Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-08 / 286. szám

Szombat, 1917. december 8. DELMAGY ARORSZAG Pénzügyi hadviselésünk. — A hetedik magyar hadikölcsön. — Irta: Szauer M. János, a Szegedi Népbank főkönyvelője. Mig katonáink künn a harctereken végzik a reájuk szabott kötelességüket, addig idehaza serényen folyik a munka, a pénzügyi hadviselés munkája, hogy a hadiszükségletek előterenitessenek, hogy az ellenségeinkkel szembenálló hadseregünknek minden szükséglete megadassák, mert a drága véren megszerzett fényes diadalok.csak az esetben alapozzák meg az áldásos béke nagy müvét, ha a pénzügyi hadviselés is fényes diadalokat arat. Hogy mily hatalmas tőkét emészt fel a világháború Moiochja, a következő számok igazolják, melyeket Roedern gróf, a német birodalom pénzügyi államtitkára állított össze. Központi hatalmak: Milliárd márka Németország 60 Ausztria-Magyarország ... 35 Törökország 4 Bulgaria 3 összesen . 102 Antant-államok: Anglia 74 Franciaország 54 Oroszország 62 Olaszország 16 Belgium 2 Szerbia 1 Románia 1 összesen . 210 Eszerint tehát a világháború költségei 1917 évi január 31-ig, vagyis 30 hónap alatt összesen 312 milliárd márkára rúgtak. Az osztrák államadósságokat ellenőrző bizottság összeállította a monarchiának 1916. év végéig felmerült hadiköltségeit, melyek kitettek 476 milliárd koronát. Ebből a két állam közötti kvótaaiány szerint esik Ausztriára: Millió korona Öt hadikölcsön 18,056 Előlegek az Osztrák-Magyar Banknál 8,195 Folyószámlaelőlegek bankoknál 3,295 Valutakölcsönök Németországban ... 1,840 Kölcsön egy külföldi konzorciumnál .... 4 összesen 31,390 Az élet zsoldosa. Robotba görnyedt ifjú válla, s tanrit megsápadt szája, mond: fakó sírás és lomha gond. Bánat feszíti gyönge Imellét. (haragtól izzó vézna karja,) . -s mindig jövőjét himzi, varrjía. Száján ia szó sirásra válik, (lesújt titokban lázas ökle,) és nem kiáltja: — Mindörökre!... De uéhá mégis felsikolt vadul s imája ekkor szörnyű átok rátok: kik fuldoklón is szájat táttok! Sipos IvánS A központi kocsma előtt. . . Irta: Cserzy Mihály. Üf az ember szép nyugodtan, öregesen a Jközponti" kocsmában és méz kifelé a tenyérnyi 'ablakon, melyen még most is ott díszlenek apró, fehér pontok gyanánt a távalyi légynyomok, öregesen kell nézdegélni kifelé, mert ma már csak öregek vagyunk idehazla, lakik emberszámba megyünk, a többi, hajh, csak a jó Ysten tudja, merre vau, honnan nézi az eget... A levél, ami a kezük nyomát hozza, 'legföljebb azt, árulja el. hogy a piszkos oroszokkal, vagy a nyavalyatörős digókkal állnak-e szemben. A „központi" kocsma ezúttal az !a kedv^agyarországra: Öt hadikölcsön 8,500 El legek a Osztrák Magyar Banknál ... 4^700 Valutakölcsönök Németországban ... 1,050 Folyószámlaelőlegek bankoknál 2Ű00 összesen 16,250 Ezek szerint Ausztriára havonta átlag egy milliárd. Magyarországra egy fél milliárd korona jut. A hadiadóssagot összehasonlítva a lakosság számával, "megállapíthatjuk, hogy Ausztriában egy lakosra körülbelül 1200, Magyarországon 1000 korona hadiadósság esik. Ezen tőke előteremtése nagy gondot okozott állarnpénzügyünk vezetőinek. A nemzet nagy gazdasági erejéhez fordultak. Nem sikertelenül, mert mint a jegyzési statisztika mutatja, a nemzetfer.taríó elemek intenziven vettek részt az áiiamnak nyújtott kölcsön jegyzésében. Ugy Németország, mint Ausztria-Magyarország pénzügyminiszterei mostanáig hatszor fordultak a nemzethez kölcsönért. Az eredményeket itt látjuk: Német hadikölcsönök: I. hadikölcsön II. hadikölcsön III. hadikölcsön . IV. hadikölcsön V. hadikölcsön VI. hadikölcsön . . 4*6 milliárd . 90 „ • 121 • 104 . 105 . 12*77 . összesen: 59*37 milliárd márka Magyar hadikölcsönök: I. hadikölcsön . . . 1.175 millió kor. II. hadikölcsön . . . 1.131 „ III. hadikölcsön . . . 1.984 „ IV. hadikölcsön ... 1 953 „ V. hadikölcsön . . . 2.300 „ VI. hadikölcsön . . . 2.540 . összesen: 11.083 millió korona Osztrák hadikölcsönök: I. hadikölcsön . . . 2,2007 millió II. hadikölcsön . . . 2,688 3 „ III. hadikölcsön . . . 4,202 6 „ IV. hadikölcsön . . . 4,520*2 „ V. hadikölcsön . . . 4,467.9 „ VI. hadikölcsön . . . 4,908*6 „ összesen: 22,988 6 millió kor. E számok fényesen igazolják pénzügyi h arckészültségünket. A rettenes világégésnek a negyedik esztendőbe való elhúzódása folytán a háború sikeres folytatásához ismét hadikölcsöme van szükség. Németországba í már befejeződött a 7. hadikölcsön jegyzése. A mult hó 15-én került kibocsátásra a VII. hadikölcsön. Ezzel a kormány hetedszer fordult a nemzethez, hogy a végső győzelem kivívásához szükséges tőkét előteremtse. Az első 5 hadikőlcsőnnél 6 százalékos járadék és 5 és fél százalékos kincstári jegyek bocsáttattak ki, a VI. hadikőlcsőnnél csak 6 szazaiékos járadék emittálíatott. Most a VII. hadikőlcsőnnél a járadékpiac kedvező helyzetére való tekintettel kétféle tipusu járadékkölcsön-kötvények kerülnek kibocsátásra. Meg pedig: 6 százalékos járadékkölcsön - kö Kények, melyek 1922 augusztus 1-je elődre fel nem mondhatók s február és augusztus 1-én esedékes szelvényekkel lesznek ellátva. Az első szelvény 1918 augusztus 1-én kerül kifizetésre, Es 5 és fél százalékos járadékkölcsön-kötvények, melyek 1925 junius 1-je előttre fel nem mondhatók s junius és december 1-én esedékes szelvényekkel lesznek ellátva. Az első szelvény 1918 junius 1-én kerül beváltásra. A hivatalosan megállapított aláírási határidő december 14-éig tart. A 6 százalékkal kamatozó kötvénykölcsön árfolyama: 1917. nov. 15-től bezárólag dec. l-ig K 96.10 1917. dec. 1-től bezárólag dec. 14-ig K 96*32 Az 5 és fél százalékkal kamatozó állami törlesztéses kölcsönnek árfolyama: 1917. nov. 15-től bezárólag dec. l-ig K 91*25 1917. dec. 1 -tői bezárólag dec. 14-ig K 91*45 Ezek az árfolyamok csakis a készpénzfizetés vagy Iombardkölcsönnel való jegyzés mellett érvényesek. A részletfizetés melleit történő jegyzéseknél az árfolyam a jegyzési idő egész tartama alatt a 6 százalékos járadéknál 97 korona 20 fillér, az 5 és fél százalékos járadéknál 92 korona 25 fillér. A VII. hadikölsön jegyzésénél a kormány a jegyző felek részére azt a kedvezményt nyujtjá, hogy a kötvényekkel hadinyereségadöt lehet fizetni és pedig ugy, hogy 100 korona névérték után a 6 százalékos kötvénynél . . K 96 63 5 és fél százalékos kötvénynél K 90 75 tudnak be az adóba. Ezekből a feltételekből is tisztán láthatjuk, derítő "hely, amelyre az ember a tanyákáközpon'íján akad a városi hatóság jóvoltából. Ideépitette ugyianis a hatalmas tanyabirodailoim minldenható ura: a tek. tanács és (közgyűlés a szép karcsú templomot, melynek imesszehalló szelid harangszava ugy röpköd csendes '(alkonyokon a ringó búzatáblákon és roz'svetiéseken át, mint békét hirdető, 'fehér glalamb. A. tempicm mellé pedig az oskolát, hová ha benyit olykor tévedésből vagy mondjuk: az unokáját keresni Gera Pétör, a tanyai kapitány, aki talán harminc-negyven esztendő V>tla viseli álla alatt a Kossuth-szakállt, elnézegeti az alacsony padokat, "hogy miértis nem voltak az ő gyermekkorában ilyen apró faragott padok !itt ezen a vidéken, hogy leginkább jobban kihékelhette volnla az ember 'a fejét a különféle tudománynyal. Továbbá ktefépitétte a hatóság a rendőrlaktanyát, iaz orvoslakot, !a gólyanéni palotáját, az állatorvos és a tisztelendő iatya részére a kényelmes otthonokat, szóval mindent, amit a kultúra terjesztéséhez szükséges, s ahol la közigazgatás a Míanyón szép csöndesen, mint valami hasznos és Békés csermely, folydogálhat a maga utján. A töb'bi, amit ezek mellett talál iaz ember, már mind csak hajtása la központi kultúrának. A bolt, mészárszék, kocsma, borbély műhely, kdvácsmiihely, szíj gyártóműbel}7, bognár, nagyvendéglő (ezt azért nevezik „nagy" vendéglőnek, mert ide járnak az urak pipálni és itt vtau a népkör hivathlos helyisége). A terem közeplén ócska billiárdi áll, a falon Kcseuth-kép lóg és buzakaláez| ból font koszorú az elmúlt esztendőkből, a söntés körül pedig högyrehágó menyecske, olyian, mint a pipacs, továbbá rámáscsizmás rriagyar, akit apraja-nagyja csak Vince bácsinak nevez. Szép, zsebes kék kötő van előtte, az arcia pozsgás szint'azonképen és kunkora, hötyke bajusza mellől állandóan nyilik a niosoly. Igen alkalmlatos ember, hogy vele, különösen, ha nyugodtan, öregesen néz ki ia vendég a kocsmától a téli reggelbe, elbeszélgessen. A politikához is ért és a háborít 'befejezéséről is jobban van tájékozVa, mint bármely kávéházi-konrád. A krajcáros újságot naponkint egészen odáig kio!itassa, hogy milyen festékkel nyomták a nyoimtatómüheJyben. Az olaszt pedig olyan remekbe készült kacskaringós mondásokkal tudja átkozni, hogy gyönyörűség hallgatni. iMost nyolc óra felé lehet az idő. egy óra mulvla indul a vonat, az ember addig beköppint egy pityóka sziverősitőt és ezalatt nézi iaz ablak mellől a kocsiina előtti teret, a piaicot, hogy miként népesül be, miként színesedik és élénkül. Jönnek jobbról is, balról és az egylovas kocsik a t/anyák felől,Az egyik Ihadiló, a másik kimustrált ven canga (a java minid oda van a bábomban), ezért még !a cigány sem adna többet száz koronánál, amannak ötszáz koronába állapította meg 'a komisszió az árát, ugy lehet, nemsokára be is kell rukkolnia.^Azt mondja Vince bácsi: —I iLösz ma annyi orosz itt ezön a rongyos pifecon, hogy egy 'brigád is kitelne belőlük. Nézze csak mög... Érdemös mögnézni... Jíigyje el, hogy érdemös... —. Hiszen nézőm no —< mondja rá a/ ablaknál ülő ember.