Délmagyarország, 1917. november (6. évfolyam, 254-279. szám)

1917-11-27 / 275. szám

——pmn'i" ' ' —— Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonta: 81. előfizetési ára: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra 2,40 K. Ejyn izám atra. ÍO fillér. VI. évfolyam, 275. szám. Kedd, november 27. Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM A szerkesztőség telefonja: 305 fi német külügyi bizottság tanácskozása a fegyverszünet-ajánlatról. Az antant rémülete a titkos szerződések közzététele miatt. - Az angol nagykövetség elhagyta Pétervárt. Még mindig nem jelenthetjük olvasó­inknak azt az örömihirt, hogy az oroszok fegyverszünet-ajánlata megérkezett. A kö> zönség türelmetlen érdeklődéseire kényte­lenek* vagyunk azt a választ adni, hogy most még nem lehet többet tudni, mint a mennyit a jelentések elárulnak vagy követ­keztetni engednek. A közvélemény /azon­ban annyira bízik az orosz fegyverszünet­ben, hogy minden órában várja a világ­háború legjelentősebb eseményének bekö­vetkezését. A különböző forrásokból eredő jelen­tések valóban arra vallanak, liogy Orosz­országban elhatározó események készül­nek. Az antantnak és különösen Angliának megriadása azt mutatja, hogy végre igazán elkövetkezett az ideje annak, hogy Orosz­ország kilépjen a hadviselő államok sorá­ból. Az a gondolat, hogy Oroszország külön békét köthet, rémületet és megdöbbenést idézett elö a francia és angol közvélemény­ben, amely tudatára ébredt saját gyönge­ségének. Egyelőre ugyan Francia- és Angol­ország leleplezni igyekszik azt a nagy ije­delmet, amelyet az orosz fegyverszünet váltania ki és a szivek belső remegését erőltetett harci lármával akarják elhallgat­tatni. Az ujabb háborús nekilendülés szeke­rét Wilson is forgatja. Neki érdeke, hogy az antant minél többet tartson az Unió ka­tonai hatalmától, hiszen Wilson ért ahhoz, hogyan kamatoztassa a felajánlott — de feltűnően késedelmes — amerikai segítsé­get. Wilson a tervekben és eszmékben ki­fogyhatatlan, most is — /katonák helyett — javaslatot terjeszt elő közös főparancsnok­ság szervezésére. Ugy gondolja, hogy az Unió ad majd tanácsokat, hogy a francia ós angol katonáknak mint kell vérezni és halomra elpusztulni. Wilson mentőgondola­tát nem nagy lelkesedéssel fogadják a fran­ciák és jellem'zö, hogy a közös főparancs­nokság kérdése komoly konfliktussal fe­nyegeti az antantot. Ainig nyugaton ily meddő viták folyj nak, Olaszországban dulmak a csaták. Of­fenzívaink ujabb tért nyert, a Brenta és Piave között már csak tiz kilométerre ál­lanak csapataink az olasz síkságtól. Az olasz fronton fegyverrel, Oroszországban pedig az eszmék harcával érik a bóké, a mely most talán végre komoly aktualitást nyert. Berlinben nagyjelentőségű tanácskozás készül, a szövetségtanács külügyi bizott­sága tart ülést, amelynek tárgya az orosz fegyverszünet-ajánlat által előállott politi­kai helyzet megvitatása lesz. Talán e ta­nácskozások befejeztével felvilágosítást fog nyerni a közvélemény arról a titokzatos csendről, amely az orosz fegyverszünet­ajánlat első hirét követte. KOPENHÁGA, november 26. A Náció­nál Tidende jelenti Haparaudából: Az an­gol nagykövetség személyzete november 23-ikáii Pétervárról elutazott és hir szerint érintette Viborgot, de azóta nem hallottak semmit sem róluk. Felteszik, hogy Finnor­szágban visszatartották őket. PÉTERVÁR: A Djen jelenti, hogy a makszimalistálk lefoglalták az állami bank aranykészletét. STOCKHOLM, november 26. A péter­vári amerikai nagykövetség napokkal ez­előtt felhivía az ott lakó amerikai állam­polgárokat, hogy íakáscimiiket jelentsék be. Az amerikai nagykövet most különvonatot követel a forradalmi bizottságtól, hogy az amerikaiak Mandzsúriába utazhassanak és a Csendes-óceánon hazatérhessenek. KOPENHÁGA, november 26. A bolse­vikiek békeakciója a nyugati hatalmak­nál valósággal villámcsapásként hatott. Arra netn voltak elkészülve, hogy az oroszok vonakodnak a háború folytatásiá­tól. Az egész antant-sajtó parokszizmiis­ban dühöng, de nem tudja eltitkolni ré­mületét, amelyet még az is növeszt, hogy az uj orosz kormány a titkos szerződé­sek közzétételével teljesén tönkre teheti az antant hitelét a viiág előtt. BÉCS, november 26. A Neues Wie­ner Tageblatt-nak jelentik Berlinből: A szövetséges tanács külügyi bizottsá­ga Berlinben ülést tart. A tanácskozás tárgya az orosz fegyversízünet-aiáuíat által előidézett politikai helyzet meg­beszélése lesz. BÉCS, november 26. (Éjjel 1 órakor érkezett.) Eddig se Bécsbe, se Berlinbe nem érkezett meg az oroszoktól a fegyverszünet ajánlása. Duchoniu tábornok letartóztatásá­nak híre sem érkezett meg, valamint hogy Krilenko vette volna át a főparancsnoksá­got. Az antant tiltakozása az orosz fegyverszünet­ajánlat ellen. ­- Amerika megfenyegette Oroszországot. — Duehonln tábornok a csapatokhoz. — Budapest, november 26. A Magyar Tá­virati Iroda jelenti Bécsből: Duohonin tábor­nok a fronton levő csapatokkal közölte, hogy az antant diplomáciai képviselői az orosz hadsereg főparancsnokánál tiltakoztak annak a szerződésnek « megszegése ellen, melyet a cár kormánya 1914. szeptember 5-én kö­tött az antant-államok kormányaival (lon­doni egvezménv) és azzal fenyegetőznek, hogy Oroszországnak minden szerződés­szegése. különösen pedig a fegyverszünet, isúlyos következményeket fog magit után von ni. Egv másik hirdetményében közli a fő­parancsnokság az alantas parancsnokokkal az amerikai kormánynak azt a kijelentését, hogy beszüntet mindennemű szállítást mind­addig. mig a helyzet tisztázódik, amennyi­ben pedig a bolsevikiek maradnak uralmon és nrograniinjuV a 'Németországgal kötendő különbéke, továbbra is fenntartja a kiviteli tilalmat. Trocki}, a külügyek biztosa, a katona-, munkás- és paraszttanácsok összes bizott­ságaihoz intézett táviratában válaszol az el­csapott Duehonin tábornoknak ezen kezdé­seire. Utal arra, hogv az antant képviselő: ismételten beieavatkoznak az orosz biroda­lom belső ügyéibe, amidőn diplomáciai jegy­zékeket intéznek ahhoz a tábornokhoz, akit a kormány, a parancsaival szemben tanúsí­tott engedetlenség miatt, elmozdított állásá­ból. Céljuk ezzel nyilván az. hogy polgár­háborut- idézzenek e'ő. A szövetséges álla­mok képviselőinek ama kísérletei -• mondja Trockij — hogy fenyegetőzésekkel a had­sereget és a népet a háború folytatására kényszerítsék, nem fogiák az orosz ke­mányi eltántorítani, attól, hogv a becsületes és a demokratikus békéhez vezető utat ke­resse. Oroszország katonái munkásai és parasztja: nem hajlandók többé a szövetke­zett imperialisták korbácsa alatt nyögni. — Trockij felhívja a katona-, munkás- és pa­raszt-tanácsok bizottságait, hogv folytassák

Next

/
Oldalképek
Tartalom