Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-19 / 16. szám

Szogetí, 1018, január dftlmiágya.íilltíámátl Siegedi kereskedők és iparosok mozgalma az árdrágító visszaélések ellen, A kamara teljes ülése elfogadta a bizottsági javaslatok — Ki lesz * a kamara uj alelnöke. — (Saját tudósítónktól) A kereskedelmi és iparkamara pénteki teljes ülésén választották meg az uj elnököt Wimmer Fülöp személyéijen. Az ülésnek erről a részéről külön tudósításunk számol be. A teljes ülésnek nagv érdeklődéssel várt tárgya volt még a kamarának az árdrágító visszaélések ellen meg[iiiditott mozgalma, amelyet az elnökség tneg1 hízásából dr. Tündii Sándor titkár ismerte | tett. A kérdést a kamarának novemberi teljes ülésén Bauer Qyula tette szóvá és saját tapasztalatai alapján felsorolva számos kizsákmányolási esetet, javasolta, liogy a kamara ne szorítkozzék csupán véleményadásokra ilven visszaélések eseteiben, hanem a tisztességes kereskedelem és ipar érdekében bélyegezze meg az ilyen jelenségeket és kezdjen akciót megfékezésükre. Az ügy előkészítésére a kamara egy szükebbkörü bizottsági ülést tartott, amelynek megállapításai a legszélesebb körök érdeklődésére tarthatnak számot. Az értekezlet ugyanis az árdrágítás kezdetéért a hadvezetőséget és a kormányt tette felelőssé, melyek közül az eiső kezdetben mindent tulfizetett. hogy szükségleteit könnyebben fedezhesse, az utóbbi •pedig magasan maximálta a mezőgazdasági termékek árait, mikor arra még szükség nem lett volna. Itt kezdődött az árdágitás folyamata, amit elősegített az. hogv a különböző hatóságok, nem számítva a háborúnak ilyen hosszú tartamára, lagymatagon kezelték az árdrágítás megakadályozását, célzó különböző rendeleteket és ezzel elősegítették annak a háborús morálnak a kifejlődését, amely minden alkalomnak kíméletlen kihasználására és a védekezni nem tudóknak kizsákmányolására törekszik. Megállapította az értekezlet azt is. hogy a kizsákmányolásnak ezek a jelenségei közösek az összes kereseti osztályokban és a mezőgazdák egy cseppel sem maradnak mögötte a többieknek, sőt talán bárki másnál nagyobb háborús nyereségre törekszenek. Épen abban látta azonban az értekezlet a mozgalomnak nagv erkölcsi értékét, hogy a kamara — bár a kereskedelemnek és iparnak érdekképviseleti szerve — nem hajlandó palástolni a visszaéléseket, hanem a tisztességes kereskedelem és ipar érUjabb támadás az angol partok ellen. Berlin, január 18. A Wolff-ngynökségj'jeilent'i: Könnyű német tengeri haderők január{14-én és 15-én portyázó utón voltak az Északitengér déli vizein, de sem ellenséges "hadihaió'adtt, sefoa jkersskedelimi járómüveket nem láttak, annak ellenére, hogy a Themae-törkolartátó'l északra egész az angol partok 'közeiéig jutottak. Itt közvetlen közelből fontos kikötőtelepeket támaíadtak meg lés jó megfigyelési v'iazonyojk ír, tellett több mint háromszáz lövcsteel ihktásos ágyútűz alá veftték .az 'angol kikötők telepéit. i A tengerészei! vezérkar íönöke. dekében megvonja a határt, melyen ful a legitim üzlet megszűnik és a kizsákmányolás kezdődik. Abban a reményben teszi ezt a kamara, hogv az akciónak hatása lesz azokra a társadalmi osztályokra is, amelyek a háborúnak csak súlyát érzik, de nyomora elleti védekezni nem tudnak. - A teljes ülés ezeket a megállapításokat egyhangúlag magáévá téve. megbízta az elnökséget hogy a közigazgatási hatóságok tájékoztatása és a mozgalom országossá tétele érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. Ezeket az intézkedéseket az itt emiitett értekezletről szóló tudósitásáben részletesen ismtrtetette már a Délmagyáfország. Bejelentésre került még. hogv a kamara karácsonyi és újévi segélyakciója önkéntes adományok formájában 11.260 K-t eredményezett. mely bevonult iparosok és kereskedők családtagjai közt felosztatott. Tudomásul vette az ülés azt is. hogv a szegedi munka közvetítő hatósági intézménnyé szervezteívén át, elhagyta a kamara helyiségét. Ez alkalommal a város a kamarának, amely a •munkaközvetítőt berendezte és dologi kiadásait három éven keresztül viselte, köszönetét fejezte ki. A teljes ülés befejezése után a kamara ipari osztályának tagiai nyomban értekezleteit tartottak és egyhangúlag abban állapodtak meg, hogy az ipari osztály elnöki álláiára Pálfy Dánielt, az ipartestület elnökét fogják megválasztani. Szakáll József ezt a határozatot az értekezlet után közölte az u.i kamarai elnökkel és kérte, hogv az iparosoknak ezen kérelmét tőle telhetőleg támogassa. Pálfy Dániel érdekében Schaffej• Márton, Menning Mihály. Páriái Pál is a legmelegebben nyilatkoztak Wimmer Fiilöp előtt, aki kijelentette, hogy az iparosok kívánsága elé nem fog akadályt gördíteni, nnár csak azért sem, mert a. kamarai alapszabályok szerint az osztályoknak törvényes joguk, hogy elnöküket a maguk kebeléből válasszák. A kamarai alelnökségre még egv nevet emlegetnek, begavári Back Bernát kitűnően hangzó nevét, A nagynémetek sikeres harcai a hatalomért Berlin, január 18. Valentini, a német császár polgári kabinetirodájának főnöke lemondott. A császár a lemondást elfogadta és helyébe Berg keletporoszországi tartományi főnököt nevezte ki. A személyváltozásnak politikai jelentősége igen nagy, mert a polgári kabinetiroda elnöke a korona legbefolyásosabb-tanácsadója, különösen személyi ügyekben. A legmagasabb állatni hivatalok betölésekor az ő szava a legnagyobb sulyu. Az ő állásfoglalása például a kancellári állás betöltésénél a legfontosabb, Valentini a nagynémetek léggyülöltebb ellensége volt azok között, akik a császár környezetéhez tartoztak, mert soha az ő táborukhoz tartozó politikust nem támogatott. Bukása a'z első látható sikere á nagynémet offenzívának, amelyet az utóbbi időben indítottak. *s»*kmkmma«*8»akvma0agaaahbhm*^emaa«»»ttmmb««« HÍREK OCQO Jóléti csacsik. •A csacsiknak általában, jólét az életük. Szerények, igénytelenek épen azért, mert tudatában vannak annak, hogy ők csacsik. Vaunak azonban csacsik, akik .önteltek és ícmihéjázók, szerénytelenek és nagyigényűek, mert ők nem hiszik el, hogy bsaesik. Mások azonban. ezt, több bizonysággal merik 'állítani, róluk. A jóléti csacsik az előbbiek fajához tartoznak, mert tényleg 'csacsik. Csendes, jámbor, négylábú csacsik, a „jóléti" hivatatas jelzőt azért viselik, ,mert a szegedi ivasuti jóléti bizottság fuvarozási tényezői. Naponként, már kora reggel látjuk az apró állatokat egy kisméretű lapos kocsi elé fogva hatalmas .pénzládákat vontatni. (Csendes megadással kapaszkodnak a síkos aszfalton és ha a világfájdalom töri a szügy ükét, a mellettük ballagó hossza, szőke muszka megbökdösi őket a pálcájával és a csacsik szaporább léptekkel poroszkálnak. Pénzt visznek. Mondják: néha százezreket. Hát nem jóléti csacsik? .Hogy hányan vannak? Talán öten is. Mert egy időben lehet két. fogatot; is látni. (Egyik levágott sertéseket' fuvaroz, a másik szenet cipel, talán öt métermázsát. Többet nem lehet kívánni ,két csacsitól, hogy elbírjon. Sertéshús, szén... Drágaság mind a kettő, (Csacsik Jiuzzák. Milyen jólétben fürödnek ezek a csinos, szürke kis csacsik. Többet is megtudtunk róluk, mert néha ililik a csacsik után is érdeklődni. A jóléti csacsiknak, ötnek, két vagy három -igazgatója is van. A csacsik tehát asáabad önrendelkezési joggal nem bírnak. Minden lépésük ki van mérve, be van osztva. A "központi igazgató az üzlet vezetőségnél piegnyoroja a gombot, mire a csengő megszólal a rókusi állomási igazgatónál. A. rókusi igazgató felveszi az intézkedést a csacsik szolgálati beosztására vonatkozólag és kiadja a rendelkezést a csacsik közvetlen igazgatójának, A csacsik közvetlen igazgatója intézkedik a csacsik ápolójánál, mig végre a csacsik munkába. kerülnek. Azonban a rendelkezések végrehajtása nem. mindig sikerül. Nem az igazgatók az okai ennek. Nem. Hanem a csacsik. Ük nqm értik meg, hogy itt egy egész sereg ember jóléte érdekében kell fáradniok és megkötik magukat. Nem indítanak. Lassan járnak. Meg-megállnak. És ha a központi igazgató reggel nyolc órára egy rendkívül sürgős fuvart rendel ,1, a < - , esik csak tizenegy órára érnek a kitűzőit hévre. Ilyenkor persze nagy a kavarodás, Ellestünk egy telefonbeszélgetést, (bevalljuk: indiszkréciót követtünk ef), amely igy hangzott: -H Kérem, mi van a csacsikkal! — Mi van? Hát innen hét órakor elindultak. — Az 'nem lehet. Nyo'e óra husz perc. Az ut .egy félóra, .Ennyi késéssel a gyors is beKaphaió kizárólag Fonyó Soma Világítási vállalatánál Szegedem