Délmagyarország, 1917. november (6. évfolyam, 254-279. szám)

1917-11-21 / 270. szám

4 WrnMkm ÁBöftSüii* Szeged, 1917. november; 2Í, ban élnek. Bizonyítja, hogy nálunk a nem­zetiségek a1 legteljesebb szabadságot élvezik. Az osztrák miniszterelnök tegnap erősítette? meg, hogy a csehek politikáidtól távol áll és ihogy a nemzetiségi igények csakis a mostani .határok között nyerhetnek kielégítést. Az osztrák miniszterelnökön kiviil a király is ki­fejezte azon akaratát, hogy ilyen kielégíté­sekre gondolni sem lehet, sem pedig arra, hogy állami fejlődésünktől bármiképen eltér­jünk. Tegnap érkezett meg az osztrák igaz­ságügyi miniszter átirata, amely tudatja, hogy ezután büntető nton fogiák megtorolni az izgatásokat. Stanek kirohanása különben Sem érintheti a 67-es kiegyezést. Tegyük fel, 1; nincsen 67-es kiegyezés! Vájjon akkor egy ilyén elejtett .nyilatkozatot miképen le­hetne megtorolni? Polónyi Géza: Diplomáciai szakítással! JVekerle: , Hát mikor <az irredentista nyilatkozatok történtek, megvédett-e ben­nünket a 67-cs alap? Nem a 67-es alapot félti, hanem attól tart, hogy Ausztriában bomlást fognak előidézni az ilyen jelenségek és nekünk nem mindegy, hogy milyen Ausz­triával szerződésünk. Stanek nem képviseli a cseh nemzetet, csak anak egy veszélyes irányzatát. Nem is tulajdonítanak ennek az irányzatnak nagyobb fontosságot és a né­metek még erősebben támadják azt, mint mi. Nekünk legnagyobb erősségünk az összetar­tás. Hogy ez igy van, tudomására hozza a Háznak őfelségének hozzá intézett nyilatko-' zatát, amelyben az uralkodó kijelenti, hogy teljes hátaiméval ellenszegül olyan törekvé­seknek, amely Magyarország integritása el­len irányulna. (Általános taps. Kiáltás: Éljen a király!) Az interpellálok és- a Ház a választ tu­dOfllukoi vették. . (Fényes László interpellációja.) Fényes László: Kérdi a hadügy/minisz­tert, hogy van-e tudomása arról, hogy a ll-es számit torpedóihszád cseh legénysége tisztjeit megkötözte és a hajóval együtt Brin­disiben megadta magát az olaszóknak. A 18. hadosztály előtt fekvő olasz ellenség állan­dóan értesülve volt ütegeink hollétéről és itt is árulás és megadás történt a csehek részé­ről. Kérdi a minisztert, tud-e ezekről s mi­lyen intézkedéseket szándékozik tenni. Szurmay Sándor honvédelmi miniszter Válaszában kijelenti, hogy adatai ez idő sze­rint nincsenek. A vizsgálatot tmegindittatja, jelentéseket fog kérni s aztán majd vállaszol. Az ülés ezután háromnegyed 10 óra­kor ért véget. Aki csekély készpénzzel és könnyű szerrel hadikölcsönt akar jegyezni, az k 'ssön g FoDiiireJislilliÉüttil mely intézet háború veszélyére, öngyilkos­ság és párbaj esetére is érvényes 'nadikölcsön­biztositást nyújt mérsékelt dijak mellet! és pedig 10000 korona erejéig orvosi vizsgá­lat nélkül. A jegyzés kívánatra hirlapilag közzététetik. Bővebh felvilágosítással készséggel szolgál és hadikölcsön-biztositásokat felvesz a Fonciére, Pesii biztosító inté et szegedi ?ü ügynöksége Kelemen-utca "/• R Síén és fa szegedi maximális ára (-Saját tudósítónktól.) Egyik szegedi szakember, aki tevékeny részt vesz a város részérei érkező tüzelőanyag irányításában, érdekes nyilatkozatot test a Délmágyaror­szág munkatársának a tüzelőanyagok árusí­tásáról és maximális áráról. A nyilatkozat a következő: — A tűzifa maximális árait lényegesen le kell számtani. A hatóság segítségével vá­sárolt fákat át kell engedni a kiskereskedők­nek, akiknek kötelességük lenne a mérsékelt maximális áron, ugyancsak mérsékelt és meghatározott ár mellett a fát házhoz szállí­tani, hogy a közönség ne legven kiszolgál­tatva a fuvarosnak és a lerakó napszámos­nak. Az a kereskedő, aki hatósági fát kap minden utánjárás és költség nélkül, a fuva­rozást könnyen megszerezheti. Végre is a közönség megfizet érte. A hatóságnak a nyújtott kedvezmény ellenében kötelezni kel! a kereskedőket, hogy a fűtőanyagot egv bi­zonyos mennyiségtől kezdve házhoz szállít­sák. A közönség ezáltal igen nagv zaklatás­tól és kellemetlenségtől lesz megóva. — A mérsékelt maximális ár. nagyobb gondot ne okozzon. A szegedi fakereskedők nem fognak kevesebb fát kapni ezért. Ha vo­nalzárlat és vaggonhiány van. a drágán maximált fa ép ugy nem érkezik Szegedre, mint az olcsóbban maximált fa. Mesebeszéd az. hogy csak a drágább fát szál li fiák az eladók. Én ismerek több szegedi fakereskedőt. aki ma is 740 koronás fát kap 100 rumként Szegeden bármentve a szegedi Tiszapályaudvarra szállítva. Viszont tudok olyanokról is. akik 1050 koronáért vett fából egy iiasábot sem- kaptak, —- Ugyanez áll a kokszra és a szénre. A koksz Szegeden horribilis árban van maxi­málva. Egyszerűen felháborító, .hogy. akad­hatott egy bizottság, amelv lelkiismeretével összeegyeztethetőnek tarja a szegedi és egyéb koksznak 13 korona 50 filléres ár­maximálását. Nem akarok Bécsre vagy Bu­dapestre hivatkozni, mert az már annyira világosan mindenütt létárgyaltatott. de kér­dem. a szegedi gázgyár álal használt szenek, árához mérték a megállapított kokszárakat? Vagy talán a szegedi pari.ásu felsősziléziai kokszárakéhoz? Honnan jutottak a 13 koro­na 50 filléres kokszárhoz? És ez az ár is helyt légszeszgyár, vagy a kereskedők telepe értendő. Ehhez jön még mázsánkint 2 korona fuvar és legalább 1 korona lerakási költség'. Tehát a szegedi koksz mázsára 16 korona 50 fillérbe kerül. És ha tekintetbe vesszük, hogy a közönség a kokszot vizes állapotban kap­ja, 18 koronát ie'het számítani, ami példátlan. — Pardon, nem példátlan, mert ezen ármaximálásban — reánk hivatkozva több városban sikerült ilv magas árakkal a közönséget boldogítani. Úttörői' voltunk a magas kokszáraknak. A szénárakról ugyanezt mondhatom, Az egész komplexum sürgős revízióra szorul. Hozzáértő és tárgyilagos egyének alapos konferenciájára van szükség, mert a mostani állapot csak a hatóság nagy gyengeségét mutatja, ami által a közönség anyagilag megkárosodik. R Szegedi Gazdasági Egyesület szállításai a hadbíróság előtt. Tisztázódott az egyesület szerepe. — (Saját tudósítónk tál.) Majdnem két hé­tig tartó szünet után kedden' folytatta a Sze­geden tárgyaló temesvári hadosztálybiróság Meinx Waler és társai vesztegetési bűnügyé­nek tárgyalását, amelyet tudvalevőleg azért napoltak el, mert nem volt megfelelő német tolmács, majd pedig fölmentették a katonai szolgálat teljesítése alól a hünpör tárgyalási jegyzőjét és igy uj jegyzőről kellett gondos­kodni. A keddi tárgyaláson, mint azt mái előre jeleztük, dr. Gerle Imrét, a Szegedi Gaz­dasági Egyesület titkárát hallgatták ki, aki az egyesület szállításairól és Kárász .József­nek az egyesülethez való viszonyáról igy nyilatkozott: — A földművelési miniszter még 1911-ben fölhívta a Szegedi Gazdasági Egye­sületet, hogy a katonai kincstárnak szállít­son. A cél az volt, hogy a kincstár igy köz­vetlenül a gazdáktól szerezhesse be a mező­gazdasági cikkeket. .A Gazdasági Egyesület viszont csak azt tűzte ki céljául, hogy ilyké­pen jobb áraikhoz jussanak a gazdák anélkül, hogy az egylet haszonhoz jutna. Kárász ajánlkozott szállításokra. Mintán Kárász ak­kor még közismerten megbízható cég volt, megkötöttük a szerződést, amely szerint Ká­rász köteles volt a szállításokhoz kocsit, sze­mélyzetet kiadni, kiadásokat kiutalni g tar­tozott raktáron tartani a szükséges gazdasági dolgokat. Az egyesület irta elő, mcnhyit tar­tozik fizetni Kárász a gazdáknak, viszont a katonaság irta elő a szállítandó termények árát. A két ár között alig volt különbség. Má­soktól Kárásznak csak ugy volt joga vásá­rolni, ha az illető belépett a Gazdasági Egye­sületbe, vagy ha a katonai kincstár neki erre engedélyt adott. Kárász tartozott az egylet .adminisztrációs költségeire mázsánkint öt­ven (fillért beszolgáltatni. Tudomásom szerint z egyesület részére nem gyűlt össze haszon, Kárásznak sem maradt. Egyébként az egye­sület csak annyiban volt befolyással a szállí­tásokra, hogy az iiltenda túránál és havon kint a minisztériumnál érdeklődött a szállítások iránt, amelyekkel mindig meg volt elégedve. Eleintén minden rendben ment, csak 1914. végén vagy 1915. .elején értesült az egyesület arról, hogy Kárász szerződése ellenére más üzleteiket is csinál. Erre én, mint az egyesü­let titkárja, elvettem tőle az egylet minden iratát, könyvét és pecsétjét. Akkor már hal­lottam, hogy Kárásznál valami nem megy rendben. Hallottam több gazdától is,, hogy Kárász sok gabona-üzletet csinál és marhák­kal is kereskedik. Kérésére és igazolása után mégis tovább alkalmaztuk, azonban műkö­dését négy tagu felügyelő-bizottság alá he­lyeztem. Be igy már csak rövid ideig műkö­dött, mert letartóztatták. Az inténdaturáná'I akkor érdeklődéseinkre azt válaszolták, hogy az egyesület nevében Kárász semmiféle visz­szaélést nem követeti el. Dr. Stössinger Benno tárgyalásvezető azt kérdi, tud-e a ftnu valamit Kárász 30 vaggon szénaszállitásáról? Gerle: Kárász csak a saját pénzén, az egyesülettől különválva csinálhatott üzlete­ket s ezekről nekem semmi tudomásom nincs. Az egyesületnek a honvédséggel, 46-osok kai és az átvonuló katonákkal volt szállítási vi­szonya. A Damjanich-utcában talált szénát annakidején azért nem engedte lefoglaltatni, mert szerződésük értelmében azt a széna­mennyiséget tartalékban kellett tartani. A szénát kézipréssel préselték. Dr. Gerle után Szert esi Ferencet, a Gaz­dasági Egyesület, jegyzőjét, Kárász volt üz­letvezetőjét hallgatták ki, aki lényegéberi ugyanazokat adta elő a Kárász és Gazdasági Egylet között volt viszonyról, mint amiket Gerle. • ; A tárgyalást szredán folytatják,

Next

/
Oldalképek
Tartalom