Délmagyarország, 1917. november (6. évfolyam, 254-279. szám)

1917-11-13 / 263. szám

ágiért, 1Ö17. aovemibfr 18. MiílágyarorszM Myilt levél Szeged város Polgármesteréhez. (Az az ujabb terv, mely Szeged város értelmiségének zömét alkotó tisztviselők ellen készül, arra késztet minket, hogy önhöz, mint nemcsak ezen város első polgárálhoz, hanem mint a város első tisztviselő polgárálhoz is forduljunk. Ugyanis Almássy színigazgató űr a színházi jegyek fölemelése után 3 hónapra azok ujabb fölemelését kéri. miáltal ezentúl csak a hadseregszállítók, továbbá a tisztviselők bőrén meghizott kofák élvezhetnék AJ mássy kulturáját, ellenben a tisztviselőket a háború alatt a színházba vájó járástól olymódon kívánják leszoktatni, hogy még 'béke-időben se jusson eszükbe a színház. Minden nagyobb városban, pedig mindenütt kisebb színházak vannak, elősegítik' a tisztviselőket abban, hogy a kulturát szolgálhassák és hogy ők, akik a háború alatt a legnagyobb áldozatokat hozták és minden tekintetben legtöbbet nélkülöztek, a kultura templomából íse száműzettessenek egészen. És mi történik itt? Mikor a tisztviselő már semmihez se juthat, akkor Almássy ur egy előkelő gesztussal azt kiáltja feléjük: „Ide se teszed be a lábadat". Ö nem fog áldozatot hozni, ő nem veszi tudomásul, hogy háború van, sőt a színészeket is belesodorja a mozgalomba. Ezért fordulunk a város első tisztviselőjéhez, hogy védje meg a tisztviselőket, mert ez az ujabb áremelés kizráóan minket sujt, ezt az emelést megfizetni nem tudjuk. Kérjük, hogy szorítsa az igazgatót arra, hogy ő is hozzon áldozatot, ne erőszakolja magának egy nagy bankigazgató jövedelmét, hanem inkább törekedjék arra, hogy színháza a kultúra igazi temploma, legyen, ahova áldozni mindenki, még a szegény tisztviselő is 'beléphessen és ahol a színészek is ne csak az anyagiak felett lamentáljanak, mikor ők is úgyis nem megvetendő jövedelmeket élveznek. Produkáljanak Szeged intelligens közönségének megfelelő előadásokat, mert ma a hozzáértő közhangulat a jelenlegi előadásokról az, hogy ilyen gyenge és nivótlan előadások Szegeden még nem voltak.. Vagy talán az lett az elv: drága pénzen rosszabbat 1 , Ebben a színházban kiveszett a fegyelem. Egyes színészek, még a tehetségesebbek közül is megengedik maguknak azt, hogy pl. egy iShakespeare-darabban nem annyira az előadások pontos menetére gondolnak, mint inkább a páholyokkal koketóInak. Talán ezért kell többet fizetnünk? Tehát a város polgármesteréhez fordulunk, ne engedje meg, hogy a tisztviselőkre, kik más városokban a kultúrintézményekben 30—íO százalékos mérsékléseket élveznek, ujabb teher rakassák, mert ha már annyira ki vagyunk uzsorázva, hogy itt, a paprikatermelés központjában a hústalan és burgonyanélküli paprikáshoz nekünk paprika sem jut, mert megfizetni nem bírjuk és ott a tejjel-mézzel folyó k ci n R ánban, ha már nagyos is nélkülözzük a csak hadiszállítóknak kijáró kellő testi táplálékot, legalább nyújtson módot arra, ihogy néhanapján nekünk, tisztviselőknek, kiknek zöme jelenleg a személyzeti hiány miatt kétszeres munkát is végezünk, egy kis szellemi táplálék jusson és éppen előlünk, akik itt kulturmissziót is végezünk, el ne zárják a város színházának kapuit, amelyekben a színészeknek is illik a színigazgatóval egyet em'ben némi csekély áldozatot hozni. Számos szegedi köztisztviselő. Ehhez a levélhez csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy egyik szegedi főtisztviselőtől kaptuk. A színházi helyárak ügyében egyébként vasárnap délelőtt ülést tartott a szinügyi bizottság, amelynek tagjai a helyár emelést illetőleg nem voltak egy véleményen. Végül is a következő javaslat nyert többséget: I. emeleti páholy 17, II. emeleti 11, díszpáholy I. sor 5, II. sor 4.50, zsöllye 5, földszinti kör$sgk az első hét sorban 4.20, a következő sorokban 3.00 és 3 korona. Ugy ezeknél, valamint a többi helyek árainál 20 százalékos az emelés, amelyet kél évre drágasági segély címén kapnának a színészek, minthogy Almássy igazgató —i az első évben —, fölhívásra lemondott róla. Wimnier Fülöp mindjárt áz ülés megnyitása után tiltakozott az ellen, hogy zárt üléseket tartson a bizottság, Dr. Gaál Endre bemutatta a szabályrendeletet, amely igy rendelkezik. Frre az a vélemény jutott kifejezésre, hogy ez a posszus igy félreértés és tévedés folytán kerülhetett csak a szabályrendeletbe, a bizottság nyilvánosan kiván tanácskozni. (A szabályrendeletet egy hónap előtt kelt közgyűlési határozat értelmében már módosítani kellett volna. Szerk.) Végül a társulat összeállításáról és működéséről hangzott el — részben elismerő, résziben lesújtó — kritika. (Mélyen tiszteli Szerkesztő nr! Hjárom rövid megjegyzést engedjen meg vasárnapi válaszomhoz fűzött kommentárjukhoz. 1-ször. Az én könyveim 789—'912. szám alatt közjegyzőileg Mleldfátve vaunak dr. Jcdlicska Béla kir. közjegyző úr által. A konzorcium összes könyveit és számadásait a két bizalmi férfi aláírásai — tételenként történnek — hitelesitik. 2-szor. Az államsegélyből — szabályzataink értelmében — nem részesülhettem és nem is részesültem, a mint ez a könyvekből világosan kitűnik, 3-szor. A főszámvevő úrtól a tanács az idei várható részesedésem kérdezte — s azt becsülte 32—36 ezer koronára — lia a sziuház állandóan igy megy. Hogy tavaly 26 ezer korona volt, azt bárki megállapíthatja a könyvekből. ön a tavalyi részesedést kérdezte, arra kapott választ, a tanács az idei várhatót — s főszámvevő ur arra felelt. Mély tisztelettel: Almássy Endre. Erre a levélre csak a következőket: Az igazgató ur könyvei — mi is ugy tudjuk — hitelesített könyvek. A Konzorcium könyvei nincsenek hitelesítve, ezt elismeri az igazgató is és mi ezekről beszéltünk. Tanuk előtt mondta a konzorcium egyik tagja, hogy az igazgató az államsegélyből is részesül. Mindez egyébként detail-kérdés, röviden is csak azért foglalkoztunk velük, mert talán túlságos előzékenységgel és lelkiismeretességgel magyarázott regáraból helyet, kívántunk adui, az igazgató mai sorainak is. R szegedi feministák választójogi gyűlése. — Üdvözölték az orosz forradalom asszonyait. — (Saját tudósítónktól.) A Feministák Szegedi Egyesülete vasárnap délelőtt 11 órakor választmányi gyűlést rendezett a városiház,a közgyűlési termében a nők választói jogáról. A feminista eszmék örvendetes térhódításáról tett bizonyságot az a körülmény, ihogy ebből az alkalomból nagyszámú és előkelő 'közönség töltötte meg zsúfolásig a közgyűlési térimet. Az előadások magas színvonalon mozogtak és a 'hallgatóság, körében általános tetszést keltettek. A gyűlésről az alábbiakban számolunk be: Dr. Turcsányi Imréné elnöki megnyitójában kifejtette, hogy a magyar nőmozgalom a korszakalkotó demokratikus választójogi reformmal munkájának egy mérföldkövéhez ért, amely azonban még nem végső cél. mert a reform köztudomás szerint nem hozza ,meg a nők általáns aktiv és passzív választójogát, amely ellen erélyesen állást foglalnak a feministák. Dr. Papp Róbert széles perspektíváját tárta fe! a jövő társadalom képének, ha nők is részt vehetnek az ország ügveinek intézésében. A nő eddigi passzivitását megtörte aháború, amely kikényszeritette az életbe s amelyben ma a munkájuk iogán követelhetik az őket megillető társadalmi és politikai helyzetet, A nőkön múlik ma már. akaratukon, erélyes céltudatosságukon, hogy ezen politikai és társadalmi felszabadulásuk bekövetkezzék. Bcrger Vilma a dolgozó nőkhöz szól, az elnyomott milliókhoz, akik nyugalmat nem isimerve robotolnak az életért, a nyomorult, szürke, örömtelen megélhetésért. Felhivja őket, hogv csatlakozzanak, erősítsék szolidaritással a jogot követelő nők táborát. Móra Ferenc azzal kezdte, hogy bár nem politikus és nem is szereti n politikai mozgalmak mai formáját, a nők jogaiért mégis síkra szál!, mert ennek a kérdésnek fontossága messze túlszárnyalja a napi politika aktualitásait. Színes hasonlatokkal, jellemző példákkal és a tudás erős fegyverzetével bizonygatta, hogy mennyire szükséges a nők társadalmának bevonása a rekonstruáló munkába, mely az emberiségre vár. Kifejtette, hogy mindazok az ellenvetések, a melyeket a nők teljes politikai egvenjogosltása ellen támasztanak, már télies cáfolatot nyertek ebben a világtörténelmi nagv összeomlásban. Dr. Dienes Valéria, a központi kiküldőt.te gyönyörű ornamentikával felépített beszédében domborította ki, hogv a nőknek épen asszonyiságuk érzése az, amelv gvakran elhomályosítja logikájukat, de predesztinálja őket arra) hogy az állam ügyeiben a tisztán rideg logikával és ésszel dolgozó férfit kiegészítsék. Egyik nem sent képezhet egyedül egy tökéletes embert, mert i 'kétféle léleknek ki kell egyenlítődni. A csak férfi uralom ugyanolyan csődhöz vezetett, mint amilyenre vezetne a tisztán női uralom, A női szavazatok árán mandátumhoz, jutott férfi-képviselő sohasem fogja a nők által inkább megérzett szempontokat ugy érvényre juttatni, mint az a képviselő, aki maga is nő. Még ha akarná tenni, akkor sem tudia. Más a szellemi beállítása, mások az erkölcsi meggyőződései, más a világnézete, más fetőtöl-talpig. nerh akarhat egyet az asszonnyal. Az asszony akarja a családi élet tisztaságát, a gyermek mindenek fölött való védelmét és kultuszát, az anyaság tiszteletét és ápolását, minden erőszák megszüntetését, egvéni, társadalmi és nemzetközi békét. A férfi könnyen üt rést a családi tisztaságon futó szórakozások kedvéért, csak másodsorban értékeli a gyermeket, hajlandó emberanyagot költeni kétes célokért, megmosolyogja az anyaságot és természetesnek érzi az ököliogot és a hadiállapotot. Ezer fiziológiai és lélektani okból más.* mint az asszony, döntő pillanatokban sohasem fog asszonyakaratokat képvise'ni. Dr. Erdélyi Jenőné, a Feministák Egyesületének titkára terjesztette elő ezután a következő határozati javaslatot: A Feministák Szegedi Egyesülete 1917. november 11-én megtartott választójogi értekezleten megjelentek egyfelől Őrömmel veszik tudomásul, hogv a 'kormánv megalkotni készül a választójognak olvan demokratikus reformját, melv nélkülözhetetlennek tartja a nőnek politikai érvényesülését, másrészt azonban aggályuknak adnak kifejezést, hogy az aktiv választójog 'kiterjesztése bizonyos cenzusokhoz lesz kötve, a passziv választójogot nvilt kérdésnek tekinti s a döntést a