Délmagyarország, 1917. november (6. évfolyam, 254-279. szám)

1917-11-08 / 259. szám

4 H színházi helyárak emelése. szeged, 1&17. november (Saját tudósítónktól.) Az uj színházi szerződés, amelyet két hónap előtt irt alá Al­mássy Endre színigazgató, tudvalevőleg több üdvös újítást tartalmaz. Zsurnalisztikái pro­gramunkhoz híven az üdvös újítások közé sorozzuk természetesen a szerződésnek azo­kat a pontjait is. amelyek a város és a kö­zönség érdekéit védik, Ilyen a többi között az. hogy a helyámk a szerződés egvik pont­jában vannak megállapítva, amivel elejét vette a közgyűlés annak, hogv akár a szin­gazgató, akár mások a közgyűlés megkerü­lésével akarják — nyomban a szerződés alá­írása után — a hélvárakat felemeltetni. Ez természetesen nem :c!enti azt. hogy jogos vagy csak rré'tányos okok fen forgása ese­tén a közgyűlés el fog zárkóz i a revíziótól, bár ugyanezt a jelenlegi igazgató ó! — a 'egkisebb megerőltetés nélkül is — feltételez­ni tudjuk. De egye'őre szó nélkül menjünk t' ame.lett, hogv mennyiben tartia tisztelet­ben Almássv Endre a másik szerződő fél: a várcs jogait, vagv mennyiben méltányos vele szemben és vizsgáljuk azokat a szem­pontokat. amelyek az igazgató kérésének elbírálásánál tekintetbe jöhetnek. Az igazgató ur által rendelkezésre bo­csájtolt számadatok szerint a legutóbbi ár­emelésből mintegy öő—60.000 korona több­;">vedelem fog származni, ha a szinház mai látogatottsága állandóan megmarad. Ezzel szemben a szerződés uj kötelezettségei és a folyton emelkedő drágaság legalább 120,000 ke a terhet hárítanak a színházra. Az igaz­gató ur azonban megfeledkezett arról, (hogy a inség más adatokra is kíváncsi lehet, n. miket ő tárt fel. leszünk bátrak tehát • 'f után érdeklődni, már csak azért is, :igv a kérdés ne ilyen egyoldalii megvilá­g.u .ban tálaltassék fel a nyilvánosság előtt. t. Lehetséges-e az hogv az az ered­mény, amelyei a szm'rázi szezon első két, valószínűleg leggyöngébb hónapia után álla­pítottak meg, a következő hónapokban meg­javuljon? 2. Igaz-e, hogy a tavalyi évet az e'őző évről megmaradt tartalékkal kezdték? 3. Mennyi jövedelme van a konzorcium fejé­nek (békeidőben vállalkozó színigazgató)? 4. Mit kerestek a színtársulat tagjai a leg­utolsó békeévben, tavaly és az idén? 5. A mennyiben a társulat (konzorcium) tagjai az idén nem kereshetnek a nehéz megélhe­tési viszonyokihoz mért összegeket, nem kell-e ennek okát másban, például a hibás szervezkedésben keresni. Egy pillanatig sem gondolunk arra, (hogv ezekre a kérdésekre — és még sok másikra, amelyeket egyelőre elhagytunk — tárgyila­gos választ tudjon adni az igazgató. De azt, hogy felelősségük tudatában ugyanezek a kérdések és aggodalmak másokban is föl­merültek, bizonvitani tudjuk például azzal, hogy Somogyi Szilveszter polgármester át­Vizsgáltatja a szinház körivíveit. Tehát a do­log nem fog olyan simán és egyszerűen menni, mint ahogy eddig történt Szegeden. Minden kételyre, minden aggodalomra a hatóságtól kell a közönségnek hité1 ős választ kapni, fip azért elevV is tiltakoznunk kell az ellen, hogy a dolog kizárólag számszerüségi alapon biráltassék el. Hátha rosszul gazdál­kodik az igazgató, hátha vannak társulatá­nak fölösleges tagjai. Az ilyen passziózáco­kat vagy szakértelmetlenségeket igazán nem lehet a közönséggel megfizettetni. Fölmerült például az az aggodalom, hogv az igazgató a konzorcium többi tagjának rovására túl­ságosan sokat keres. Információink szerint az idei szezonban már az eddigi eredmények alapján is 60,000 koronát fog keresni. Ez kevés? Ismeretes a közönség előtt, hogv a sze­gedi ujságirók az idei nyáron egv humánus, mindenkitől elismeréssel honorált akciót kez­deményeztek. E sorok irója sokat tépelődik és tárgyal a város polgármesterével Szeged kisebb és nagyobb ügyeiről. Több izben föl­merült, hogy miként lehetne szegénveink téli ellátását biztosítani. Tervet terv után kellett elejteni, a gyűjtés egymaga és egvéb rendel­kezésre álló források nem kecsegtettek meg­felelő eredménnyel. Végül megállapodás tör­tént abban, hogy a Szegedi Újságírók Egye­sülete felkéri és felkeresi a villamos vasút, a mozik, a szinház igazgatóit és a SzAK ve­zetőségét, hogy szedjenek egy éven. esetleg rövidebb időn át jegyeik után a városi sze­gényalap javára pótdíjakat. A színháznál, a moziknál és a SzAK-náí ez a oótdíi a jobb jegyekkel kapcsolatosan 10 és 6. az olcsóbb jegyeknél 2 fillérben állapíttatott meg. Vala­mennyi Vállalat, amelyek pedig nem hival­kodnak kulturális hivatásukkal, elismerésre és tiszteletre méltó készséggel tett eleget ennek a felkérésnek, amelyet csak Almássy Endre, a szegedi városi és városi pénztárból támogatott szinház igazgatója utasított visz­sza. Az igazgató ur arra hivatkozott, hogy a helyárak emelése után egyébként is kétessé Válhatik a szinház látogatottsága, igaz, hogy rá nézve presszió jellegével bir. ha a város polgármestere kér valamit, még sem telheti meg, mert ez esetleg még jobban el fogja riasztani a közönséget a színháztól, mint a helvárak felemelése. Tíz, vagy hat fillér (in­nál, aki 14, illetőleg 4 koronáért Vesz jőgyét! Nem találkozik az Ízlésünkkel, de le kell Írni, mert annak az Ízlésével találkozott, aki ér­vül használta: Almássy Endre ennek a köz­érdekű és elsőrendű fontosságú ügynek a tá­mogatását még családi körülményeire való hivatkozással tagadta meg. Aki logikus kap­csolatot talál a két dolog között jelentkez­zék a kiadóhivatalunkban ezennel megállapí­tott 1000 korona pályadijunkárt. Még csak annyit, hogy a villamos, a mozik és a SzAK eddig közel 80.000 koronát szállítottak be a városi pénztárba a pótdíjakból, hogy egyik vállalat jövedelmezőségét sem befolyásolta humánus eljárása, hogy a színházba a föl­emelt helyárak mellett is tódul a közönség, hogv Íme nem retten vissza saját javára ujabb 15—33 százalékos áremeléstől az az igazgató, aki — saját érvelése szerint — közérdekű célok rongyos filléreitől a szín­házat féltette. Mi szeretjük ezt a várost és dolgozunk érte. Bizunk erőinek és jövőjének pompás kibontakozásában. Mindenki, aki. a fejlődéi­nek ezt a folyamatát segiti. gvorsitja vagy nemesiti, a mi emberünk. Aki reprezentációs pozicióban szociális és kulturérzék nélkül valónak mutatkozik, azzal mi soha egv tá­borba nem kerülhetünk. Ezek az okok és az előbb ismertetett körülmények késztetnek bennünket arra, hogy az ügy legtüze'tesebb megvizsgálását követeljük, hogy már most hangsúlyozzuk: helyáremelés — ha majd egyáltalán beszélni lehet róla — csak a szí­nészek javuúa és csak a hábrím tartamára lehetséges. i«habsbaaa>bbnbbabbiabbiaaaaabsaeb9baa8gbba8i>bbeeta» A Mefnx-pör tárgyalása. (Saját hidőki tónktól.) Meinx Walt-er és társai vesztegetési bünpere szendén uj (feje­zethez érkezett. Sorrakerültek Kárász József szállításai, miután kedden Böhm Sándor szállításai ügyében befejezték a bizonyítási eljárást. -A szerdai tárgyalás dr. Dohány Gyula ügyész fölszólalásával kezdődött. Bemutatott egy számlát, amely bizonyitja, hogy az ab .Mezőhegyes számlázott cukor megérkezett Szegedre, anélkül, hogy Meinxnaík munkáso­kat kellett volna Mezőhegyesre küldeni. Nem állhat meg tehát Míeinxnak az a védekezése, hogy azért szerezte be drágábban Szegedén a cukrot, mert ha a cukor berakására Mezőhe­gyesre munkásokat küldött volna, ugy az még többe került volna. Meinx az ügyésznek erre a megjegyzé­sére azt feleli, hogy a kérdéses cukrot nem ő rendelte, hanem vagy a hadügyminiszter, vagy az mtendatura. Ezután került sor Ká­rász József szállításaira. Dr, Stössinger Bén­ii o tárgyalásvezető első kérdése Meinxhoz, hogy mikor ismerkedett, meg Kárásszal? —, 1914. julius végén — feleli Meinx — eljött hozzám és közölte, hogy az intencfabu­ra Beregitől rendélt árukat. A kérdésekre el­mondjál ezután, hogy Kárász azért értesítette őt erről, mert azt akarta, hogy minden ren­delésről a lehető leggyorsabban értesüljön. Kárász a Szegedi Gazdasági Egyesület tit­kárja volt. és gyakran találkozott vele ebben a minőségében. Kárász egyébként nem tett lépéseket nála Beregi érdekében. Stössinger tárgyalásvezető: Ön mikor kapott legelőször pénzt Kárásztól? — Egyáltalán nem kaptam, pénzt tőle, feleli Meinx. Tárgyalásvezető erre a vallomásra elébe tárja a polgári bíróság előtt tett vallo­mását, amely szerint kapott pénzt Kárásztól, ,500 koronái, a Beregi cég képviseletében. Meinx: Ezek az adatok tévedésen ala­pulnak. Tévedésből mondtam he ezeket. Stössinger tárgyalásvezető: A rendőrség előtt még magasabb összegeket mondott, Meinx: Az nem volt igaz.. Tévedtem. — Érdekes — feleli a tárgyalásvezető — egy felnőtt ember mennyiszer téved élet­bevágóan fontos dolgokban. —1 Akkor nem emlékeztem olyan jól a dolgokra, mint ma —feleli Mjeinx. — Tehát tévedésből vallott igy és nem a rendőrség pressziójára — kérdi ismét a tár­gyalásvezető. —< Igen, ez igy van — hangzik Meinx felelete. Tárgyalásvezető főihadnagy ezután el­mondja, hogy Meinx augusztus 13-án rendélt Kárásztól 10 vaggon s néhány nap miulva ujabib 30 vaggon szénát 14 koronás mázsán­kinti árban és a rendelőjegyre ráírta „Sze­gedi piaci ár". Meinx: Nekem Kárász azt mondta, hogy ez a piaci ár. — És ezt Ön egyszerűen csak elhitte néki — kérdi a tárgyalásvezető. ÓVÁS! Rájöttem, hogy az általam gyártott j./^.odíano-ClMbspeelalsté" szivarkahuvdgnek utánzgfal varinak forgalomban, amelyek ellen egyedüli Ayi y/ x. védelem a védjogg és az aláírásom pontos megfigyelése. ^ ~ A védjegy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom