Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-16 / 13. szám

1918. Január tó. Jűt ÜMíA Öf A IkMMí (I h Akxánder Lajos királyi főállatorvos jelentette, boy az állategészségügyi viszonyok a mult év decemberében jók nolMk. a város térületén állati fertőző betegségek nem fordultak elő. A közvágói!dou leöltek közfogyasztásra alkalmas 415 nagy marhát, 209 növendék marhát, 122 szopóshorjut, 5804 sertést, 2048 juhot, 4 kecskét és 9 lovat. Vasúton kíVI- és helföldre elszállítottak 448 szarvasmarhát, 93 sertés! é 274 juhot. Marhalevélátíratás .1002 esetbon fordult elő. Fcair Kornél kir. műszaki főtanácsos jelentése szerint az ul kapar ók időszaki munkálatokkal foglalkoztak. Minden megtett intézkedés 'ellenére a munkás és vagonhiáily miatt a IcavicsezáUitások decemberben is szüneteitek. Tőrös Sándor kir. tanácsos, pénüigyigazgató jelentése szerint .a mult év decemberében az előző év ugya-ne havához képest az egyes adónemek jövedelmezőségében és pedig: egyenesadóbau 20.589 korona és hadmentességi dijban 87 korona csökkenés mutatkozik. Jövedelem, vagyon és hadinyereségadóban az előző év decemberéhez, képéét 107.851 korona csökkenés mutatkozott. f\ Szegedi Orvos Egyesület állásfoglalása a munkásbsztosstási reform ellen. (Saját tudósítónktól) A Szegedi Orvos Egyesület igazgató tanácsa már napok óta eszmecserét folvtaí az Országos Orvosszövetség átirata födött, amelv állásfoglalásra hivta föl a vidéki orvos egyesületeket a kereskedelemügyi miniszternek az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosítását szabályozó rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról szóló rendelete ellen. Ez a rendelet megtartja ugyan az 1907 XIX. te. azon intézkedését, -hogv van biztosítási kötelezettség és önkéntes biztosítás betegség esetére, azonban gyökeresen megváltoztatja azt a bér-, illetőleg a jövedelemhatárát, ameddig a két biztosítás lehetséges. Eddig ugyanis csak azok a kereskedelmi alkalmazottak lehettek a Reiegsegélvző pénztár tagjai, akiknek évi fizetésük a 2400 koronát meg nem haladta. A miniszteri u.i rendelet szerint azok is tagjai lehetnek a pénztárnak, akiknek évi bérkeresete a 7500 koronát is meghaladja. A miniszteri rendelet az Országos Orvosszövetség szerint sérti az -orvosi kar anvagi érdekeit és ezért hivta fel a legteljesebb akcióra a vidéki orvos egyesületeket és átiratában közli azokat a megállapodásokat, amelyek szerint a miniszteri rendelet módosítandó lenne. Szerinte Budapesten 3400 korona. a többi helységekben pedig 2400 korona ös&zkereset legyen a határ. Ezenkívül azt kívánja az Országos Orvosszövetség, hogy feltétlenül különbség teendő a magános és a családos pénztári tag között. A család orvosi ellátásáért legalább is . kétakkora dijat kivárt, mint a magános tag ellátásáért, a pénztári orvos részére és azt óhajtja, hogv az egyes tagért fizetendő évi di.i a vidéken legalább is 8 'korona tegyen. iSok minden. az orvosi kar szociális érdekeit védelmező kikötések foglaltatnak még az Országos Orvosszövetség átiratában és javaslatában, a melyekkel kedd délután foglalkozott a Szegcdi Orvos:gvesiüet gyűlése, amelyen dr. Boros József elnök elnökölt. -Hosszas eszmecsere és többek hozzászólása után kimondotta a Szegedi Orvosegyesület, hogy az Országos Orvosszövetség központi elnökségének az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való. biztosítását szabályozó miniszteri rendelet az egész orvosi kar. tehát nem csupán a pénztári orvosok érdekeit sérti és egzisztenciális feltételeit támadja meg. A központi elnökségnek akcióját, illetve javaslatait helyesnek és szükségesnek találja és ezért felhívja a munkásbefegsegélvző pénztárnál működő tagjait, hogv a pénztárral kötendő szerződésünket a központi átirat szellemében és utasítása szerint kössék meg. A Szegedi Orvos-egyesület elhatározta még. hogy Pénitárí orvos tagjait szerződésük megkötésénél egész. erkölcsi súlyával támogatja és a pénztárral esetleg előfordulható bármely konfliktusban minden tekintetben szolidáris lesz' és'ezt áz- egyesület minden tagjára nézve kötelezőnek mondta ki. És miután a kötendő szerződések nemcsak a pénztári. hanem az egész orvosi kar érdekeit érinti. elvárja, hogy a pénztári orvosok szerződésük végleges megkötése előtt annak szövegét az egyesület közgyűlésének bemutassák. A szerződések végleges megkötésének határiedeje 1918. április, elseje. A Szegedi Orvösegyesülef az ülésén hozott határozatát közölte az Országos Orvosszövetséggel is. A Wekerle-kormány helyzete Budapestről jelenti tudósítónk: Wekerle Sándor miniszterelnök csütörtöki audienciáján beavatott körök véleménye szerint nem történik döntés a kormány katonai programjáról. Jól értesült helyen valószínűnek tartják, hogy ez idő szerint a kormány lemonuására nem kerül a sor. mert a király bizalmáról fogja biztosítani a kormányt, A csütörtöki audienciáról Wekerle alkalmasint oly királyi nyilatkozattal fog visszatérni, amely a válságot egy időre elodázza. Politikai körökben azonban számolnak azzal az eshetőséggel is, hogy a katonai kérdésben ideiglenes megoldást sem lebet találni, ez esetben a kormány benyújtja lemondását. A kormányhoz közelálló helyen azonban ezt teljesen valószínűt lennek mondják s ezzel szemben a következőképp itéli'k meg a helyzetet: — A katonai kérdést nem a kormány élezte ki, de természetes, hogy a kormány a legerőteljesebben képviselte mindig a nemzeti álláspontot, amelyhez a király kezdettől a legteljesebb mértékben hajolt. Ez volt alap Ja •— a pártalakulás általános tervében — | Wekerle ebbeli programjának is. A kormány | körében ugyanis elkerülhetetlennek látják az országgyűlés feloszlatását az esetre, ha a parlament többsége a választójogi törvényiavaslat 2. pontját, tehát a javaslat lényegét leszavazza; ez esetben kint az országban biztosítaná az uj választással a kormány a javaslat diadalát. Az egységes munkapárttal szemben — ez volt Wekerle kiindulópontja — csak egységes kormánypárt veheti fel sikerrel a harcot és az uj párt programjának megállapításánál figyelembe kellett venni, hogy a magyar hadsereg épp oly természetes következménye a háborúnak, mint a demokratikus választójog, — a kormány azonban egy pillanatig sem felejtette ql, hogy létalapja: a választójog, ezzel áll és csakis ebben bukik. A kormány visszaverte az osztrák támadásokat, — s fájdalmasan konstatálta, hogy saját táborában nem lát erős támaszt — a választójogi priust azonban e mellett mindig szem előtt tartotta, semmi más kérdéssel azt háttérbe szorítani nem engedi és a helyzetben gyökeres változásra nem is számit mindaddig, amig a választójogi javaslat sorsa el nem dől, A válsághírek között fölmerült az is, hogy Tisza kihallgatáson volt a királynál. Jól értésült helyen ezt a hirt vúlótláinuk mondják. wbmmmnnmmimaaathhwuwvifmwamiinhiiiii) Bokor Jánosné temetése. (Saját tud ősit ónktól.) Kedden délután három órakor ment végbe a szerencsétien véget ért Bokor Jánosné temetésé a zsidó temető cintennébői. A temetésen hatalmas tömeg jelent meg; a családon kivíti ott voltak a temetésen Bokorék ismerősei és üzletfelei csaknem teljes számmal. Bokor János, akinek a temetésre való ideiglenes szabadiábrahelyezését kérték rokonai a kir. ügyészség utján, nem jelenhetett meg a temetésen. Úgyszintén hiányoztak a temetésről Bokorné katonai fiai, akiknek parancsnokságát dr, Temesváry Qéifc helyettes-főkapitány értesítette a halálesetről, kérve, hogy a temetés intézhetése céljából szabadságolják őket rövid időre. Ugy látszik, hogy a nehéz közlekedési viszonyok között nem tudtak megérkezni. A temetésen Löw Imánuel főrabbi megható beszédet mondott a halott fölött. Vázolta életét, amelyben igen sok volt a keserűség, munka és fájdalom. A beszéd könnyekig meghatotta a több száz főre tehető gyászoló közönséget. Igen sokan lemaradtak a temetésről, miután a temetés időpontját megváltoztatták időközben s négy óra helyett három órakor volt a temetés. Déíelelőtt tizenegy órakor boncolták föl Bokorné holttestét a közkórház hullaházában. A boncolást dr. Gyuríiza Sándor törzsorvos és dr. fíerger Mór ezredorvos, törvényszéki orvosok végezték. A boncolás megállapította, hogy a halált mérgezésből származó szivbénulás okozta. Bokorné tiz darab egy gramos szulfonált vett be csütörtökön délután, egyszerre. A boncolás megtörténte után szállították át Bokorné holttestét a közkórház hullaházából a zsidó temető cintermébe, a honnan aztán délután megtörtént a temetés. A temetéssel nem lehetett tovább várni, miután kedden letelt a törvényes hatvan óra, amely idő alatt minden holttestet el kell temetni. Mint mc. k, ' Bokor-cég elleni följelentések üg .. ..n .. ndőrség már befejezte a nyomozási átka re az iratokat az ügyészségre, amely aztán továbbítani fogja az iratoknak Bteier Sándorra és Kj'ausz Imrére vonatkozó részét a honvédügyészségre. Polgári részről ugyanis teljesen befejeződött a biinügy Bokorné halálával. A bűnügyi zárlatot pedig még a keddi tudósításunkban közölt okok miatt nem rendelte el az ügyészség. Megállapították a nyomozás folyamán, hogy Bokorék üzlete a mult év utolsó kéi hónapjában másfél millió koronát forgalmazott. A cég rendelkezésére azonban nem állt annyi pénz, hogy a két följelentő pénzét viszszaadhatták volna. A Déimagyarorsrág telefonja? Siiedóhlvsís! 305. Szerkesztőség 8!