitovszkba. — A gazdasági albizottság megkezdte munkáját. — BASEL, január 22. A Távirati Iroda | gyar Távirati Irodának jelentik: A német jelenti Pétervárről: A Pravda közli, hogy ' és orosz gazdasági bizottság tanácskozást a szovjetek végrehajtó bizottsága azt kí­vánja, hogy Lenin maga menjen Breszt­Htovszkba a tárgyalások vezetésére. BRESZTL1TÖVSZK, január 22. A Ma­tartott, amelyen elhatározták, hogy a kü­lönleges kérdések megbeszélésére albizott­ságot alakítanak. Az albizottság a mai na­pon már meg is kezdte munkáját, A nagy németek fenyegetik a monarchiát. — A munkásmozgalmak és Németország. — Berlin, január 22. .A birodalmi kancellár és a pártok vezetősége között megegyezés .íötí létre, amely szerint a főbizottságban csü­törtökön indul meg a vita a politikai helyzet­ről. Ezután gróf Hertling fogja megtartani jelzett beszédét. Kühlmann államtitkár, amint Bresztli­tovszkból visszatért, hosszasan tanácskozott a kancellárral. A tanácskozások alatt meg­állapították a kancellár politikai nyilatkoza­tának irányelveit- A kancellárhoz közelálló körökben a helyzetet a bécsi események kö­vetkeztében igy Ítélik meg: Az utolsó napok ausztriai és magyar­országi fejleményei a legkomolyabb Hgtyel­met vonják magukra. A német birodalom vezetősége elismeri, hogy az osztrák, illető­leg a magyar kormány és az osztrák, Illetve a magyar munkássság között létrejött meg­állapodás után Németországra nézve csak két lehetőség van. Első az, hogy a német birodalom Ausztriára és Magyarországra bizza, hogy a most megnyilvánult követelé­sek alapján külön békét kössön ellenségeivel s a második, hogy maga is ezeknek a köve­teléseknek alapjára helyezkedik és igyek­szik mennél gyorsabban általános békét köt­ni'. Az a külön lehetőség, hogy Németország erös nyomást gyakoroljon Ausztriára és Ma­gyarországra, kizártnak látszik. A Deutsche Tageszeituug a szövetsé­ges monarchia ellen ir a munkásmoíZgahnak­kal kapcsolatban: — Gróf Czernin., az ausztriai és a ma­gyarországi szociáldomekrácia szövetkezett az orosz bolseviklekkel, — irja a lap — hogy együttesen kényszerítsék a német bi­rodalmat a feltétlen, mindenről lemondó bé­kekötésre keleten. Még csak az hiányzik, hogy gróf Czernin ezért szavatoljon és helyt álljon. Ezután igy folytatja a lap: Ez a szándék nem lep meg bennünket, • sem a csoportosulás módja, de a pillanatban nyomatékosan figyelmeztetnünk kell rá. Fél­szegen vetjük fel azt a kérdést, hogy mit hoz­tak liazá Bresztlitovszkból a tárgyalásra kül­dött megbízottak, mert hiszen gróf Czernin arra akarja kényszeríteni a német birodal­mat, hogy keleten necsak a területnagyobbo­! dásról mondjon le, hanem minden biztosíték­ról is. A szövetséges monarchiának erről a szerepéről lesz még mondani valónk, most csak annyit, hogy az' ügyet nagyon komoly­nak tartjuk s a német birodalmi kormánynak határozottan és' világosan ki kel! jelentenie, hogy Németország létérdekeit s mindenek­fölött nemzeti érdekeit rendithetetlenül érvé­nyesíteni fogja az ilyen törekvésekkel szem­ben. . . Orosz-román háború küszöbén. Stockholm, január 22. A Pravdá-bari Lenin kijelenti, hoev számolni kell az orosz-, román háború eshetőségével. A háború elke­rülhetetlenné válik, ha a román kormány még tovább is vonakodik az orosz népbiztosok tanácsának követeléseit teljesíteni. Az orosz népbiztosok tanácsa eltiltotta az árukivitelt Oroszországból Románia felé és főleg Dél­Oroszországból az élelmiszerszállítást a ro­mán hadsereg számára. Pétervári lapok már azt is közlik, hogv nagyszámban szállítanak ágyukat délfelé. A román főhadiszállásról a Djen tudósítója fiirt küldött, hogy Ferdinánd király koronataná­exot hívott össze a román-orosz konfliktus mjatt, de a tanácskozás eredménye ismeret­ien. Az a hir. hogv orosz-román háfcoru fe­nyeget. a román menekültek között Odesszá­ban és Kisenevben nagv rémületet keltett. Hága, január 22. Pétervárról jelentik hi­vatalosan: A román kiráiv letartóztatását elrendelő parancsot legközelebb a legerélve­sebb katonai intézkedések követik, ha Rorná­•nia a bolseviki kormány ultimátumát eluta­sítaná. Bécsi és berlini vélemény a béke­tárgyalások folytatásáról. Bécs, január 22. Bécsi mértékadó helyen remélik, hogv azoknak a változásoknak, a melyek most Oroszországban végbemennek, a bresztlitovszki béketárgyalásokra nem lesz befolyásuk. Az orosz front helyzeténél fogva mirden orosz kormánv. akármilyen párthoz tartozzék is. kénytelen lesz a béke eszméié­be? ragaszkodni. — Ausztria-Magyarország a jövőben egyébként többé nem Oroszország­gá!. hanem Lengyelországgal és Ukrániá'val lesz határos és Ukrániával a tárgyalások a legkedvezőbben folynak azrn az alapon, hogy a békét térhódítások és kárpótlások nélkül kel! megkötni. A kilátások ebben a tekintet­ben a legjobbak. Berlin, január 22. A bresztlitovszki tár­gyalások eredményét itt nagv érdeklődéssel várják és általános az a fe'fogás, hogv Twc. kii visszatérése után a béketárgyalások si­mán és gyorsan fognak haladni. Orosz nemzeti konvent. Stockholm, január 22. A Reuter-ügynök­ség jelenti Pétervárról január 1'9-röl: A szov­jetek és az alkotmánvoző gyűlés maximalista tagjai bír szerint uj alkotmánvozó gyűlést alakítanak, melynek nemzeti konvent lesz a neve. Az alkofmányozó gyűlés feloszlatása. Stockholm, január 22. Az orosz alkot­mánvozó gvülés .megnyitása zsúfolt karzatok előtt történt. Mindjárt lártnás jelenetek tá­madtak. mert Svetsov forradalmi szocialistát, aki az illést meg akarta nvltni. nem enged­ték szóhoz jutni. Kénytelen volt az elnökség­ről lemondani, mire Sverdlov ült az e1nöki székbe. Cser nov megválasztásánál kitűnt, hogv a bolsevikiek kisebbségben vannak. Ez­zel az alkotmánvozó gyűlés sorsa meg volt pecsételve. Oernov beszéde erös hatást gya­korolt a jelenlévőkre és ezt Bucharin azzal igyekezett gyengíteni, hogv a bolseviknek nevében proklamálta a szent háborút a bur­zsoázia ellen. Bejelentette, hogv a bolsevikiek a jövőben hivatalosan kommunista pártnak fogják magukat nevezni. Utána heves tilta­kozások közben Czerietélli. Kéreriszki ismert híve mondott beszédet a maximalisták ellen. A vita éjfélkor véget ért. dönteni kellett a végrehajtó bizottság határozati javaslatáról. Ezt leszavazták, mire a bolsevikiek cs a bal­náríi forradalmi szocialisták közös tanács­kozást tartottak, maid visszatértek a terem­be és kijelentették, hogv az alkotmánvozó gvülés ellenforradalmi csoporjaival nem tud­nak együtt dolgozni. A bolsevikiek e'hagyták a termet és a Szmolni-intézetbe mentek. Rö­viddel ezután matrózok jelentek meg az ülés­teremben és az alkotmánvozó gvülés tagiait kituszkolták a Tauriai palotából. (M. T. I.) Oroszország katonai hatalma teljesen megtört. Berlin, január 22. A Daily Chronicle je­lenti: Oroszország belső helyzete kizárttá teszi, hogy ez az ország háborút folytasson. Az orosz birodalom megszűnt állam lenni. A nyugtalanság egyre jobban terjed. Az orosz főváros két nagy táborra szakadt, mind a kettő erősen fel van fegyverkezve. A helyőr­ség továbbra is a bolsevikiek pártján van. A volt francia miniszterelnököt szintén letartóztatják. Amsterdam, január 22. Clémenceau le akarja tartóztatni Briand volt miniszterelnö­köt. A mult hétfőn Poincaré és Clémenceau között tanácskozás volt, amelynek folyamán a miniszterelnök a köztársaság elnöke elé terjesztette azokat a terhelő bizonyítékokat, amelyeket Olaszországban gyűjtöttek arra nézve, hogy Briand szintén tárgyalt az olasz szociáldemokratákkal s ott épp ugy, mint Franciaországban, államcsínyt akart előidéz­ni. Poincaré felszólította Clémenceaut, hogy várja be az eljárás végét Cailiaux ellen, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom