Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-15 / 12. szám

•wntö'imülfi'tiyv w)ui1|mf' ,-—• -w ÖflJrfAQYAROÖSZAÖ Szeged, 1915. január \í. pedig olvan szervezetre van szükség, amely a lakosság szabad megszavaztatását tesz lehetővé, Ezekre válaszolva Kühlmcim államttkar a következőket fejtette ki: — Az előttem felszólalt ur pana z od rit arról hogy e tárgyalásokban még nincsenek képviselve a tárgyalásokban érintett nemzetek. Ha ezzel azt akarta kifejezni, hogv az illető nép individualitások az ö véleménye szerint is már fennállanak és külügyi viszonyaikban az önrendelkezés iogát gyakorolhatják. ugv ennek az elvnek orosz részről való teljes elismerése meliiett örömmel kész vagvok annak a gondolatnak a megvitatására, hogv a kérdéses nemzetek képviselői részt vehetnek-e és miiven formában a mi tárgyalásainkon? Gróf Czernin szintén késznek nyilatkozott. hogy a szóbanforgó területek képviselőinek bevonását közelebbről megvitassák, de hozzátette, hogv tudni szeretné, miyen módon történjék e képviselők kijelölése, ha orosz részről e területeken fennálló képviselőtestületeket nem tartják jogosultaknak arra. hogv az általuk képviselt nemzetek nevében beszéljenek. Trockii indítványozta ezután, hogv tekintettel a központi hatalmaknak az e hó 11-én délután tartott ülésen tett rendk vül fontos nyilatkozataira, az ülést napollak el, hogv .az orosz küldöttségnek lehetővé tegvék. hogv erről a kérdésről tanácskozzék és kormányával megállapodjék. Az orosz küldöifség javaslata Lengyelországról, Litvániáról és Kurlandrót. 2 át. hogv a megszállott területek kiürítése melv időben történjék. Erre nézve a német javaslat ugv szó:!, hogv a területek kiürítése akkor menjen végbe, amikor a békeszerződés aláirása után Oroszország hadseregét demcbilizálta. Németország azért ragaszkodik a megszállott területek kiürítésének az orcs2 hadsereg leszerelésével való egvhekötésélhez, mert különben előállhat az az eshetőség, hogv Or-os 4'-szagban kormányrendszerváltozás áll be. még mielőtt hadseregét leszerelte és az uj kormánynak módiában volna ismét támadó hadműveleteket kezdeni. Erre Trockii ur azt a nézetét nyilvánította. hogv a megszállott területek kiürítését az orosz hadsereg leszerelésétől függetlenül kell végrehajtani. Kühlmmn német külügyi államtitkár ezzel szemben utalt arra, hogv az orosz küldöttség javaslata a megszállott területek kiürítését az általános béke megkötéséig kitolná. Ezek után a tárgyalás félbeszakadt. (Á megszállóit térii'éiek közül melyeket. Ml kiiimtmij A bizottság most azt a kérdé-ri vette na pirendre, hogv a megszállott területek közii'. melyeket kell a megállapodás alapián kiür teni. Erre nézve Küklni bn, külügyi államt't kár ur ezt mondotta: — Mint a kiürítés szó magában vére megszabja, csakis ama megvzáMit területek, ről lehet szó, amelvek még részei ama hato lom állami területének. a.: élivel békét kötünk, Meg kellene tehát vizsgálni, hogv a béke kezdetén a volt orosz birodalomnak melv részeit lehet még orosz területhez tartozónak tekinteni. Az orosz kormány elismerte a népek önrendelkezési iogát és ez alapon a megszállott területek egv részén az illető népek képviselete e iogot már gyakorolta és kimondta az Oroszországtól való elválást. Ily részek tehát többé az orosz birodalom részeiül nem tekinthetők. Trbckii erre megjegyezte, hogv az önrendelkezési jogot fentartják azonban a népek csak a maguk egyetemességében rendelkezhetnek önmagukkal, jelenlegi képvi eleteik csak a nép egy részét képviselik. Igv tehát ez eddigi kijelentések még nem döntők. E kérdéssel kapcsolatban aztán hosszabb, főleg elméleti jellegű vita fejlődött ki arról a kérdésről, hogv milyen feliétélek szerint és miiven időpontban tekinthető egv ui állam egv meglévő államtól való elkülönülése után megalakultnak. Kühlméin államtitkár összefoglalta a központi hatalmak erre vonatkozó álláspontiát és megjegyezte, hogv a meglévő törvényes népképviseletek elhatározása döntő erejű és ha ilyen képviselet kimondja, hogv önálló állam lesz. akkor önálló államnak tekintendő. Ezzel szemben Trockii ragaszkodik álláspontjához és megjegyezte. Ihogv Finnország és Ukránia eseteire tévesen hivatkozik Kühlmann. mert egvik ország sincs megszállva és szabadon gyakorolhatja jogait. A vita eredményét Kühlmann abban foglalta össze, hegv Trockii szerint külön szervezendő képviseletekre van szükség, hogv a népakarat népszavazás utján kifejezésre futhasson, mig a központi hatalmak szerint e .iog gyakorlására a megvédő képviseletek is hivatottak. Czofnln még megjegyezte, hogv a decemberi tárgyalásokon még megvolt az oroszokban a hajlandóság ez álláspont elfogadására. mire Joffe. aki az oroszok akkori küldött-égének elnöke volt. kijelentette, hogv tényleg volt szó arról, hogv a meglevő szervezetek is szerepet játszhatnak, ha valami okból ideiglenesen ismerni kellene a nép akaratát. Tibetit megjegyezte, hogv a tartományi országgyűlések megnyilatkozásának mindenesetre nagy politikai jelentősége van és nem is akarják kizárni azokat a néprétegeket, a melyeknek ezek az országgyűlések a népképviseletei. Azonban iz igazi népakarat— és ez az ö végleges állásfoglalása — csak népszavazás utján nviiaréozh-atik meg. ehhez A január 12-iki ülésen Kühlmann államtitkár egybefoglalta a tárgyalás eredményeit és megjegyezte, hogy a németek voltak az elsők, akik az egykori orosz birodalom határán élő népek önállóságának vágyát a tanácskozáson tolmácsolták. Az orosz delegáció -egyik tagjának kérdésére azt is kijelentette, hogy teljességgel készek vagyunk annak a kérdésnek megvitatására, hogy ezek az uj államok mily formaságokkal és föltételekkel vehetnek részt a béketárgyaláson. Az a kérdés is felmerült, hogy ezek a nemzetek a béketárgyalásokcn már mint alanyok vegyenek részt, vagy pedig a megbeszélésnek csak a tárgyai maradjanak-e? Hálás volna, ha az orosz delegáció részérői erre a kérdésre minden kétséget kizáró határozott választ kapnánk. Ezután, anélkül, hogy a kérdés érdemébe belehatoltak volna, Kaméjiev és Tfockij szólalt fel, •Kamátev kifejtette, hogy az orosz delegáció arra a meggyőződésre jutott, hogy minden félreértés elkerülése céljából sziikség's volna az eddigi tárgyalási rendszert megváltoztatni. Ezért azt ajánlja, hogy mind a két részről foglalják irásba az eddigi viták során kialakult felfogásokat. Az orosz delegáció e javaslatának keresztülvitelére nézve megállapítja, hogy nem ismerheti el a megszól ott területek népének akarata gyanánt azokat a nyilatkozatokat, amelyeket ez vagy amaz a szociáüsta csoport vagy egyesület tett, amennyiben ezek a nyilatkozatok az idegen' megszállás uralmának nyomása alatt történtek olyan szervek részéről, amelyeknek jogai nem a nép választásából fakadtak és egyáltalán olyan keretekben mozognak, amelyek inyére vannak a megszálló katonai hatóságoknak. Ami a teljes állami önállóságra vonatkozó nyilatkozatokat illeti, az orosz delegáció a következőket jelenti, ki: 1. A megszállott területeknek a korábbi császári Oroszországhoz való viszonyából a mai orosz kormány nem von ie következtetést, mely az illető tartomány népének az orosz köztársasághoz való tartozását előírná. A régi császári orosz birodalom hátárai, melyeket az erőszak és a népekkel szemben gyakorolt jogtalan hatalom alkotott, a cárizmussal együtt eltűnt. Az orosz köztársaság népeinek testvéri szövetsége a maga határait szabad népek szabad elhatározásából akarja megállapítani. 2. Ebből az következik, hogy az orosz kormány a most folyó tárgyalások alapfeltételének nem tekinti, hogy az orosz birodalom eddigi határait respektálják. Az. orosz kor{ mány pusztán népeinek szabad önrendelkeI zési jogát akarja biztosítani. 3. Az igy értelmezett fe'adat feltételezi, hogy Ausztria-Magyarország és Németország egy részről, Oroszország pedig másrészről előzetesen egyezzenek meg a következő négy pont tekintetében: a) annak a terültnek tsrjedelme, melynek lakossága hivatva lesz az önrendelkezési jog gyakorlására; b) megállapítása azoknak az általános politikai előfeltételeknek, melyek mellett a kérdést az illető területek és nemzetek rendezik; c) megállapítása az átmeneti rezsimnek, mely a végleges állami megalakulás pillanatáig az illető területeken az ügyeket tovább vigye; d) megállapítása annak a módnak és formának, amelyben az illető területek lakossága akaratát kifejezésre juttatja. — Az ezen kérdésre adandó válaszok paragrafus formájában felveendők a békeszerződésbe, még pedig ugy, hogy ez a szakasz jöjjön a december 28-iki német javaslat helyébe, mely a békeszerződés 2. §-a lett volna. Az orosz küldöttség e kérdések megoldására a maga részéről a következő javaslatot teszi: ad 1. Az önrendelkezési jog a nemzeteké és nem azok egyes részeié, amelyeknek területét megszállották. Ennek megfelelően az orosz kormány a maga íniciativájából megadja az önrendelkezési jogot a nemzetek ama részeinek is, amelyek a megszállási zónán kívül élnek. Oroszország kötelezően kijelenti, hogy ezeket a területeket sem közvetlenül, sem közvetve valamely államforma elfogadására kényszeríteni nem fogja, önállóságukat vám- vagy katonai konvencióval nem szoritja meg. Németország és Ausztria-Magyarország kormányai kategorikusan kijelentik, hogy a volt orosz császárság megszállott területeinek Németországba vagy AusztriaMagyarországba való bekebelzése nincs szándékukban és határkiigazitást sem kívánnak ezeknek a területeknek a kárára. Köteiezniök keli magukat arra is, hogy ezeket a területeket valamely államforma elfogadására nem kényszeritik, önállóságukat konvenciókkal meg nem szorítják. ad 2. Az önrendelkezési jog gyakorlásának a legteljesebb politikai szabadságban és minden külső nyomás nélkül kell megtörténnie. Ezért a népszavazásnak az idegen hadseregek visszavonása, a menekültek visszatérése és a háború e'.e.ie óta kiürített lakosságának visszatérése után kel! megtörténnie. A hadseregek visszavonásának időpontját külön bizottság állapítja rrieg a szállítóeszközök állapotának, az élelmezési és egyéb kér-