Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-05 / 283. szám

# Itesif IfR ÜSS Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM A szerkesztőség telefonja: 305 ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.- K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K, egy hónapra 2.40 K, ECgyes szám áru lö fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁ Z-UTCA 9. SZÁM A kiadóhivatal telefonja: 81. id qed 1917 VI évfolyam 283 ssám. Szerda december 5. ff m — A kii üggminlszter nyilatkozol! a helgzetrő v tí. . Célunk olyan béke, mely önállóságunkat és területi integet *íos tja. B rmelyik glfenséggel hajlandók vagyunk ilyen békéről tárgyal « m -y i-em • ageszkodik a háború folytatásához^ - A meghódított olasz terűtek el -kézizálogu! tekintjük. Kedden tartotta meg Czernin külügy-; miniszter ekszpozéját a magyar és osztrák delegációk külügyi albizottságaiban. Az ismeretes körülmények különös jelentőséget: adtak Czernin beszédének, amelyet feszült érdeklődéssel várt mindenki, aki szeretné, már megérni á háború végét. A külügyminiszter méreteiben és tartalmára nézve is hatalmas koncepciójú beszédet mondott. Felölelte a bonyolult háborús helyzet teljes kompiekszumát és ismételten megrajzolta azokat a vonalakat, amelyeken békepoliti-, kánk legutóbbi beszéde óta változatlanul halad. Hangoztatta ismét, hogy a monarchia hódítani nem/akar; célunk olyan béke megkötése, amely Ausztria-Magyarország szabadságát. önállóságát és területi birtokállo-i mányát csorbítatlanul biztositja. Ennek biztosítására a kölcsönös lefegyverzést, a nyilt tengerek Szabadságát és a kötelező döntőbíráskodást tekintjük. Azokkal az ellenségeinkkel szemben azonban, akik ragaszkodnak a háború folytatásához, nem kötjük le végleg álláspontunkat. Az Olaszországban elfoglalt-termékeny vidékeket értékes kézizálognák tekintjük csupán a béketárgyalások idejére. Czernin beszéde, mint a fentiekből látható, nem sok uj szempontot tartalmaz. Oroszországgal kapcsolatban,, tekintve az uj helyzetet, melegen nyilatkozott, , mint annak idején a német kancellár is. Bécs, december 4. A magyar delegációk külügyi albizottsága ina délután 3 órakor Berzevlczy Albert elnöklésével ülést tartott. A külügyi bizottság ülésén megjelent gróf Czernin Ottokár, báró Burián István, Wekerle Sándor és gróf Zichy Aladár. Gróf Czernin külügyminiszter az ülés megnyitása után előterjesztette külügyi expozéját. Rámutatott arra, hogy három év telt el a delegációk utolsó ülése óta. A három év óta a monarchia legyőzhetetlen maradt, példátlanul álló túlerővel szemben. Megemlékezett Ferenc József haláláról, aki elköltözött az élők sorából anélkül, hogy megadatott volna neki megérni a háború -tisztességes befejezését, amelyre vágyott és törekedett. Teljes tudatában a modern uralkodó kötelességének lépett trónjára Károly császár és király és vezeti igazsággal és mély emberiességgel népeit. Ezután előadja az utolsó három év történetét. Emlékeztet arra a viharteljes, tikkasztó atmoszférára, amely a mostani háború kitörése előtt nehezedett Európára. Főleg Európa délkeletére áll ez. A bukaresti béke olyan helyzetet teremtett, amely tartóssággal nem kecsegtetett. Biztosnak érezvén magukat az orosz támogatásban Szerbia és Montenegró elérkezettnek l t ták az időt arra, hogy a monarchiához tartozó területrészekre irányuló aspirációjukat megvalósítsák. Ebben a cárisztilcus és imperialisztikiis Oroszország állandóan támogatta őket. A belgrádi hatalom és annak előzetes tudomásával . előkészített szerajevói merénylet volt az, amely megindította a háborút. A fegyverekre való apellálás elkerülhetetlenné vált, amikor a szerb kormány Pétervár egy intésére ki nem elégítő választ adott ultimátumunkra. A konfliktus nem hagyott kétséget aziránt, hogy a monarchia csak védekezésül fogadott fegyvert, ;mig ellenségeink nem titkolták kézdettől fogva, hogy a monarchia feldarabolására törekedtek. Ezután rámutat- seregeink csodálatos teljesítményeire, úgyszintén a mögöttes országrészek Hazafias magatartására. Majd szövetségeseinkről emlékezik meg. Megállapítja, hogy a német birodalommal évek hosszú sora óta fennálló szoros szövetségünk a legfényesebben megállotta a tüzpróbát. A háború folyamán két uj szövetségest nyertünk: Törökországot és Bulgáriát. R&méli, hogy e szövetségeink a háború után is meg fognak maradni és mélyülni fognak. Külön megemlékezik Bulgária harcedzett, dicsőséges hadseregéről, amely mindenütt győzelmesen állotta mvg a helyét. Elhatározását, amellyel a mi csoportunkhoz csatlakozott, nem volt oka megbánni Bulgáriának. Rátért ezután másik, két áruló szövet- . ségesünkre, Olaszországra és Romániára. Olaszország voltaképen azzal a nappal szegődött át ellenségeink táborába, 'amelyen semlegességi nyilatkozatát megtette. Ezéri a semlegességi politikáért, amellyel máikezdetben segítette az antantot, most, amikor sorsa beteljesül, katonai segit. égben rtszisitik a szövetségesei, hogy hadseregét & tönkrejutástól megm* ntsék. Az Cköárulást drágán fizető meg Olaszország. A Bécsbe könnyű s'zerrel remé t bevonulás helyett az olasz hadsereg Fénytelen volt védelmi arcvonalunk meddő ostromában a harcosok százezreit áldozni fel 11 súlyos csatában. Nem tulzunik, ha azt állítjuk, hogy ez a 11 isonzói csata példátlanul áll minden háború történetében. Rámutat ezzel szemben nagyszerű offenziivánkra. Olaszországban nagykiterjedésű termékeny vidékek jutottak birtokunkba értékes kézizálogul a béketárgyalás Idejére. A továbbiak során a román árulás történetét vázolja. Károly királynak halála óta Románia története a sz éadatían árulások korszaka. Kétségtelenn vált attól a pillanattól kezdve, hogy Románia csak alkalmat keres szőve k 'tbatá! •' Sára. Ké: esztend min nem volt Mám zsarolási kísérletekben a román kormány rés'zéről, de mi tudatában voltunk, h g? •esetleges területgyarapodás el'énére • ,-:ésőbb mégis megüzente volna a bábot v központi hatalmak diplomáciája, ar >>r Romániát öngyilkos és áruló eljárás Rój