Délmagyarország, 1917. november (6. évfolyam, 254-279. szám)

1917-11-17 / 267. szám

••ü Szerkesztőség: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség lelefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra 2.40 K. Kgi azám ára IO rilléi'i Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1917. VI. évfolyam, 267. szám. Szombat, november 17. japán megszállotta a keletázsiai orosz kikötőket. - Amerika beszüntette a hadianyag szállítást Orosz­ország részére. - Hir szerint a haiti flotta bombázta Pétervárt. ­A bolsevikiek erősen felkészültek a forradalomra, mert Kerenszki eddig nem tudott győzni, bár Leninék uralma ellen a munkások egy része is csatasorba állott. A helyzet ma az. hogy Pétervárott a bol­sevikiek tartják a hatalmat, Kerenszki csa­patai nem juthattak a fővárosba és Gacsina körül szervezkednek a döntő mérkőzésre. Maga a főváros véres harcok színhelye. Az utcák borzalmas csatatér képét mutat­ják és hir van arról is, hogy a balti flotta bombázta Pétervárt. Hogy ebből a polgár­háborúból az állami rend mikor tér újra vissza és hogy Leninék uralmon marad­hatnak-e, azt ez idő szerint tudni nem le­het. Az orosz forradalomról érkező hírek annyira megbízhatatlanok, hogy azokra a biztos következtetések épületét emelni igen nehéz. A következő nap jelentései ezt az épületet könnyen rombadönthetnék. Annyit azonban, azt hisszük, már most meg lehet állapítani, hogy Leninék forradal­ma nem marad minden hatás nélkül, ha a végső küzdelemben Kerenszkiék kereked­nének is felül. Kerenszki ugyanis — ez bi­zonyosnak látszik — nem folytathatná to­vább ugy a kormányzást, mint a bolsevi­kiek föllépése előtt. Leninék javára föltét­lenül engedményeket kell tennie. A béke ügye tehát kétségtelenül előbbrejutott a bolsevikiek harcában. A béke kérdését a napirendről többé levenni nem lehet, A késő éjjeli órákban érkezett jelenté­sek az előbbi hirek alapján leszűrt követ­keztetéseinket megerősítik. E jelentések szerint a polgárháborúban Leninék győz­tek. A bolsevikiek erős kézzel látnak hoz­zá a béke előkészítéséhez. A makszimalis­ták kényszeríteni akarják az antantot a háboru abba^tgyására. Proklaímációjukban kijelentik, hogy nem fogják tűrni a további vérontást. A hur Pétervárott a végsőkig meg van feszítve, Oroszországban nem alakulhat többé kormány, amely a háboru folytatását vallja programjául. Ebben a tényben van Leninéknek legjelentősebb győzelme és pusztán ennek a célnak az el­érése megérte azokat az áldozatokat, ame­lyeket a bolsevikiek eszméikért hoztak. A bolsevikiek forradalmának ezt a nagy eredményét nem tudja többé meghiú­sítani az antantnak terrorja, amellyel meg akarja félemlíteni Oroszországot. Anglia uszítása hiába foglaltatja el Japánnal a ke­letázsiai orosz kikötőket. A bolsevikiek nem fognak visszariadni, mert tudják, hogy An­glia és Franciaország hatalma abban a pil­lanatban összeomlik, amikor Oroszország abbahagyja a háborút. Az antant terrorja Oroszországgal szemben a kétségbeesés tünete. A tanácstalanságnak és rnegríadás­nak nagy fokára mutat az is, hogy az ame­rikai municiószállitást Oroszország részére beszüntették. Mi ennek csak örülünk és Oroszország, amely azonnali békét akar, ugyancsak aligha haragszik ezért. A békét követelő Oroszországnak a központi ha­talmakkal szemben nincsen szüksége áz amerikai munícióra. AMSTERDAM, november 16. Ja­pán a szövetségeseivel egyetértvie megszállotta Vladivosztokot ós az oroszok többi keletázsiai kikötőhelyeit. Az amerikai hadlanyagszállltást be­szüntették Oroszország részére és az útban levő árut Japánban fogják ki­rakni. LONDON, november 16. Egy 13-ikáról keltezett pétervári távirat ezt mondja: A vasutasok elhalasztották a sztrájkot, mig a szocialista kormány megalakítása dolgában folyó tárgyalások be nem fejeződnek. A Az orosz makszimalisfák folyfafni a STOCKHOLM, november 16. Az orosz niakszimalisták külügyi albizottsága nyi­latkozatot közöl, hogy miként szándéko­zik az orosz külpolitikát irányítani. Megállapítja, hogy a békekötést napi­rendre tűzi, mert a háborút egy napig sem akarja tovább folytatni. Rámutat arra, hogy a® antant vona­kodni fog tárgyalásokba bocsáitkozni, a mire a központi hatalmak kormányai mínd«a esetre hajlandók lesznek. szocialisták között a következő feltételeket állapították meg a bolsevlklekkel szemben: 1. A vörös gárda leíegyvereizése. 2. A pétervári helyőrségnek a községi köz­igazgatás alá való helyezése. 3. A had­müveletek azonnal való megszüntetése. Ha ezeket a feltételeket teljesitik, ak­kor: 4. Feltétlen biztosíték arra nézve, hogy Kerenszki csapatai Pétervár ellen való felvonulásuk közben egyetlen lövést se tegyenek. 5. Nem szabad házkutatáso­kat tartani, se letartóztatásokat elren­delni. Ha ilyen feltételek mellett létrejönne a fegyverszünet, Kerenszki és a bolsevikiek között, akkor meg lehetne kezdeni a tár­gyalásokat a szocialista pártokkal kormány alakítás céljából, a bolsevikiek kizárásával. STOCKHOLM, november 16. Lenin és Kerenszki élet-Halál harcában a csa­patok küzdelme között Pétervárott egész házsorok lángban állanak. Hírlik, hogy a' balti flotta bombázta Pótervárt. STOCKHOLM, november 16. Utasok beszélik, hogy Kerenszkinek sikerült Ga­csinán páncélos autójainak segítségével úrrá lenni. A munkásokat hasztalanul ker­gették Kerenszki ellen harcba. A bolsevi­kiek a gyárakat tüskés drótok gyártására kényszeritették, amivel Pétervár utcáit el­zárták. Lenin és Trockij az Aurora cirká­lón vannak. A flottát Kromstadt ellen vezé­nyelték. A téli palotában elfogott kadett­pártlak nagyrészét agyonlőtték. BERLIN, november 16. A Nazional­Zeitung jelenti Pétervárról, hogy a péter­vári katonai kerület legénysége azonnaR békekötést követel. A Pétervár körüli kéz­ségekben Kerenszki csapatainak nyoma sincsen. A Pétervár előtt horgonyzó csata­hajók ágyuí fenyegetően merednek a vá­rosra, hogy megkezdjék a bombázási, ha Kerenszki lene úrrá Péterváron. egy napig lem akarják háborút. Az orosz proletárság nem tudja meg­oltalmazni az antantot attól a veszede­lemtöt, hogy a központi hatalmak had­osztályaikat keletről nyugatra vigyék és ott az angol-francia seregek ellenállását megtörjék. Ellenben a makszimallstáK kénytelenek a háborút folytatni, ha a köz­ponti hatalmak a lengyel, kurfandi és litván kérdést a béketárgyalások előtt egyoldalúan szabályozzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom