Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-20 / 17. szám

Szeged, 1818. j ánuái' m Az asszony-parlamentből. — P«9tl levél. — Budapest, január eleje. Mit türjém-tagadjám, — el se igen hinnék talán, ha most hamarjában az ellenkezőjét próbálnám erősítgetni: — hogv eleitől fogva hive vagyok a feministáknak. Szere tőn őket tiszteletet érdemlő, bátor élveikért, ezeknek szelídebb megnviivánitási modorában, usv amint a mi feministáink teszik az angol snfrragette-ek szertelensége nélkül. Esztendők óta szívesen foglalkozom velük, tanúm erre nemcsak az ég és minden seregi, hanem „Az liság" asszony-melléklete is. .amelyet szessénvt egv idő óta leszorította a térről a háborús papirhiánv. De habár ez az istenverte háború annyi sok dologra ráakasztotta a maga nyomasztó bélvegét: mindnyájunk őszinte örömére legven mondva, egyre egész bizonyosan nem tudott ránvomakodni, kudarcot vallván minden elnyomási szándék: a feministák lelkes kitartására, sőt a háborús évek viszontagságai azt azelőtt hihetetleneknek tetsző arányokra emelték. S ha eddig hive voltam a modern nőmozgalom elveinek, — azóta, hogy a minapában részt vettem egvik parlamenti ülésükön ott a régi képviselőház sok szép és bus időt látott üléstermében, — testestől-teíkestöl az emberükké lettem. Örök igazság, hogv erős akarással, lelkes kitartással látszólag teljesen leküzdhetetlen akadályok felett is könnvii szerrel diadalmaskodhatunk. Ezt az igazságot a magyar feminizmus vezető harcosai tizenkét évig tartó küzdelmük alatt a legfényesebben dokumentálták. Ha valaki tizenkét évvei ezelőtt azt a könnyelmű kijelentést merte volna kockáztatni, hogv ma a nők választójogát törvénybe iktató javaslat a parlament asztalán fog feküdni, épen ugv járt volna, mint az a bácsi, aki ötven évvel ezelőtt azt találja vala kilottyantani, hogv ma. 1918-ben az emberek a legpompásabb biztonsággal röpködnek a levegőben. S a feministákat mindez nem ejtette kétségbe, küzdöttek, agitáltak lankadatlan energiával s ime. sokkal gyorsabban eljutottak a végcél diadalmas kivivásánk előcsarnokába, mintsem ők maguk is gondolták volna. Elveik teljes éfvénvrejntása ma már csak az idők kérdése. Azon az imént emiitett Sándor-utcai parlamenti ülésen láttam igazában, milyen hatalmas és megvivhatatlan erő az összetartás. Az az impozáns ülésterem, melynek emlékezetes falai között annakelőtte. mig nem ragyogott az a drága nagv palota itt a Dunaparton — férfiak, honatvák intézték hol simán, hol meg zajgó háborgások közepette az or&zág dolgait. — most nők tanácskoztak a jövő kérdéseiről, nők. akik közül nem egy — ha Isten is ugy akarja — mint hetnetoya maga is be fog jutni a dunaparti büszke országházba. És lépten-nyomon látszott azon a sok száz főnyi tömegen, hogv elveik diadalrajuttatásában egv sziv, egv lélek valamenynyien s minden egyes tagja minden percen érzi a nemesen végzett munka megnyugtató tudatát s meggyőződését annak, hogv — győzni kell. Rendkívül sok imponáló valami volt ebben az egyetlen közös eszmétől áthevitett nagv gyülekezetben, amilyenhez hasonló jellegzetes Jelenségek a férfiak parlamentiében nagvon ritkán tapasztalhatók. Azóta még tisztábban áll előttem a megoldása annak, hogy aránylag olv rövid idő alatt mért tudott olv impozáns eredményeket elérni a magvar feminista mozgalom. Az asszony-parlamentnek most emlegetett januári Ülése kizárólag a választójog kérdésének volt szentelve a — bejelentés szerint; a kiváló érdemii Schwimmer Rózának a jóvoltából azonban, aki hosszabb és tartalmas beszédben ragyogtatta szónoki képességeit — a valójában békegviiiés lett belőle, a miiven gyűlésnek a tartását pedig a kitűnő államrendőrség kevéssel előbb megtiltotta nekik azzal a íőfőindokolással, hogv a bresztlitovszki béketárgyalások idején békéről gyűlésezni nem észszerű dolog. Hogy pedig a nőnek miért kell a választójog: azt megtudhatjuk abból a 29 kemény pontozatokból álló nyomtatványból, amelyet., ott a nagygyűlés alatt nyomott a markomba egy lelkes feminista s amelv reánk, férfiakra nézvést mindiárt eléggé biztatóan kezdődik, mondván az első pontjában azt. hogy „a férfiak egyeduralma az erőszak elve alapján szervezte az államokat és evvel vértengerbe fullasztotta az emberiséget." Továbbá pedig az is benne vagyon, hogy ..a férfiak és nők közötti pörös ügyekben a férfiak vádlók és bírók egyidejűleg; hiszen az összes jogi pályákat kizárólag maguknak tartották fenn." És lám, haragudni sem lehet ezekért a megállapitásakért. a melyek épenséggei nem mondhatók alap nélkül valóknak, önérzetes hangjukat a világért sem szabad rossz néven venni tőlük., azért a kijelentésükért meg egyenesen tapsot érdemelnek a férfivilágtól, hogy „csak a politikai jogokkal rendelkező anvák védelmezhetik fiaikat az elpusztulástói és egymás elpusztításától." Hódolat illeti őket s nem bírálat. Mi férfiak hovatovább a gyöngébb női nemtől fogjuk igazán megtanulhatni azt, hogv az eszmék kivívásáért folytatott küzdelemben mi a valódi bátorság és erő!... A januári asszony-parlament egv pompásan előrevetett kép a jövőből, amikoron már a képviselői mandátumok sorsába a választó-polgár nők is hathatósan bele fognak szólni. Mert hogy szólni fognak, az egészen bizonyos. A régi képviselőházi nagv ülésterem elnöki magaslatán, ahol hajdanán, a fényesebb napokban hosszú időkig a néhai való jó Péchv Tamás házelnök rázogatta a csengőt a honatvai indulatok egy-egy erosebb kitörésekor, most a feministák elnöke: Glöcklich Vilma üi, ez a zseniális feminista nő, mig az előadói emelvényen a nem kevésbé zseniális; tehet mondani: világszerte isrrtert nevű feminista-vezér, Bcdy Schwimmer Róza uralkodik. Szándékosan használom itt "az „uralkodik" szót. mert hiszen szinte lehetetlen az, hogv előadói készségeinek a figyelmet teljesen lekötő erejével mennyire tud uralkodni ez az asszony bármily nagv tömegű hallgatóság felett is. Amennyire kiváló ülücklich Vilma elnöknek, annyire kiváló Schwimmer Róza előadónak. No, szerepcsere esetén sem igen engednek ám ők egv jottányit sem a kiválóságból. Végigtekintve ezen a nagygyűlésen az elveikért sikra szálló nők tekintélyes táborán: hazagondolok Szegedre, a Tiszaparti metropolisnak.nem kevésbé lelkes és agilis feministáira. És semmi kétség: a szegediek — ha természetesen szerényebb méretekben is — hajszálnyira ugyancsak szóban-lélekben a központ nagyobb aránvu seregével, mint ez, ugy ők is erős akarásuak. megalkuvást nem ismerők, minden akadállyal elszántan szembeszállók. Egy közös eszme, egy érzés, egy célra való törekvés hatja át valamennyit. S ebben rejlik épen a feministáknak az a kétségbevonhatatlan nagy erkölcsi erejük, mely eredményezte azt. hogy a nők választójoga már — aránylag rövid: tizenkét évi kitartó fáradozás után — egy tárgyalás előtt álló törvényjavaslat paragrafusai közt foglalhat helyet Magvarországon. S ennek eredménye, — hogv hamarjában többet ne említsek — az is. hogy az átmenetgazdasági minisztérium kebelében létesített átmenetgazdasági tanács tagjai közt. kinevezés utján, ott van a magvar feministák egvik lelkes vezető-asszonya is. Felhasználom tehát most a kedves alkalmat arra. hogv a pesti feministák fentebb emlegetett asszony-parlamentjéről irván: teljes lélekkel üdvözöljem a magyar nőmozgalom szegedi harcosait... Zsoldos Benő. • »<<«esaiaii«»**>esabm*aaaab»peiunb«i>ii««>>h!»aa**«» — Világításra: Karbidlámpát vásároljon, karbidot kívánt mennyiségben kaphat Szántó Sándor gépraktárában, Kiss-utca, Kiss D. palota. «ceo A pie desz tálon. iMá'r negyedik napja ülök itt fönn a ptedesztálon, melyre igen t. Szerkesztő ur Várossy Gyula barátunk jóvaltából ültetett. Mikor elolvastam a Dt'lni.tgpaMkzád-msik rólam irt cikkét, Megvallom őszintén, jólesett szivemnek az abban megnyilvánuló elismerés. Édes istenem, ha az ember ötven évig szürke életet élt, lia egy életen át kénytelen volt. magába fojtani forrongó érzéseit és eszméit, mert nem tudott méltánylásra és megértésre találni és egyszerre egy éjszakán át azt tapasztalja, hogy megváltozott körülötte a világ, a közönség és i ró társai Megértik, elhalmozzák dicsérettel, elismeréssel, hát hogyisne esnék ez jól. De azután mikor az első henyomás hatása alól felszabadultam, ráeszméltein arra, hogy hohó, nem ugy Verik a cigányt, nem ülik azt a sok-sok elismerést egyszerűen csak zsebre, vágni és azután megint jósak folytatni a régi, szürke életet. Hanem hat pajtás, ha téged felültettek arra a piedeszálra, akkor neked tartozó kötelességed az, 'hogy ott fönn is maradj azon a piedesziálon. Már most Uramisten, mit csinálják?! Megnézem magamat a tükörben. Várossynab tígaza van. Jóltáplált alakom van. amolyan Őszbecsavarodott kereskedő ábrázatom, amilyent akárhányat lelhet látni. Csakhogy ilyen (formával és ilyen pofával csak ném ülhetek JSvn.n a páedeisztálcn? Le fogok soVányodni. Az orvosom úgyis fogyó kúrára akar fogni, hát ez az alkalom most éppen .kapóra; jött. Aztán hogyan is kell odafönn ütnöm? Próbálgatom a tükör előtt. Illesztgetem a lábaimat, emel'getém a karjaimat, .nyújtogatom a nyakamat, mig végre megállapodom egy sikerült pózban. No, igy jó lesz. Azóta igy ülök mozdulatlanul a piedesztálon. Eleinte egészen jól éreztem maga,mat ebben az uj helyzetben. Utóvégre nem. mindenkinek adatott meg, hogy itt fönn ülhessen. Átszellemülve néztem .magam elé, aztán fölényes .mosollyal néztem le Kisteleki Edére, aki sanda szemmel pislogott fel hozzám: -a Ne búsulj Ede, még te is felkerülhetsz ide, de előbb huszonöt évre el kell utaznod Szegedről. Utóbb aztán Mindinkább kényelmet lenebbé vált a helyzet. Kínosan feszengtem. Utóvégre napokig mozdulattanul egy pózban ülni, már nem mulatság. Idéztem költőtársam hires versét: „Szobor vagyok és fáj minden tagom". Bizony fáj, némán ajkamba 'haraptam 'és tűrtem, tovább mint a költészet mártírja. Élénk szemrehányással illettem magamat: „Hát 'kellett, ez neked?! Hát ezért mentél a Dugonicsok közé?! Most kényelmesen ülhetnél otthon a bőrfotelben, vagy heverhetnél a diváncn és ahelyett itt töröd öreg .csontjaidat .a piedesztálon". De erőt vettem magamon. Lelki szemeim előtt elvonultak azok a nagy, hires költők, akikről arany betűkkel meg van irva, hogy mennyit szenvedtek. Jó, hát én is fogok szenvedni! Legyen tmeg a Várossy szent akaratja! Csakhogy most jut az eszembe, ez még sem megy. Ne haragudj, édes jó Várossykám, de én nem érek rá tovább iít ülni. Hiszen tudod, (hogy én kereskedő 'vagyok, üzletem van, a'melyben a szigorú Wimmer Fülöp dirigál. Már tarost, ha én tovább is itt, ülök a piedesztálon, a'kkor holt bizonyos, hogy engemet Wimmer irgalmátlanul el fog csapni. Miből fogok aztán családommal Megélni?! Azt tán még sem akarod édes Gyulám, hogy gyerekeimmel elpusztuljak éhen. Könyörögve kérlek tehát, engedj Je a piedesztálról! Egyébiránt van egy mentő ideám! Menj el kérlek Wimmer Fülöphöz és kérd meg, hogy eddigi jövedelmem teljes épségben tartása mellett (bizony egy kis drágasági pótlékot még adhatna fcezzá) helyezzen szabadig