Délmagyarország, 1917. november (6. évfolyam, 254-279. szám)

1917-11-21 / 270. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra 2.40 K. Egyen szánt áru ÍO fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁ5Z-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szspd, 1917. VI. évfolyam, 270, szám. Szerda, november 21. Hibás sorrend. Nemcsak a ••világesemények, (hanem az, •országos, sőt a belvi események is számtalan témát szolgáltatnak ismét az elmélkedésre. Az újságíró, aki nemcsak a közönség, hanem a közérdek minél jobb kiszolgálására is törekszik,' megint zavarban van. amikor a friss, sőt a legfrissebb témák között válogatni, majd azokat félretenni kényszerül, mert a városnak, .amelyet szolgál, az érdeke ugy kívánja, hogv egy kevésbé uj, de annál fontósább tárgynak a megvitatását ne halassza tovább. Az elmúlt közgyűlés legfontosabb, értékes konkrét eredményekkel kecsegtető határozata ahhoz a tárgyhoz fűződhetett, amelyet, az utolsó napon a napirendről — levettek. Sohasem szoktuk magunktól megtagadni azt az élvezetet, hogy közéleti eseményeket nyílt és bátor kritikával ki-ériünk. Ha mulasztásokkal nem találkoznánk elég gyakran, most'zavarban lennénk, mert ez alkatommal a város jól felfogott érdekében amiatt kell elégedetlenkednünk, ami nem történt meg. holott minden okunk megvolt föltételezni, hogv a lehető legjobban, tökéletesen fog megtörténni. Miért nem'került be a novemberi közgyűlésbe a Balkán Előkészítő Tanfolyam ügye? A gondolat és a tervezet olyan . emberfői származik, aki jól ismeri a Balkánt. • különösen Bulgáriát, amelynek nvelvét beszéli é--. tanítja; aki kitűnően ismeri a mi tanügyi viszonyainkat, közöktatásunk gyakorlati hiányait és akiről föltételezihe'ő, hogv e hiányokat balkáni vonatkozásokban —' ami, most nagyon fontos — át tudta hidalni; aki kitűnő nyelvész és lelkes tanár, csak nem stréber. De az ember föltételezni szeretné, hogy jövőben azok számára is nvilik nálunk tér az érvényesülésre, akik a maguk érdekeinek lelkes képviselete mellett mást is tud nak. esetleg csak mást. Ezt a tervet kitűnőnek találta a polgármester, n referens, a kamara. akik szintén nem estek valamennyien a fejtik lágyára és amikor közgyűlésbe be kellett volna hozni, hogv SzegecE megalkossa első. bizonyára már rövidesen országos népszerűségnek örvendő balkáni intézményét, kiderült, hogv meg akarják hallgatni még valakinek a véleményét, akit — ha akarja — meghallgathatott volna a miniszter amikor már nála az ügy. Az egész dolog azt a benyomást kelti, mintha előzetesen meg akarnák buktatni a tervezett intézményt. Vigyázat, a kamara — ahonnan az akadémia eszméie kiindult és amelyről ép ezért feltételezni lehetne, hogy bizonyos féltékenységgel nézi minden hasonló terv. vagy mozgalom születését — nagv gyakorlati értékkel rendelkezőnek i tél te, a Jakab tanár ideáját. Mit kísérletezik itt a város és miért nem cselekszik? Arra kíváncsi, hogy mit mondanak "Budapesten? Az ördög tudja, nem nagyon szeretnek bennünket. De azt. hogv ez az intézmény kitűnő volna, amelyre szükség van. a legilletékesebb itthoni hatóságok megállapították. Azért tehát ne kíséreljen a hatóság, hogy esetleg az ellenkezőjét tudja meg Budapesten, hanem határozzon és cselekedjék és kilincseljen azután azért, hogv kierőszakolja a kedvező döntést egv olyan ügyben, amely, ujabb bizonyíték cselekvőképességünk olyan, fokú tűrhetetlenségének, amelyet a budapesti nemtörődömség és mostchaság sem tud, megtörni. floyö george az antant helyzetéről. LONDON, november 20. (Reuter-jelentés.) Asquith beszéde után Lloyd George kijelentette, hogy a szövetségesek ügye szenved az együttmküdés hiánya miatt és a történtekről való nyilatkozata nem irányult Anglia vagy más állani vezérkara, vagy főparancsnoka ellesi, ö csak bizonyos dolgok megvalósítása miatt adott kifejezést annak a véleményének, hogy a szövetségeseknél az együttműködés hiánya szerencsétlenséget vont maga után. Igen sokat lehetne beszélni arról, amit Cadorna mondott és arról, hogy mit mondanak Angliában. Anglia nem felelős az olasz front miatt. Anglia veszedelmet gondolt vagy sejtett, az olasz kormánynak azonban bj,ztos tudomása volt a dolgokról. Robertson azonban nem folyhatott be direkte más frontra vonatkozó ügyek intézésébe, fia azonban fennállott volna egy közös tanács Versalllesben, ugy Robertson a maga nézetét nyomatékosan hangsulyozhatía volna és kieszközölhette volna, hogy figyelemben részesítsék. Az olasz front fontossággal bir a mi frontunk szempontjából is. \z olasz fronton összeomlás van. Oda sietünk tehát mi és a franciák, hogy ezt a szerencsétlenséget ismét jóvátegyük. Ezután kifejtette Lloyd George, hogy az állandó szervezetre azért van szükség, hogy útbaigazításokat adjon és a súrlódásokat kiküszöbölje. A katonai stratégiához nem ért, járatos azonban a politikai stratégiában és tudja, hogy a közvéleményt miként kell ennek a Ja , -. nak megnyerni Tudatosan határozta el akkor, hogy kellemetlen beszédet fog mondani, mert igy akarta rákényszeríteni a világot, hogy erről a tervről beszéljen. Beszéltek is két-három világrészen erről s most már az angol-am> ríkai-franeia közvélemény bele van av ' a a dologba. Ez volt rendkívül fontos. Asquith támadása az alsóházban Lloyd George ellen. Stockholm, november 20. Az alsóház rendkívül nagv érdeklődés mellett kezdte meg vitáját L'oyd George párisi beszédéről és az antant uj haditanácsának ügyéről. AsQiiith nagy beszéddel kisérte azt a határozati javaslatát, melyben n Ház elnapolását kiváltja. Hangsúlyozta, hogv a kormánynak a legtágasabb foka felelősséget kell vállalnia mindazért, ami történt és azért is. ami nem történt. Kifejezést adot annak a reményének, hogy a szöveséges államférfiaknak és hadvezéreknek az angol államférfiakkal és hadvezérekkel való bizalmas megbeszélései tökéíetesiten! fogják a szövetségesek összemiiködesét és rámutatott Németország példálára.amely a szónok szerint tettes ellenőrzést gyakorol szövetségesei fölött politikai és katonai téren egyaránt. Asqui'íh ezután hevesen kikelt minden olyan szerv ellen, amelv a vezérkarnak a kormánnyal szemben való felelősségéve' ellenkeznék vagv amelv a kormányoknak a néppel szemben vállalt felelősségét befoyásolná. Lloyd George párisi beszédére vonatkozóan azt mondotta Asquifch, hegv kerülni akar minden felesleges súrlódást. de kötelességét szegné tneg. ha hallgatással mellőzné ezt a beszédet. Kétségbe vonja. Ihogv a márciusban megtartott Versailles: tanácskozások Oroszország helyzetét befolyásolták volna és azt kérdezi, nem •igaz-e, hogv az Olaszország elleni offenzíva előestéién is Cadorna még abban bízott, hogy fejtétfen győzelmet fog aratni? — Lloyd George beszédének egy másik részéről ezeket mondotta Asquith: — A miniszterelnök azt álitotta, hogy brit vért pazaroltak ott. ahol stratégiai szempontból erre szükség nem volt. jóllehet másutt jobban lehetett volna azokat a csapatokat felhasználni. Én kétségbevonom, (hogy bármelyik haditanácsnak beleszólása volt. a két nagy offenzívába. Asquith után még több szónok beszélt és a vitát bezárták. Bern, november 20. Az antant uj haditanácsáról a Journal des Débats ezeket írja: Már megint olyan szervet létesítenek, amely nem kel' a közvéleménynek és amely csak uiabb vitákra fog alkalmat adni Három év óta az antant oldalán sokat tanácskoznak, de keveset cselekednek. Az ui haditanács ismét csak csalódásokra fog vezeni. (M. T. I.) Leninék győzelmének híre az angol alsóházban. Stockholm, november 20. A Reuter-ügynökség jelenti: Az alsóházban Balfour külügyminiszter egv kérdésre válaszolva kije-, leutette, hogv az oroszországi helvzet még; tisztázatlan, de a látszat azt m'.ttutia, hogy az extrémisták Pétervárott és Moszkvában telicsen urai a helyzetűek A koalíciós kormány alakítására irányuló tárgyalások —• folytatta Balfour — még nem vezettek eredményre. A mult hét elején a pétervári nagykövetséggel megszakított távirati összeköttetés ismét helyreállott. Buchanan nagykövet helyén maradt,