Délmagyarország, 1917. november (6. évfolyam, 254-279. szám)

1917-11-08 / 259. szám

mMAGYARaaSZlŐ Szeged, 1917. nvyómtjei I. Velence polgári kiürítését elrendelték. Berlin, november 7. A Havas-ügynök, ség legutóbbi hivatalos .jelentése előkészáti a francia közvéleményt az olaszoknak a Pia­ve-íolyó inögé való visszavonulására. A központi hatalmak előcscpatai már hetven kilométerre várinak Velencétől. Az ellenség rendkívül gyors előnyomulása és járőreinek Velence közelében való felbukkanása az olasz hadvezetőséget arra indította, hogv elrendel­je Velence polgári kiürítését. Olasz hivatalos jelentés az olaszok visszavonulásáról. Bécs, november 7. Az olasz vezérkar kedden a következő hivatalos jelentést adta ki: Az ellenség folytatja erős nvomását a Tagüamentonál balszárnyunk ellen. Haderők a folyó középső és alsó folyásának irányú­ban tolja előre. Az ellenség előcsaoata'i St. Pietrotól délre a Tagliamtríonál érintkezés­ben vannak a gránátosok dandárával. Visz­szavetettük őket. A hegvekben néhány terep­szakaszt stratégiai okokból ki kellett üríteni. Ezeket az ellenség visszavonulásunk után megszállta. Egy ellenséges repülőgépet reg­gel Nervesánál lelőttünk. (M. T. I.) Az olaszok a Brenta mögé vonulnak vissza. Genf, november 7. A Petit Párisién sze­rint az olaszok visszavclnuíása addig fog tartani, urnig befejezik a csaáatok szükséges összevonását s amig a francia és angol ségitő csapatok elég erősek lesznek. Az olaszok vissza fognak vonulni a Brenta mögé, azután a Bacehiglione mögé, végül pedig az Adige mögé. Pétervár ujabb forradalom előff. — A hidakat felrobbantották. — PÉTERVÁR, november 7. A Pétervári Távirati Iroda jelenti: Tegnap este jelenté­kenyen kiélesedett a konfliktus a pátervári katonai kerület vezérkara és a munkásta­nács katonai forradalmi bizottsága között. A mindkét részről a konfliktus elsimítására megindított megbeszéléseiket éjjel félbesza­kították, mert a bizottság azt a közlést kap­tia, hogy a pétervári katonai kormányzó az éj folyamán a főváros környéke felé Péter­hofban, Pavlovszkban és Carszkojeszelóbau levő csapatokat Összevonta, E körülményre való tekintettel a maga csapatalnlak paran­csot adott, hogy ne engedelmeskedjenek a kormánynak. Még jobban kiélesedett a hely­zet, mikor Kerenszki három makszirnalisía és két jobboldali lapot betiltott. Este 5 óra tájban a hatóságok parancsot adtak ki, hogy a munkásnegyed és a város centruma közti hidakat pusztítsák el és igy az egész város­ban megállító/.ták a közúti forgalmat. A várost a kormányhoz hii csapatok örizete alatt tartják. Az orosz forradalmi bizottság a kormány ellen. Stockholm, november 7. Pétervárról | a katonákhoz intézett táviratát semmisnek jelentik: A pétervári katona- és munkás- | jelentse ki. tanács most megalakított forradalmi és®® A bizottság elutasította ennek a köve­katonai bizottsága és a katonai kerületek és a főváros vezérkara között kitört vi­szálykodásról ujabban a következőket je­lentik: A november 5-ére virradó éjszakán megjelentek a bizottság tagjai a vezérkar­nál és azt a jogot követelték, hogy minden vezérkari parancsot ellenőrizhessenek s a katonai tanácskozásokon részt vehessenek. Polkonlkov ezredes, a pétervári csapatok főparancsnoka visszautasitotta ezt a köve­telést. A munkások és katonák fanácsa ezután gyűlésre hivta össze a helyőrség megbízot­tait és valamennyi ezrednek telefonon és táviratban jelentette, hogy a munkások és katonák tanácsa a vezérkar visszautasító magatartása miatt, amiért nem ismeri el a forradalmi katonai bizottságot, a vezérkar­ral megszakítja az összeköttetést és mostan­tól fogva a demokráciával .ellenséges vi­szonyban lévő s'zervezetnek tekinti. A csa­patoknak meghagyták, hogy csakis azoknak a parancsoknak engedelmeskedjenek, ame­lyeket a katonai forradalmi bizottság aláírá­sával ellátott. A forradalmi bizottság egyidejűleg fel­hívást intézett a .pétervári munkások és katonák tanácsához és a főváros lakosságá­hoz és bejelenti, hogy Pétervár fontosabb pontjainak vezetésére, valamint a környék­re nézve külön megbízottakat nevezett ki, amit föltétlenül szükségesnek tart. Amidőn az ideiglenes kormány a bizottság tárgya­lásairól tudomást szerzett. fölszólKotta, hogy telésnek a teljesítését és elhatározta, hogy ellenszegül a kormánynak. Ebből a célból a munkások és katonák tanácsa minden gyülekező helyen géppuskás csapatokat ál­lított fel. Az (ideiglenes kormány azt hatá­rozta, hogy egyelőre nem lép fel fegyvere­sen, mert reméli, hogy békésen is el lehet intézni a viszályt. Az ideiglenes kormány november 5-én este ugy határozott, hogy a bizottságot nem vmeri cl -törvényes szer­vezetnek és felszólította az igazságügyimi­nisztert, hogy a bizottság tagjai ellen indít­sa meg a törvényes eljárást. Egyidejűleg felhívták a katonai hatóságokat, hogy te­gyenek meg minden szükséges intézkedést arra az esetre, ha a kormány ellen zendü­lés ütne ki. Az orosz hadsereg éhezik. Kopenhdga, november 7. A Ruszkaja Volja cimü orosz lap „Rémes veszedelem" cimmel közli az élelmezési miniszternek az ideiglenes tanácsban beadott 'valóban haj­meresztő jelentését. A miniszter táviratot kapott az északi front intendánsától arról, hogy az orosz hadsár égben éhínség van. 'Sok tábori pékség be van zárva. Cserémiszov tábornok azt a jelentést küldte Pétervárra, hogy az ő frontján a helyzet egyértelmű a katasztrófával A lap kétségbeeséssel konsta­tálja, hogy Oroszországban nincs ember, a ki kivezető utat tudna ebből a rémes álla­potból. A vidéken uralkodó anarchia követ­keztében nagy gabdnatömegekét ehiabolrtak, felgyújtanak és letaposnak. Hivatalos jelen­tés szerint a szibériai hadtest parancsnok'-* sága táviratilag felkérte Kerenszkit, hogy vessen véget a front mögött uralkodó káosz­nak, mert különben az ország magának tu­lajdoníthatja a következményeket, Gorkij azonnali békét követel. Stockholm, november 7. Maxim Gorkij azt követeli lapjában, hogy Oroszországnak a párisi konferenciára kiküldendő delegátusai azt a kívánságot terjesszék a konferencia elé az egész orosz nép nevében, hogy azonnal kössék meg a békét. Gorkij azzal végzi fel­hívását, hogy ha ennek a követelésnek nem tesznek eleget, ő maga fog a forradalmi kor­mány élére állani, hogy Oroszországot á külföldi imperializmus igájából megmefitse. Lemondott az orosz külügyminisz­ter és igazságügymlnlszter. Stockholm, november 7. Az aneol lapok péiervári értesülése szerint nemcsak o had­iisrvminiszter, hárem TerescsCnko külügy­miniszter és MaUantovics ígnzsteüevmiriisz­ter is elhatározta lemondását. A Daily News szerint Verchovszki hadügyminiszter és a kermánv többi tnsön között „ leszerelés kér­désében támadt ;7nn nézeteitéré*, amely miatt lemondott, ö és több kollegába annak a nézetének adott kifejezést, hogv gazdasági okokból sokkal több embert kellene n hadser regből elbocsátani, mint amennyit most jnza engedtek. Verchovszki a különbéke híve. Te­rescsenko viszont demokrata körökben na­gyon ellenszenves a külpolitikája miatt. Az orosz kormány hozzájárult a finn köztársaság megalakításéhoz. Stockholm, november 7. A Pétervári Távirati Ügynökség jelenti: A kormány hoz­zájárult ahhoz a törvényjavaslathoz, amely Oroszország és Finnország viszonyát végle­gesen rendezi. Finnország az orosz hirotía­lommal közös terület marad, de saját kor­mány a és törvényhozó hátaim a tdiz. Fmntof­száo köZtdrsasápi álldmftemát kap. saját el­nöke és mhxiszMrianácsa leéz. A háború és a léke ügyében való döntés közös miniszterek kezébe lesz letéve, a diplomáciai szerződése­ket azonban az orosz kormány ,fogjja kötni1. Mért nem nyilatkozik Anglia háborús céljairól. Berlin, november 7. Buxton liberális kép­viselő az angol alsóház keddi ülésén köve­telte a kormánytól, hogy jelölje meg háborús céljait Ausztria-MagyáÁárszágót és Bulgáriát illetőleg. Bolgár és osztrák lapokból vett idézetekkel igyekezett bizonyítani, Ihogy ezekben az országokban nagy hangulatvál­tozás ment végbe,- Balfour elővigyázatos és tartózkodó válaszában hangsúlyozta, hogy őrültség volna Ariglia hábdrus célfait még­jelölni, mert ezáltal a kcjrmúny dalát magát kötné le anélkül, hogy az ellthíetekéi bármire kötelezné. Diszkréten célzott arra is, hogy ezzel a balkáni szövetségesek érzelmeit is sértené. Nagyon természetes, mondta, hogy azt szeretné, ha Bulgária ugy kerülne ki a háborúból, hogy semmi keserűség ne marad­jon a lelkekben. De ugyanez az érzés tölti el Romániát, Szerbiát és Görögországot ille­tően is, . |

Next

/
Oldalképek
Tartalom