Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-29 / 301. szám

DÉLMAG Y+ Szeged, 1917. december 29. Visszavert olasz előretörés.. BUDAPEST, december 28. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Keleti harctér: Fegyverszünet. Olasz harctér: A Monté Asalonetói nyu­gatra és a Monté Solaretöi keletre ellensé­ges előretöréseket visszavertünk. A VEZÉRKAR FŐNÖKE. BERLIN, december 28. A nagy főhadi­szállás jelenti: Az Asiago-fensikon és a Tomba-hegygerincen egész napon át foko­zott tüzelés folyt. LUDENDORFF, első föszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Nyugaton feléledt a harci tevékenység. BERLIN, december 28. A nagy főhadi­szállás jelenti: Rupprecht trónörökös had­csoportja.- A harci tevékenység, amely az arcvonal egyes pontjain nappal átmenetileg feléledt, a Maas keleti partján éjszaka is élénk volt. LíineviHetől keletre felderítő osztagok a francia árkokból számos foglyot szállítót-* tak be. Kelet! harctér: Nincs újság. Macoden arcvonal: Az Ochrida és a Presfea-tó között, a Cserna-hailásban és a Vardar keleti partján a tüzérségi tevékeny­ség időnkint fokozódott. ! IÍDFNDORFF, első föszállásmester (Közli a miniszterelnöki ssí' ío, tály. A péfervári helyőrséget küldik a lázadók ellen. PÉTERVÁR, december 28. (Hivata­los jelentés.) A pétervári helyőrség képvi­selőinek nagygyűlése foglalkozott a nemzet­közi helyzettel. Troekij kijelentette, hogy mindaddig, mig a békét ineg nem kötötték, a frontnak érintetlennek kell maradnia és hogy a pétervári helyörségnek részt kell venni az orosz front, a munkások ésl parasz­tok forradalmának m egvédelmezesében. A gyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a pé­tervári helyőrség egyes részelt azonnal el­küldjék azokra a pontokra, ahol szükség van rájuk. A bresztlifovszki tárgyalások előrehaladnak. A Magyar Távirati Iroda jelenti Breszt­Litovszkbó! decemlber 27-;iki kelettel: A négy szövetséges állaim küldöttségei Oroszország képviselőivel a mai napon is folytatták tárgyalásaikat a speciális kérdé­sekről . fezek a tanácskorások már annyira elöfehaládtak, hogy rövid időre meg kellett őket szákitaui, hogy a küldöttségetek, me­lyek közül egyeseknek Saját hatóságaikkal érintkezésbe kell lépniök, erre alkalmuk le­gyen. : 1 Csatlakozik-e az antant a breszt­lifovszki békeprogramhoz Becs, december 28. Illetékes "helyen a béke tárgyalások mostani állásáról az a vé­lemény. hogy a tárgyalásokon eddig csak egyetlen lényeges nézeteltérés merült fel a központi hatalmak és Oroszország között és ez az annexió szó interpretálására, ilfcftőüeg a népek önrendelkezési jogára vonatkozik. Az oroszok ugyanis az annexió fogalmát .azokra a népekre is szerették volna alkal­mazni. amelyek (valamírtv más államhoz csatolva élnek és azt a követelést táimiaszito't­ták. hogv az. ilyen népeknek a nemzetiségi viszonyait az államok egvmás között 'ren­dezzék. A központi hatalmaknak ezz°l szem­ben az az álláspontjuk, 'hogv valamely ren­dezett állam keretén belül minden népnek saját alkotmányos eszközeivel kell az 'érvé­nyesülését keresni. Ezt az álláspontot vé­gül. ha fenntartásokkal is. de az oroszok is magukévá tették / *' Az oroszok iazt. hpgv a nyugati hatal­maknak tiz napi időt adnak n béketárgva­lá: okhoz való csatlakozásra, anélküP hatá­rozták ek hogv előzően Anginával és Fran­ciaországgá! érintkezésbe léptek volna. El­képzelhető hovv a válasz.mé« a.tiz napi idő lejelte előtt beérkezik. Bá* rég nincsenek biztos hírek arról, hogv tmlven lesz a vá­lasz. nem szabad túlságos reménvekh* táp­lálni és túlságos optlmissmusban ringatózni. Stockholm, december 28 A .Mtagyar Távirati Iroda jelenti: A Socialdemokraten Czernin grófnak" a • négv • szövetséges hata­tom nevében tett nyilatkozataihoz-az alábbi kommentárokat fűzi: . A? ajánlóit az egész, háboru egyik leg­jelentősebb lépése a megegyezés, jelé. Kizárt dolog, hogy az antMit dtt egyszeÁiien vf<sz­szcwtosithalná. Az antant korínámrai az el­múlt esztendőben- 'különben is olv tág. érvé­nyesülést engedtek-az jmperialisztiku-s erők­nek. liogy már elérkezett az ide,.ie é politika mrgváitozá'á' ak. ' A7 antant áilamférifiai nem revideálták hadicéljaikat, bár Oroszor­szág követelte ezt 'és megtagadták az út­leveleket a stockholmi -konferenciára. A mostani javaslat visszautasítását az egész világ gonosz és ostoba cselekedetnek .tekin­tené- A központi hatalmak állásfoglalása !e­beür é te«z<: a békéről való eszmecsere foly­ta tását. és ha egviszer ez a hu Hám mozgásba jött; akkor * .lövészárkok •mögött etsöprlk azokat, akik szembehelyezkednek a demo­kratikus békével. Berlin., december 28. A Vorwárts ki­fejti. hogy túlságos vérmesség kell annak a feltevéséhez, hogv a legközelebbi tiz na­pon belül' Angira és Franciaország közvéííe­ménve fenekestül meg fog változni. Kétség­telen. lírgv • a központi hiatalmak engesz+e'ő szeikirre nem marad • hatás nélkül az'ellen­séges. népek között; erkölcsi depresszió és v'pvv niegrázikódtatás fog ott bekövetkezni, mihelyt tőlünk nyugatra és tul a csatornán tudomást fog szerezni róla mindenki, hogv az angol és francia államférfiakon nrult min­den. Orosz kereskedők szövetsége az árukivitel megkezdésére. Berlin, december. 28. A Natiouat'zeitu'ng jelenti az orosz határról, hogy azok a dél­oroszországi kereskedők és iparosok, akik áruknak külföldre való kivitelével foglalkoz­nak, Gherscti/ban szövetséget alakítottak. A szövetség külön bizottságot küldött annak a kérdésnek tanulmányozására, hogyan lehet a központi hatalmiakkal a forgalmat minél előbb helyreállítani. A bizottság legsürgő­sebb feladata, hogy a Fekete-tengere® a ke­reskedelmi hajózást újból lehetővé tegye. . Berendezkedik a pétervári német nagykövetség. Genf, december 28. A Petit Párisién je­lenti, hogy a pétervári német nagykövetsé­gen takarítanak és tataroznak. Ha a béke­tanácskoások kedvezően fejlődnék, a köz­ponti hatalmak megbízóttaiból alakult bizott­ság azonnal Pétervárra érkezik egyes sür­gős ügyek elintézésére.' Lenin a közeli általános békéről Kopenhága, december 28. Högland svéd szociaFsta képviselő pétervári útjáról visz* szatért. Stockholmba és a Soeialdemokraten tudósítója előtt beszámolt tapasztalatairól. Elmondta, hegy .csupa hazugság amit az aitpjnt sajtóin a pétervári zavargásokról ;r. Péter-áron,a 'ctszefeb rend uralkodik, a bol­sev'ki-kcrmám'-. "tne'v két rriiM ra fő'nvi ka­tonaságpfi! rendelkezik, báz'ást száimb-hat a mtirká'ssáv lumden s-zevezeter? és mtót: a k?dptek. bér kelletlenül. eltemratek a maxi­immüsto kormányt, az alkerrná- v-ozó rerrr zéjgvnrscn a kormánynak több;ég*7 váb- El­múlt mrden veze/etom. hogy eHeuforradnl­imat lótesspri táma'ztan' 4r, altetmányózó nerózetótoüéseu a tejoldatek * munkásta­nács vég "eb a* tó (hizebb ng'-v-l közös kon­ventet .fognak •alkciteii, amely azután ország­gyii\terA mógát nvüváriteri. A botoevi'ki kordán'7 — foh tatta ffög­lu-rd — vég'eges;®,' ní rkarfe törülni a jn'ien­•tew tőrvén veket-. borar pg'szpn ni t orvén v­rendsne-r terem brr h. Péter-vár röf vHó etotV ró.robi eliőt't á'kal.mrm _\Ht Leninnel heszfetóh T/j'o tudom- jfregy a maxtet:®íistekormán v az áltoM'l)s hőkére tnfebs-'iP és maira Lenin á7 ákra|,ánné békét kteei lévőnek teknő. Igy szólt bnz7*t'Ti: — M'ndp" 'hzdvito'ö áll^jf n'-Trfr bétrö fáryrdtnV g. hárénibs; M:i*.v Afjfrwt yttm még mindm. ,b'7ni 7V atifomt gvőzetméberi "Ffe-k-*­a pszt shn'óo-toí triton te a b/wköt Zp a nÜlamoV V,r rr&­í'il'n ry-i„ Tp Arr O;-,-? n-i n T-V7V.41 1 (- ->r... n hrirfíidüvff, ftipp fn" IP1 .Af'h. Lansing kártérítést kíván Németországtól. Genf, december 28. A Morning Post értesülése szerint Lansing egyik legutóbbi beszédében kijelentette, hogy elvben elfo­gadja a hadviselők által megszállott összes területek visszaadását, csupán Németország nak kellene büntetéskép kártérítést fizetnie. Bratíanu megbukik. Genf, december 28. A Dailv News je­lenti Jassyból: Abban az esetben. Ura az orosz különbéke 'étrejön. a román kormány le fogja vonni a konzekvenciákat és vissza­lép. A Daily News ehhez a jelentésihez a kö­vetkező megjegyzést fűzi: A Braíáami-fcor­ntánv bukása a román etientállás végét je­lenti. Japán nagy elhatározások előtt Amsterdam, december 28. Á Dailv Ohro­nicle jelenti Ossaka-bál:, A japán császár ma fogadta a külügyminisztert és az állam­tanács három tagját. A kihallgatásntak nagy jelentőséget tultjadctnitanak. mert azt hiszik, hogy arról folvt-ák megtesz,é'ések. miíven niagajartf-st tanusifson Japán Oroszország­gal szemben- a különbéke meklrötése- ese­tén. (M. T. I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom