Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-12 / 237. szám

I mét olyan megbízást kapott, hogy bizonytalan időre el kell távoznia Nagyibecskerekről. Távol létében a vezető ügyészt Kalmár Szilveszter szegedi királyi ügyész fogja helyetterateni, aki már N'agybecskerekre utazott. — >Sz'achó Lajos szegerii királyi ügyészt a főügyész Zomborból visszarendelte a szegedi ügyéézségro. — Előléptetések. A király Gergely Miklós ezredesnek kivételesen és legfelsőbb kegyelemből a. vezérőrnagyi címet és jelleget, dr. Savertraid Bálint 2. osztályú fő törzsorvosnak az 1. osztályn főtörzsorvosi címet és jelleget adományozta. Komlóssy Károly népíölkelö hadnagy-mérnököt .népfölkelő főhadnagymérntkké, Vajda Béla, népfölkelő miiszaki segédtisztvíseíőt íiépföikelő miiszaki tisztviselővé léptették elő az S. népfölkelő para ncsn okság nyil vántartásé ba n. — Hősi halált halt altábornagy. Bécsből jelentik? Lovag Mecenzéffy Arthur altábornagy, ^'gy gyaloghadosztály parancsnoka, a délnyugati harctéren elesett. . — Kitüntetések. A hivatalos lap csütörtöki száma közli, hogy a király dr. Nagy Sándor Csongrád vármegye alispánjának, dr. Máté ff y Frrcnc, Szentes város polgármesterének és fíurián Lajos szentesi ügyvédnek a háború tartama alatt teljesített buzgó működésűk élismeréséül a M. osztályú polgári hadi érdemkeresztet adományozta. — Nincs jövedelme a tanyai magyarnak. A második szánni adókivető bizottság előtt most folynak a jövedelmi adótárgyalások. A szokástól eltérően a tanya nyitotta meg a sert, a kiiimlakó magyarok jövedelmének megállapítása foglalkoztatja a bizottságot, a melynek nem éppen könnyű a munkája, mert a tanyai magyar nem igen akar tudni a jövedelemről, ami alapját képezi az adónak. A csütörtöki tárgyalás alkalmával két tanyai magyarnak volt érdekes vitája a jövedelemről. íme, az egyik: Javakoribeli magyar állt | elő. A szemét a padozatra szögezve, a knlapj ját lassú tempóban forgatta a kezében, ugy várta a tárgyalás kezdetét, — Hát mi a jövedelme? — kérdezte a bizottsági elnök. — Nincs neköm, kérőm, sömmi. — Nem lehet az. . — De bizon lőhet a kérőm. Mi gyüvedelme is lőhetne a szögény emíbörnek? — Kerül az most a tanyán, jócskán. — Kjeriil, akinek kerül. Hanem hát én a szinit sé láttam. — Nem-e? Hát csak termett búzája, miegymása? — Hát iigön, hozott a főd valamicskét, de az nem gyiivődelöin, kérőm, mert hát mondok, i.z árát bevittem a takarékba. — És mennyit vitt be? — kíváncsiskodott az elnök. >— Kerek huszczör koronát. De hát ez nem az én gyüvedelmöm, hanem a takaréké, merbegy ii használj a pézt, ami neköm gyün belüle, alig egy pár csizmára való... A másik eset: Kérdezik a magyart a jövedelme felől. Erre csak azt hajtogatja, '.hogy nincs neki. Szutyongatjáik, faggatják, de a magyar csak váltig azt hangoztatja, hogy neki nincs jövedelme, takarékba sincs pénze és ő mindenről beszélhet, csak jövedelemről nem. Az adókivető bizottság már-már végzett a magyarral, aki egy kis hallgatás után újra folytatni kezdte a védekezést: — Hunnan is lönne pézöm, vagy gyüvedelmöm? Hiszön mindönt beleöltem a házba, ami az idén csurrant-csöppent, azt mind fölépitködtem. Huszonkétezör pöngőlbe került a ház, osztán mög az istállót is kijavíttattam, a goré födelit is megigazítottuk, snmma-summárum harmineezör forintoeskába került az épitközés. Hát az Isten szerelmire, miféle igyüvedelmem lőhet neköm? Rövid pár szóval megmagyarázzák a magyarnak és kivetették rá a jövedelmi ' _ Szeged, I9lt. október. 1% adót. Elképedve hallgatta az összeget és nagy busán bandukolt kifelé és csak ugy a bajusz alatt mormogta: — Jó, hogy még azt nem kivánik, hogy a szögény embör födél nélkül maraggyon,.. — Kizártak a pártjából egy osztrák képv'selőt. Bécsből jelentik :Zacbradnik képviselőt, a papképviselők pártjának tagját a pártvezetőség kizárta a pártból. Zacibradnik a parlamentben a pápát hevesen támadta békejegyzéke miatt. — Az osztrák újságírók felmentése. A P. N. irja: !Az osztrák Eeiehsrat még a nyári szünet előtt szervezett egy külön sajtóbizottságot is, amelynek elnökévé Zenker Viktor szabadelvű (bécsi képviselőt, az ismert publicistát és a délszláv .kérdések egyik centralista liivét választották meg. Ennek a sajtóbizottságnak egyrészt elő kell készítenie a rég elavult osztrák sajtótörvény reformjavaslatát, másrészről pedig sajtóügyekben mintegy állandó felvilágosító szerve lenne a parlamentnek, (Ez a bizottság csütörtökön ülést tartott, amelyen egy sereg, részben az osztrák újságÍróknak is aktuális bérmozgalmával kapcsolatos kérdés került elintézés alá. Ezekről nyilatkozott Zenker, a sajtóválasztmány elnöke, s nyilatkozataiból a legérdekesebb részek az osztrák ,újságírók fölmentésére vonatkoznak. — Ezt a kérdést végre is rendezni akarjuk — mondotta Zenker — nemcsak az újságírók, de az egész sajtó függetlensége érdé* kében. Nem szabad tovább tűrni, hogy a lapok munkatársai egyrészt a kiadóknak, de másrészt az egész sajtó újságírástól, kiadóstól a hadügy minisztériumnak a kezében legyen a fölmentések cimén. Amíg ezt a fegyvert állandóan az újságíró mellének szegezik, addig nevetséges dolog st íjtószabadságról beszélni, még a cenzúra rémes korlátai között is. Ami a hadviselés érdeke, azt mi nem vitatjuk, tehát ha a hadügyminiszter például azt mondja, hogy csak kevésbé alkalmasak menthetők fel, kénytelenek vagyunk azt is elfogadni, de egyszer már rendet kell csinálni a felmentések körül. Kérje he a hadügyminisztérium a szerkesztőségek nélkülözhetetlen tagjainak a névjegyzékét és megállapított keretben mondja ki ezeknek a tartós felmentését. A sajtónak legalább egy része rögtön fellélegzenek. Később azután csak akkor lehetne kérni valakinek a föl mentését, ha az előbbiek közül valaki meghal s igy megüresedik a hely. De ha nem ebben a formában, akkor másképpen, valahogyan azonban rendet kell teremteni és én remélem is, hogy mint más, ugyancsak a sajtó munkásainak függetlenebbitését célzó mozgalmak, például a bérmozgalom, sikert ígér — lesz eredménye ennek is, amit az osztrák parlament súlyával akarunk kivívni a sajtó érdekében az újságírók számára és a közvélemény javára. — Az Acsev vonalain megszűnt a hadimenetrend. Néhány nappal ezelőtt tudvalevőleg hadimenetrend lépett életbe az Arad-csanádi egyesült vasutak vonalain. Ez a korlátozás pénteken reggel megszűnik és a rendes, háború alatt érvényben volt menetrend lép ismét életbe. ., j ^ — Halálozás. Özvegy Márer Miksáné, született Herzka Katalin hosszas szenvedés után csütörtökön 77 éves korában elhunyt. A megboldogultat kiterjedt rokonság gyászoljaPénteken délután fél három órakor temetik a Dugonics-tér 11. szám alatti gyászházból. — A Meinx-pör. Meinx Walter és társai hadseregszállitási (bünpöróben csütörtökön folytatták a tárgyalást; amely azonban nevezetesebb fordulatot nem hozott. -Ezen a napon Böhm Sándor kávészállitásai kerültek sorra és úgyszólván egész nap számlákat olvastak föl. Böhmöt a hadbíróság csak a jövő héten fogja kihallgatni. — Megnyílik a fürdő. Néhány nappal ezelőtt közöltük azt a mámoritóan örvendetes hírt, hogy a gőzfürdő október 14-én biztosan megnyílik $ egy egész hétig nyitva is lesz KORZO nioz: Igazgató: VASS SÁNDOR. •••• Telefon 11-85. Pénteken, szombaton és vasárnap Jókai Mór világhírű regénye filmen I. rész 4 felvonásban. Filmre átdolgozta és rendezte: Wilhelm Károly. Főszereplők: Evíla Eveline Martens Valéria Berend Iván Somlay Arthur Kaulmann Félix bajikár Fenyvessi Emil Sáffrán Péter Szöreghy Gyula Angéla Marson Isa Sámuel apát Balassa Jenő Előadások pénteken és szombaton 6, fél 8 és 9, vasárnap 2, féf 4, 5, 7 és 9 órakor. Uninfingb1 páho,y> Zsö,ye 150' 1 hely1,20 K-' 0 Bl íj dl a II• n. hely iK. III. hely-.70 fill., •r