Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-16 / 292. szám

szerkesztőség! SZEGED, KARASZ.-UTCA B. SZAffl. A szerkesziöség teleioaja; 305, előfizetési ara; egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.-- K. egy hónapra 2.40 K. ígyis szám ára lO fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAi*. A kiadóhivatal telefonja: 8i. évfolyam, 292. szám. Vasárnap, december 16. A mi kincses földünk megtermi igv a hajtó- j díg hálálkodva és megnyugodva nézné ezt a erőt és a fűtőanyagot is. az ország népe pe- | bölcs és biztos több termelési módot. <>t«nnihnmhn««<mawn»á«maih^ £loyd jeorge beszéde a győzelemtől - Oroszország eljárása meghosszabliitja a háborúi zened, ISII á szén, ami nincs. A szén, ami nincs, a legtalálóbban karakterizálja Magyarország helyzetét. Ausztriából heteken és hónapokon át tüzet okádnak felénk, mert kevés szerintük a zsir. a szalonna. a tojás, a liszt, amit adunk nekik. Pedig hogv többet adunk, mint szabadna, mi sem bizonyltja beszédesebben, mint hogy már is, a termésévnek még.csak az első felében a magunk szerény lisztadagának leszállításába kel! beletörődni. Megadással és a zúgolódás egy hangos szava nélkül tűrnénk ezt is, ha Ausztria felől ugyanolyan bizonyossággal jönnének szénnel, papírral és egyebekkel, amikből nekik van, megrakodva a vagonok, mint amilyen bizonyosan tőlünk gördüllek át hozzájuk az élelmiszeres tonnák. Tudjuk, hogy Ausztriának nincsenek hatalmas fölöslegei, de azt is tudjuk, hogy sokat segíthetne rajtunk, ha akarna. Nem voltunk önzők és elbizakodottak soha, hiszen az volt mindig fl legnagyobb balunk, liogy uem szabtuk meg érdeme szerint erőnk, tekintélyünk, képességeink és vérünk árát. Innen van, hogy a német szövetséges e érdemünk szerint bánik velünk. Ezért hagyta magára a márka a magyar koronát, amelyet még nyom és szőrit a nemzetközi pénzpiacon társa, a silány és a miénknél is értéktelenebb osztrák korona. Innen van. hogv a •mi széneüátásunk jobban megakadt, rrrnt bármelyiké az ö. szövetséges ország közül, hogy az annyi • í • áldozatot hozó Magyarország fővárosában napokon át nem ferHűlhetnek gázt, hogy :?. ország második varosában sötétek az utcák, hidegek a szvl-ák, világifatlanok az üzletek és talán már 2 tóra muiva nem gördülhetnek tova az utca röiein a most sokszorosan szükséges közúti !ora Teljes- tisztelettel, a legerősebb és mgnyilvánosabb kritika készentartásával ügyeltük mindig azokat az intézkedéseket, amelyeket a helyi hatságok a szénmizériák leküzdésére teltek. Nem mondjuk, hogv egyikmásik intézkedéshez nem férhetett szó, hiszen ha szükségesnek mutatkozott, mindig kifejezést adtunk a közönség érdekében aggályainknak és kifogásainknak. De irtózunk attól, hogy a demagógia vagy rövidlátás a helyi hatóságokat tegve felelőssé, csak azért, mert ők közel vannak és a közigazgatási hatalom nálunk minden nap látható fejei. Tessék elhinni: ha Kelemen Béla főispántói. Somogyi Szilveszter polgármestertől vagy Balogh Károly tanácsnoktól függne, •Timiden pince töm-ve lenne szénnel, és fával. Hibás a szénközpont, melv —- mint a legtöbb központ - siíánvan. bürokratikusán működik. Hibás a -kormány, az eltávozott és a mostani, mert látván az országos veszedelmet. egyik sem állt a talpára. A tavalyi téi mizériái megsokszorozva nehezedne* ránk. Reprezentálja csak a kormánv ezt az országot olyan erővel és sulival, aminő méltán megilleti, majd meglátja mindenki, hogy nem fenyegeti az ország második városát a legbutább sötétség réme. Ne menien ki az országból egyetlen élelmiszeres vagon, inig -a szükséglet arányában nem jön be érte s^én. London, december 15. Lloyd George miniszterelnök egy banketten többek között a következőket mondotta: — Landsdowne lord levele jelentékeny aggodalmat keltett mindazoknál, akiknek íögondja, hogy a háborti tartós békével és ne lealacsonyító vereséggel végződjék. Landsdowne egyszerűen ugyanazt akarta mondani, amit Wilson elnök mondott és megnyugtató tudat, hogy Landsdowaist nemcsak ellenségeink, hanem még barátaink is félreértették. Nem a pacifista képezi a veszedelmet. Attól én nem lélek. De óva intem a nemzetet, hogy óvakodjék attól a férátői, aki azt hiszi, hogy győzelem és vereség között van középút. — Vannak emberek, akik azt hiszik, j hogy valamelyes békeszerződéssel ma véget lehetne vetni a háborúnak olyképen, hogy megalkotnák a népek ligáját, a döntő bíróságokat, elhatároznák a elszerelést és ünnepélyes szerződés létesülne az összes nemzetek között, amelyben megfogadják, hogy nemcsak ők maguk tisztelik a békeszerződést, hanem meg fogják védeni szakkal a nemzetekkel szemben is, amelyek azt megtörni merészkednek. Tényleg helyes politika ez, de a győzelem után. Győzelem nélkül azonban az egész csak komédia. Azért léptünk a háborúba, mert egy ugyanilyen ünnepélyes szerződéssel ugy bántak, mint egy papirronggyaL — Nem tűrjük ,hogy puszta szavakkal félrevezessenek bennünket, amikor a népek ligájáról, leszerelésről, döntő bíróságról és az államok biztonságáról szóianak. Csupa frázis ez, amelynek csakis a győzelem adhat éltető erőt. — Győzelmünk a világ szabadságát jelenti. De ha semmi kilátásunk sem voltra, hogy a helyzet a harcok meghosszabbításával javulhatna, akkor bibi volna a háborút meghosszabbítani. Minthogy azonban meg vagyok győződve arról, hogy célunkhoz folytonosan közeledünk, én azt, hogy ha Poroszországnak abban a pillanatban, amikor a porosz katonai szellem megrészegült a kérkedéstöl, békét ajánlanának, árulásnak tekinteném. Azok közül a lépése kközül, amelyeket teszünk, sokról nem tudnak az emberek, azokat kivéve, akiknek feladata az ilyeneket megállapítani. Németország győzelmét világgá kiáltja, de bajairól nincs szó a sajtójelentésekben és szikratáviratokban. Mi azonban ismerjük azokat. A halálos csapás, a brit tengerészet, megteszi hatását. — Vaunak emberek, akik azt mondják, hogy hagyjak abba a vállalkozásunkat, mert nagyon scAba kerii! és keresztülvitele lehetetlen. Ez az óra, amelyben élünk, nem mondható szerencsésnek. A helyzet komolyságát egyáltalán nem akarom kisebbiien.i Ha Oroszország képes lett voina erejét ebben az évben kifejteni, ugy abban a helyzetben lehettünk volna, hogy az ellenségnek kijáró békefeltételeket tehettünk volna. Oroszország eljárása nem fog bennünket, mint ahogy hiszik, általános békére késztetni, csupán a világháborút fogja meghosszabbítani és Oroszországot magát a porosz militarizmus karjaiah dobni. Ha Oroszország kitart szándéka mellett, hogy az ellenség keleti frontjáról, amely eddig erejének több, mint egy harmadát igénybe vette, csapatoknak ezrest és nagytömegű hadianyagot viszszavonhaíja, hogy Angliát, Franciaországot és Itáliát megtámadja, feladataink komoly szaporodását jelenti. Oktalanság volna a veszélyt lebecsülni, de épugy túlbecsülni is; a legnagyobb oktalanság volna azonban nem szembeszállani vele. - A harcból kiálló helyébe kettőzött erővel lép Amerika. Oroszország összeomlása ós Olaszország ideiglenes veresége kétségtelenül súlyos részt juttat a terhekből, amíg Amerika nem lesz kész, hogy viselni segítse azokat. Semmi ok sincs pánikra, még inosí is küldünk csapatokat Olaszország segítségére. — A győzelem a hajótér kérdésén múlik. Semmi más nem hozhat vereséget, mintha szűkében leszünk a hálótérnek. Ezért hajótért kell szerezni Amerika uj, óriási seregeinek átszállítására. Németország arra építi reményét, hogy ezek a félelmetes tömegek sohasem juthatnak el harcteriinkre. De csalódni fog. Mi gyorsabban építünk hajóteret, mint bármikor a béke idejében. Lloyd Georgea zzal végezte beszédét.