Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-29 / 301. szám

r ilÉl/MMV'AKOMóiii -if^oy. 'jn njirm i xatiii,;. ilfeeged, '1917. deesaihe.r Hz orvos díjazása — közegészségügy. A szegedi .orvos-ég vesület azon határozata. melv szerint az általános" háziorvosi rendszerről a látagatásork.nt való díjazás rendszerére óhajtott volna, áttérni, a társadalom széles rétegeiben magas hullámokat vert fél. Természetes, hogv a határozat legkülönfélébben . koromén túl taton, Némelyek igazságosnak, méltányosnak és jogosnak mondották, 'mások a zsebek elleni merényletet láttak benne, hallottunk arról is. hogy ez a közegészség rovására fogna lenni. Egyik újságírónk — igaz hogy a ' humor védelme alatt — gúnyos-tréfás célzást tett arra, hogy ezen akció éppen ,a „szJeretet" ünnepe előtt történt. Érdekes, hogy a legvilágosabb fejű emberek. sőt sooiológiával .foglalkozók is, midőn „szeretet" és „humanizmust" emlegetnek az orvos és a isegélvt-kereső ember viszonyában. ezen humanizmust mindig csak egyirányúnak látják, melv az orvost .a társadalommal szember kötelezi, de soha sem látják azt a szeretetet és hunranizmifct, mely — 'a viszonyosáig elvénél fogva — kellene, Hogv a társadalmat az orvossal szűimben is vezesse s melynek egyik leglényegesebb kifejezője a — „csengő elismerés".. Bár a beteggyógyitás éppen olyan munka, mint más szellemi vagy testi munka, mégis, 'díjazás szempontjából, minden mástól különbözik. Minden más munkának diját — Jegyen az szellemi vagv ipari munka vagy termeivény '— a keretsiet 'és kinálat aránya állapítja meg. A közönségnek mindenesetre érdeke, hogv a munkához minél olcsóbban jusson. Egyedül az orvosi munkánál jól felfogott érdeke a közönségnek, hogy iazt minél jobban fizesse meg! Hogy ezt megértessem, csak a matematika alapfogalmaival kell tisztaban lenni. Az orvos, ki munkája után él én ugy mint a kereskedő vagy még inkább kénytelen költségvetéssel élni. Az ő — kultura iának megfelelő — életstandord-ja bizonyos jövedelmet igényel, melyhez jönnek az üzemi kiadások (kocsi, nagyobb lakás. az ezzel- járó többlet kiadások) életbiztotás, öregségére megtakarítandó tőke, gyermekek nevelése és ellátása. szóval egy igen tekintélyes összeg, melyet természetes, hogy a munkáját igénybevevőknek kell megfizetni. De az orvost általában rosszul- fizetik; rosszul fizeti az állam, a .város, a pénztárak s a magánfelek. Mi ennek a következménye? Az, hogy az orvos .annvi munkát kénytelen vállalni, .amennyinél a díjazása kiadásait fedezi s ez több. mint amennyit becsületesen el lehet végezni. Ezért látjuk, hogy egyes orvosok kénytelen állásokat halmozni, ami a közre még sokkal ártalmasabb.' mint az áruhtúmozás, amit kényszerből kifolyólag — a törvény kény elen sz goruan büntetni. Ez a kénytelenség, hogv az orvos több munkát vállal, mint amennyit jól el tud végezi i, kiszámithatatlan kárára van a közégés ségügyn. k. Hiszen az orvos munkaereje-is veg.es, csak egy b'zonvos mennyiségű munkát tud jól elvégezni, ha .ennél többet kell \ égeznie. akkor türelmetlen, ideges és felületesnek ke'l lennie. így támadnak azok a néha előforduló, ' nmoru valóságok, hogv az orvos előre megírt recepteket nyom a pénztári beteg kezébe. hogy a télikabáton keresztül kopogtat, hogy ctönkint hívja rendelő-szobáiába a betegeket s egyszerre, sablonosán. individuai;zálás nélkül rendel nekik. A tul halmozott orvos nem fog'aikczbatik betegével kellő ideig, nera hallgathatja meg — 'néha igen részletes — panaszait, nem mérlegeiheti az összes tünetiket, sietnie ken. mert még 15 látogatása ,van, A tul halmozott orvos maga is beteg, kimerült, nem képes kellő figyelőmmel az emberi bonyolult szervezet psvsioíogiai finom elváltozásait c'b 'álni. ami kétségtelenül a beteg rovására, van. Nem tudja magát kipihenni. De még 'ennél is nagyobb baj, hogy nem tud tudományáras haladásával lépést tartani. Az ujabb gyógymódok, eljárások, műszerek tanulmányozása naponkint órákat vesz igénybe, símre a tulhalmozott orvosnak ideje nincs. Van oiyati orvos, ki naponta 80—100, sőt több beteget ellát. Elképzelhető-e. hogy ezeket jól el tudja látni? A legjobb akarat, a legnagyobb szorgalom mellett sem lehetséges. mert hiányzik, a phis'kai idő. Egy betegnek legegyszerűbb vizsgálata, .receptirással, legalább 10 percet vesz igénybe. 60 betegnél ez 600 perc, .vagyis 10 órai folytonos, szakadatlan munka. Tehát ennvi beteget egy orvosra bizni, a közegészségügy szempontjából, nem szabad! De az orvos kénytelen. vele. mert. a mai alacsony fizetések mellett máiként megélni nem tud. Azt hiszem, mindenki előtt, világos. íiögy az orvosnak olyan fizetést kell nyújtani, hogy igy több időt szentelhessen egyes 'betegeinek. Erre valaki ezt mondhatná: ..Igen. de akármennyit fogunk is fizetni, az orvos csak annyit fog dolgozni, hogy minél nagyobb jövedelme legyen, hogy minél nagyobb vagyont szerezhessen-" Ez valószínűnek látszik — de b'z+os. hogy nem tartama sokáig. Jelenleg Magyarországon 5000 orvos van. pedig 15.000-re volna szükség; ,a müveit nyugaton még ennél is több orvos jut a lakosság hasonló számára. Nem mennek orvosi pályára, mert nincs pálya, melyre hoszszabb ideig kellene készülni, nincs pálya, mely nagyobb munkát, önfeláldozást .nappali és éjjeli szolgálatkészséget, teljesebb felolvadást a hivatásban, kívánna, mint az orvosi, nem is szólva arról, hogy életét és egészségét állandó veszedelemnek teszi ki. S ezzel szemben nincs meg a kellő anyagi elismerés. Ha el lehet érni',azt. hogy az orvosok anyagi hdyzefie' általában megjavul, az or4 vasi pálya keresettebb lesz. meg fog szűnni az orvoshiány, az egyes orvos ' nem lesz kénytelen/ jriagát munkával túlterhelni, több időt s zen telteit tudományának fejlesztésére s ez a köznek mérhetlen hasznára lesz. A közönség tehát rosszul teszi, ha az orvosok mozgalmát ellenszenvvel nézi s árdrágitási manővert lát benne, rom ha többet is kellene fizetnie, ' legdrágább kincsében, egészségében fogja hasznát látni. Doktor* Mélyen tisztáit Szerkesztő Ur! 'A szegedi ejTosegyesüiet legfötábbi, ,a háziorvosi rendszer kérdésében hozott határozata nyomán etágr érdekes és fmagais inivóju hírlapi (polémia 1 indult rtr^seg, ibieeses l lapjában, amelybe •azonban tegnap egészen /fölöslegesen egy disszonáns ha'ng vegyült Jbele, amelyet taz ott teljesen, indokolatlanul ,megtámadott 'kereskedő világ (nevében, anélkül hogy a kérdés érdemi részébe avatkozzam, nem hagyhatok visszautasítás (nélkül. j s I Eddig (mindig » csak elfogult i agrárius részről hangzott el az a nevetséges es bosszindul'atu vádi, hogy mi .kereskedők munka és fáradság 'nélkül, kizárólag a/ fogyasztó közönség Jdzsálkmányolásáből élösködünlk és keres iink nagy jvagyonökat. Hiagyon furcsa dekát téri .methodusuak tartom, hogy most delaki bean kutatom knennyíre jogosultan vagy jogosulatlanul, /de mindenesetre —' önző érdekeinek védelmére — nem talál más eszközt, mint hogy ia kereskedőkön, akik pedig pedig .biaonyréna Jegjobban fizető kliensei közé tsalrtoznak és sémmivcl sem szolgáltak irá arra, hogy általa pellengére állíttassanak — egyet üssön és azt állítsa róluk, hogy egész gazdasági működésűk altiban merül ki, hogy árukészletüket —. jó] figyeljünk —• lopva és bújva, hogy senki ,se (lássa, /és senki, se zavarhassa, éjnek .idején átnumerálják. Nagyon sajnálom a Rektor" tírat, akinek 'gondolkodása nem tud felemelkedni arra az elfogulfttlanBógra, hogy a kereskadőben a gazdasági élet. nélkülözhetetlen és megbecsülhetetlen faktorát lássa, aki fnetoősak .ahhoz segitá őt, hogy ha még oly nehéz beszerzési lehetőségek között tfe paz 6 révén öltözködhessek, táplálkozhassék és egyéb testi és szellemi .igényeit kielégithesse, hanem akinek szerinte nagyobb ifizetésfi ; képességét él most Jöéfezül maga is árdrágítónak állván ibe a maga javára gyümölcsöztetni, , fflegállapiiotfák végleg az orvosi iiszfeletdijakat. A szegedi Orvos Egyesület péntek délután ülést tartott dr. Boros József elnötáésével. Az ülésen az egyesület tagjai majdnem teljes számban jlelentek meg . és tárgyalás alá vették a december 20-án tartott ülésnek azt a határozatát, .amely az átalányban fizetett háziorvosi rendszerről a látcgjatá sónkén ti fizetés rendszerre váló áttérést kívánta szabályozni. Az Orvos Egyesület ugy határozott, hogy átmenet nélkül és méltányossági okokból ezidő szerint nem óhajtja a múltkori határozatot végrehajtani, hanem megkeresi iaz Országos Orvos Szövetséget, hogy az elvnek az országban való megvalósítása érdekében akciót indítson. Az egyesület tagjai ezenkívül kimondották, hogy az általános drágaságra való tekintettel fel' i tétlenül szükségesnek tartják az orvosi díjazások felemelését és ebben az irányban a következő határozatot hozták: Minden háziorvosi dijat az eddig fizetett összegűek legalább is a kétszereséne emelik fel. A minimum 200 korona. Egyes látogatások diját a paciensek vagyoni helyzete szerint 'három osztályba sorozzák és ehhez képest a minimumokat következőleg állapitatták meg: Első osztályú rendelés az orvos lakásán 20 korona, a beteg lakásán 30 korona, orvosi tanácskozás 50 korona. Másod osztályú rendelés az orvos lakásán 10 korona, a beteg lakásán 15 korona, orvosi tanácskozás 30 korona. Harmad osztályú rendelés az orvos !aA világ legdrágább, de egyszersmind legjobb szivarkahüvelge: ff Modiano clubspecialité" Vigyázat! Utánzatok vannak forgalomban I Sodorni való papir ára 30 fillér.