Délmagyarország, 1917. november (6. évfolyam, 254-279. szám)

1917-11-10 / 261. szám

§Mff«<1, 1#17, sfí7*mí:*r iti. LEGÚJABB. •• i'" iMnngm BERLIN: A Reuter-ügynökség a Pé­tervári Távirati Ügynökség egy hivatalos Jelentését közli, mely megerősíti Kerenszki letartóztatásának hírét. BERN: Amerikai csapatok megszállták az Azori-szigeteket. Portugáliában .attól fél­nek, hogy ez a megszállás végleges lesz. LUGNO: A Magyar Távirati Irodának jelentik, hogy Cadomát felmentették az olasz hadsereg föparancsHokl állásától és utódjává Diaz tábornokot nevezték ki. ZÜRICH: Az olasz király a néphez felhívást intézett, amelyben a politikai be­látásra, megingathatatlan hazafiúi érzésre és a nemzeti erőre hivatkozva a nagyság­nak és szabadságnak védelmére erőteljes bátorságot akar. Azal végzi, hogy válságos pillanatok kezdődnek, a katonai helyzet azonban a szövetségesek segítségével re­ményteljesen meg fog változni. LUGANO: Raíallobari Lloyd George, Painlevé, Foch, Orlando és Sonnino rész­vételéve! tanács'kozásoik voltak a katonai helyzettel kapcsolatban teendő intézkedéi •seikről. A francia sajtó a rafallói tanácsko­zást elégedetlenséggel fogadja. A Ternps feleslegesnek látja a tanácskozásokat, ami­kor az események a terveket halomra dön­tik. Olaszország jövője a saját tevékenysé­gétől függ. Segíts magadon, az Isten is meg­segít, mondották a franciák a verduni csa­tában. Olaszországnak is igy kell1 gondol­koznia. •••bmbbehaashaaihumimuauaaanabsaaaeh&aaahsb POLITIKAI HÍREK. — Budapesti tudósítónk teiefoojeteatése. — (Serényi és Szurniay a királynál.) A király csütörtökön tartózkodási helyén kihall­gatáson fogadta gróf Serényi (Béla kereske­delemügyi és báró Szurniay Sándor honvé­delmi miniszter-:. A miniszterek pénteken visszaérkeztek Budapestre, , , (Andrássy és Károlyi tanácskozása.) Gróf Andrássy Gyula visszaérkezve Buda­pestre, felkereste gróf Károlyi Mihályt, aki az egységes pártalakitási mozgalom rész­leteiről informálta Andrássyt. Andrássy ez­után WékerléveJ tanácskozott. We'kerle is­mertette Andrássy előtt jaz uj párt program­ját. Andrássy össze fogja hivní a kormányt támogató pártok intéző bizottságát, ame­lyen referálni ,fo£ a Wekerlével folytatott tanácskozásról. Lehetséges, hogy az ülésen a miniszterelnök is megjelenik. A kormányt támogató pártok rossz néven veszik állító­lag Wekerlétöl,, hogy nem avatja be őket terveibe az uj pártalakitásra vonatkozólag. Az Apponyi-párt csatlakozása árául kíván­ja az Önálló magyar hadsereg és a gazda­sági kérdésekben álláspómiuk megvalósítá­sát; továbbá a katolikus autonómiát, vala­mint a 48-iki 20. te. megvalósítását. Angolok sikertelen vállal­kozása a Sfruvna-sikságon BERLIN, november 9. A nagy főhadi­szállás jelenti: A Cserna-hajlásban német és bolgár osztagok az ellenséges árkokból foglyokat és egy géppuskát hoztak maguk­kal, A Struma-sikságon angol századoknak Vejupril és Prcsenik felé .törtek előre. Bol­gár csapatok erőteljes el len támadása visz­szaverte őket. LUDENDORFF, első föszáiiásmester, (Közli a miniszterelnök] sajtóosztály.! .fcicaseeaabaeaesaammvgsaftabaaaaaaaaassssacaasasaaar <A dohány. * A társaságban idősebb emberek voltak, akiknek ezüstszálakat szőtt már az idő a ha­lántékuk köré s akik rendszerint a multat szokták megbolygatni, mert a múltban van az ifjúságuk, az ifjúság pedig még akkor is átszűri fényét a távolságon, ha közte a jelen­itek fiürii ködfelhője ül. iA dohányról esett szó. .A dohány ugyanis ma a legidőszerűbb téma, azon egyszerű oknál fogva, mert — nincs. A trafikok ajtóin lengő táblácskák iga­zolják ezt a ténybeli űrt legjobban, mert •azokon olvashatja az ember a legképtelenebb tiltakozást a dohánykeresés ellen. De viszont mulatságos téma is a dohány kérdés. ÍEnnél tudja meg az ember az eddig ösmareUen me­tamorfózist, például ezt, hogy miként lesz a dohányból csirke... A dohány egyszerűen át­változik tojássá, a tojásból pedig kikel a pi­hés csirke. Ez sem megvetendő dolog, különö­sen ha rántva van, némelyek oda nem adnák egy pipa dohányért, A főorvos, aki valahonnan Felsőmagyar­•országból került a szegedi garnizónba, vitte a szót: . i v - xa...l —'Akkor volt szüretje a dohánynak, mi­kor kórházi alorvos voltam, — Például. , ; —• Például a szomsédságunkban volt a pénzügyőri laktanya és engem tiszteltek meg a fináncok a háziorvosi bizalommal. — iNo persze — köhintett az adótáros, IEZ egy fehérszakállú, nagy bajuszu öreg ur volt; akinek a nikotin iránt való szenvedé­lyét a bajusz sárgasága igazolta legjobban. — Nem persze, bátyámuram, ez még' nem jelent semmit, , —• Halljuk... A finom magyar dohányról még hallani is élvezet manapság —< vetette közbe a páter, aki pipa nélkül még a tem­plomig sem birt elmenni... Halljuk no... — Hát mondom, háziorvos voltam, a ko­moly pénzügyőröknél és hát igaz, van a do­logban Valami, amit a tisztelt bátyáimuram mondott. Mert ha jó fogás volt, teszem azt a külföldről csempészett cigaretta, miegymás, hát kijárt nekem is a dukáneia. Hanem... — No igen, hanem... Ezt halljuk! | Raffia nincs és nem is lesz !!! | fi Nyersanyaghiány miatt a papirspárgá ám g napról-napra emelkedik. | Mindenki lássa el magát előre | fi Pátria szőlőkötözd papirspárgával sa | ára 100 kg-ként 520.- K. | m Kapható: Goiflieb és ScHmledi « gj § „Pátria papirspórga" eladási irodája gg Budapest, VII., Rákóczi-ut 6. 2iababaababsb»bbbbbbbgb»l§bi£ — Sokszor a jó és sok dohány mellett kedélyes esetek is történték. — Például? — Például mikor a plébáaog bará tóim­má] mugyiba vettünk kerek egymázsa de* hányt. Olyan volt, mint a rózsalevél. Szép, si­ma pirosassárga, — Éj ha. — Bizony jó volna belőle most egy ki­lóeska is. —< Halljuk. — Szóval volt egy mázsa dohányunk, de az volt. a bökkenő, hogy nem volt hozzá gép, amellyel összevághattuk volna. — Ez baj. ^ — Dehogy volt baj, csak bökkenő volt. — Nos? — Gondolkoztunk, mit csináljunk. Az egész községben nem volt gép. Késsel meg még a harangozó sem tudta finomra össze-, vágni. Mondom, gondolkoztunk, a káplán, is odadugta közénk a fejét, egyszer csak egy öt­letem támadt. Mondok, ha vau valahol a vi­lágon dohány vágó gép, akkor a laktanyába bizonyára van. Ha egyéb nem, rekvirált gép... Kaptam magam, átmentem a szemlész­hez, — Kedves öregem, bajba vagyok. — Micsoda bajba doktorkám? — Dohányt vettem, oszt' nincs mivel ösz­szevágui. Mosolygott a szemlész, aztán megvigasz­talt: — Ha csak ez a baj, ez nem baj. — Talán kerül a háznál? — Hogyne, Még az se kerülne, — Parton voltunk. A plébános könyezett örömében;., — Ez érthető is!... Ezt megint a sárga­bajnszu adótárnok mondta. — Azohban megint kátyúba jutottunk, — Nem tudtátok kezelni!,., —1 Ez az... .Nem értettünk a gépezethez. — Nos? — Hát ugy segitettünk magunkon, hogy megint összedugtuk a fejünket. Most, a káp­lánnak jött egy ötlete. Ha van gép — mondta — akkor van ember is, aki ért a. géphez. — Ez az igaz!... Okos ember volt a kap* lán..„ —. Valóban okos volt, mert másnap mái' emberért jelentkeztem a szemlésznél. — És? türelmetlenkedett, az adó tár­nok, — És kaptam is bátyám, még periig olyan szakértő, markos fináncot, aki külön­ben összevágta a mázsa dohányt, mint akár­melyik dohánygyári gép, —• Bravó! — Igy lett a dohányból dohány és néni csirke... A folytatását majd máskor mon­dom el. —y. A koncentrált.fény m Fonyó Sománál

Next

/
Oldalképek
Tartalom