Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-12 / 288. szám

éfárom interpelláció és három indítvány a decemberi közgyűlésem A városi fadzlet és a telekértékadó. — Javaslat nagyobb gyermek. kórház építéséről. — (Saját tudósítónktól) A szerdai köz­gyűlésre nagy viharokat jósolnak az időjó­sok. Lehet, hogy a közélelmezési hivatal is­meretes iaügyét tárgyaló interpelláció és in­dítvány nyomán valóban szenvedélyes viták fognak támadni, hogy azonban az esetleges viharnak semmi célja vagy értelme nem len­ne, az a legteljesebb bizonysággal megálla­pítható. Az ominózus faiigy a közvélemény előtt teljesen tisztázva van, annak ellenére sem lehet kifogást emelni az ellen, hogy Balassa Ármin a közgyűlési teremben, ahol megindította ezt az ügyet, kívánja az epiló­gust íejátszatni. Interpellációja és inditványa azért is üdvös, mart a tanács javaslatainak előrelátható elfogadásával hihetőleg végleg lekerül a napirendről ez a két áldatlan téma, A közgyűlés legfontosabb tárgya mégis Bokor Adolf inditványa a telekértékadóró!. Hihetőleg viharok nélkül és egyhangúlag fog­lalnak állást a nevezetes reform mellett. Dr, Balassa Ármin egyik interpelláció­jában előadja, hogv a mult közgyűlésen a polgármester megigérte, miszerint a városi közélelmezési üzem által a Kenderfonógyár részére eladott 80 vagon tűzifa ügyében vizsgálatot fog tartani; kérdi, mi lett ennek a vizsgálatnak eredménye? Taschler Endre főjegyző referálta az ügyet a tauaesban. Előadta, hogy a vizsgá­latot ebeen az ügyben a polgármester meg­tartotta, amelyre meghívta a közélelmezési tanaiw fogjad, részt vett azon egv városi számvevő, meghallgattak Wimmer Fülöp gyuriguzgatót, Gál Miksát, Balogh Károly tanacsnokot. .Miután kiderült, hogv az el­adott 80 vagon tűzifából különben is csak 20 vagonnal kapott meg a Kenderfonógyár, sót más gyárak is kaptak tűzifát és azt mind a gvari munkások részére, akikről minisz­teri rendelőt értelmében különben is gondos­kodni kellett: a polgármester a vizsgálatot tovább folytatni nem tartotta szükségesnek. Megállapította azt is a polgármester, hogy a Közélelmezési üzem vezetőiét ebből az ügyből kifolyólag hibáztatni nem lehet, sőt elismerés illeti a munkások érdekeivel szem­ben tanúsított szociális gondoskodásáért. A tanács előadó javaslatát elfogadta és ily 'telmü javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. Dr. Balassa 'Annin másik interpellációja a városi szabái'/rendelet módosítására vo­natkozik. Hivatkozik az interpelláció Pásztor Józspi bizottsági tag inditvánvára. amelynek alapján a januári közgyűlés elrendelte a sza­bályrendelet módosítását és utasította a ta­nácsot. hogv erre vonatkozó javaslatát a szeptember havi közgyűlésre terjessze be. Kérdi: a tanács miért nem tett eleget a köz­gyűlési utasításnak? Taschler Endre főegyző azt feleli, hogy a tanács foglalkozott a sza­bályrendelet átdolgozást munkálataival, a polgármester szeptember havában ülésre össze is hivta a szervező bizottságot, amely pontos utasításokat adott arra nézve, mily irányban folyjanak az átdolgozási munká­latok. Most folynak az egyes ügyosztályok­kal a tárgyalások, amelyek befejezése után a módosított szabályrendelet a közgyűlés elé kerül. Mihalovich Dezső a harmadik interpel­láló, aki azt kérdezi, mikor szándékozik a tanács felállítani a városi lakáshivatalt ami­nek szervezését miniszteri rendelet szabá­lyozza. A válasz szerint a tanács még no­vember 20-án kelt határozatával szervezte a lakáshivatalt, annak elnökéül Dettre János tiszti ügvészt jelölte ki. valamint megválasz­totta a bizottság tagjait is. November 25-én a hivatal megkezdte működését. Eddig 13 kérvény érkezett be. amelyből 12 ki van tűz­ve tárgyalásra. Balassa Ármin indítványozza, hogy a közgyűlés rendelje el a Bankegvesület és a városi közélelmezési üzem között létesült üzleti összeköttetés megvizsgálását és azt a város és a pénzintézet jogosult érdekeinek figyelembe vételével újból szabályozza. taschler Lndre terjeszti De a tanács ja­vas! atat. E szerint a polgármester iehratal­mazasa aiapjan a közélelmezési hivatal ve­zetésével Balogh Karoiv tanacsnokot bizta meg, bizalom és önállóság nélkül nem lehet egy ily üzemet vezetni, magarvérdexekkeí ne.u szabad megkötni annak vitelét. Uzietek •Kötése nem tartozik a nyilvánosság elé és egyesek nem is avatkozhatnak be ilv ügyle­tek megkötésébe. A vezető tanacsnok és a polgármester anyagi és fegyelmi felelősség­gel is tartoznak eljárásukért, amit szívesen es örömmel viselnek. A polgármester meg­engedte, hogy az indítványozó megvizsgál­hassa a számadást, amit két izben meg is tett. Mindezek alapján javasolja, ihogy a közgyűlés térjen napirendre az indítvány fö­lött. Bokor Adolf bizottsági tag lapunkban már részletesen ismertetett, indítványt ter­jesztett be, amely utasítani kivárna a taná­csot, miszerint a telekértékadó bevezetése iránt záros határidő alatt szabályrendeletet dolgozzon ki. Balogh Károly javasolja, bogy az indítvány elfogadása mellett mondja ki a közgyűlés, miszerint a telekértékadó beveze­tésére szabályrendelet-tervezetet elkészíti, a pénzügyi bizottsággal letárgyaltatja és a tel­jesen elkészített szabályrendeletet a március havi közgyűlés elé terjeszti. Dr. Kormányos Benő iiídifványozza: határozza el a közgyűlés, hogv a belváros­ban az üzletek villannyal való Világitása este hat óráig megengedtessék. Dr. Szalav József főkapitány napirendre térést Javasol az in­dítvány fölött, mert ez a kérdés nem tarto­zik a közgyűlés elé, miután ebben a kérdés­ben n főkapitány illetékes határozni. A belügyminiszter leiratban értesítette a város közönségét, hogv a városi tisztvise­É§e*$t, mi mm'm flt. löknek november elsejétől 1918 évi decem­ber 3l-ig terjedő időre szóló fizetésük 50— 100 százalékáig terjedő háborús segélyét jó­váhagyta, erre szükséges államsegélyt en­gedélyezte. A tanács pontos tervezetet ter­jeszt a közgyűlés 'elé és azt kéri. hogy ezt a háborús segélyt kifizethesse' addie is, mig az államsegély kiutalása megtörténik, Balogh Károly tanácsnok egyben javaslatot terjeszt elő. mely szerint tigyanily aránvu háborús segélyt kapjanak a nem szorosan. vett köz­igazgatási alkalmazottak Js. Taschler Endre főjegyző bemutatja a hivatalnokok egyesületének kérelmét aziránt, hogy a háborús segély fizetésük teljes ösz­szege után számittassék. miután fizetésük magasabb, mint az állami tisztviselőké, az állam pedig csak ez után szárnitia a hábo­rús segélyt. A tanács nem tartja teljesíthe­tőnek a kérelmet, nemcsak azért, mert ez százezer koronánál többkiadást jelentene, de azért sem, mert a város több háborús se­gélyt nem adhat, mint amennyit az állam ad. Bokor Pál bejelenti, hogy Alsótanyán a szeszfőző szövetkezet december elsején megkezdte a szölőtörkölv átvételét. Szaty­mazon pedig már a szeszfőzést is. Kószó István inditványa tehát a kisüstök engedé­lyezése iránt szerinte tárgytalan, azért napi­rendre térést javasol. Dr. Gaál Endre a községi iskolaszékben két megüresedett tagsági helyre Kerner La­jos és Franki Antal bizottsági tagok megvá­lasztását fogja javasolni, Ur. Szakiy József főkapitány bemtrtatfa a belügyminiszter leiratát a csecsemő- és anyavéueiem ügyében. A rendelet megálla­pítja, hogy a nagyarányú gyermekhalandó­ságnak oka hazanivban a tudailansag és a szegénvseg. Ezen OKOK leküzdésére az atom a tarsaoaiom bevonásává! nagvaránvu tevé­kenységet kíván knejteni. MindeneKelött a védőnői intézményt ohaitja az egész ország­ban éleiberépteim. Minuen városban és köz­ségben meg kellene alakítani a Stefánia­Szövetség bókját, mely alkalmat fog nyúj­tani arra nézve, hogy ebbe a nagy állami munkába bevonja és értékesítse a társada­lom szolgálatkész elemeinek tevékenységét. A védőnők tevékenységének eilenorzesére az állam országos biztosokat, fog kinevezni. Szegeden a védőnők tavaszi és őszi tanfolya­mán 60 védőnő nyert kiképzést Eddig Sze­geden négy védőnő nyert tényleges alkalma­zast, egyenként 1200 korona évi fizetéssel, egy védőnő teljes fizetését az njszegedi keu­dergyár vállalta magára, igy öt védőnő van Szegeden alkalmazásban, A szülésznők ju­talmazására ezer korona adománv érkezett be hozzá. A Stefánia-Szövetség egv dispan­sart .tart fenn a csecsemő-kórházban, ahol a szegény anyák csecsemői részére hetenként háromszor ingyenes orvosi rendelést nyúj­tanak. A kormány 6000 korona évi állam­segélyt adott ujabban a szegedi Stefánia­Szövetségnek. A főkapitány javasolja, hogy az eddig hasonló célú alapítványokat a vá­ros tanácsa jelölje ki az anva- és csecsemő­védelem szolgálatára. Határozza el egy na­gyobb szabású gyermekkórház épitését és ennek támogatására kérjen államsegélyt. 'lÍ9\wKtim iiaw^sssott" w»aii»iinma>nuinimiiinHiiiHi»iHHin ÓVÁS! Rájöttem, hogy az általam gyártott „Modiarto-Cfubspeeialifé" szivarkahüvelyiiek utánzatai vannak forgalomban, amelyek allén egyedül védelem a védjegy éa az aláírásom pontos megfigyelése. védjegy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom