Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-12 / 237. szám

I mét olyan megbízást kapott, hogy bizonyta­lan időre el kell távoznia Nagyibecskerekről. Távol létében a vezető ügyészt Kalmár Szil­veszter szegedi királyi ügyész fogja helyette­rateni, aki már N'agybecskerekre utazott. — >Sz'achó Lajos szegerii királyi ügyészt a fő­ügyész Zomborból visszarendelte a szegedi ügyéézségro. — Előléptetések. A király Gergely Miklós ezredesnek kivételesen és legfelsőbb kegye­lemből a. vezérőrnagyi címet és jelleget, dr. Savertraid Bálint 2. osztályú fő törzsorvos­nak az 1. osztályn főtörzsorvosi címet és jel­leget adományozta. Komlóssy Károly nép­íölkelö hadnagy-mérnököt .népfölkelő főhad­nagymérntkké, Vajda Béla, népfölkelő mii­szaki segédtisztvíseíőt íiépföikelő miiszaki tisztviselővé léptették elő az S. népfölkelő pa­ra ncsn okság nyil vántartásé ba n. — Hősi halált halt altábornagy. Bécsből jelentik? Lovag Mecenzéffy Arthur altábor­nagy, ^'gy gyaloghadosztály parancsnoka, a délnyugati harctéren elesett. . — Kitüntetések. A hivatalos lap csütörtöki száma közli, hogy a király dr. Nagy Sándor Csongrád vármegye alispánjának, dr. Má­té ff y Frrcnc, Szentes város polgármesterének és fíurián Lajos szentesi ügyvédnek a háború tartama alatt teljesített buzgó működésűk él­ismeréséül a M. osztályú polgári hadi érdem­keresztet adományozta. — Nincs jövedelme a tanyai magyarnak. A második szánni adókivető bizottság előtt most folynak a jövedelmi adótárgyalások. A szokástól eltérően a tanya nyitotta meg a sert, a kiiimlakó magyarok jövedelmének megállapítása foglalkoztatja a bizottságot, a melynek nem éppen könnyű a munkája, mert a tanyai magyar nem igen akar tudni a jö­vedelemről, ami alapját képezi az adónak. A csütörtöki tárgyalás alkalmával két tanyai magyarnak volt érdekes vitája a jövedelem­ről. íme, az egyik: Javakoribeli magyar állt | elő. A szemét a padozatra szögezve, a knlap­j ját lassú tempóban forgatta a kezében, ugy várta a tárgyalás kezdetét, — Hát mi a jövedelme? — kérdezte a bizottsági elnök. — Nincs neköm, kérőm, sömmi. — Nem lehet az. . — De bizon lőhet a kérőm. Mi gyüvedel­me is lőhetne a szögény emíbörnek? — Kerül az most a tanyán, jócskán. — Kjeriil, akinek kerül. Hanem hát én a szinit sé láttam. — Nem-e? Hát csak termett búzája, mi­egymása? — Hát iigön, hozott a főd valamicskét, de az nem gyiivődelöin, kérőm, mert hát mon­dok, i.z árát bevittem a takarékba. — És mennyit vitt be? — kíváncsisko­dott az elnök. >— Kerek huszczör koronát. De hát ez nem az én gyüvedelmöm, hanem a takaréké, merbegy ii használj a pézt, ami neköm gyün belüle, alig egy pár csizmára való... A másik eset: Kérdezik a magyart a jövedelme felől. Erre csak azt hajtogatja, '.hogy nincs neki. Szutyongatjáik, faggatják, de a magyar csak váltig azt hangoztatja, hogy neki nincs jövedelme, takarékba sincs pénze és ő mindenről beszélhet, csak jövede­lemről nem. Az adókivető bizottság már-már végzett a magyarral, aki egy kis hallgatás után újra folytatni kezdte a védekezést: — Hunnan is lönne pézöm, vagy gyüve­delmöm? Hiszön mindönt beleöltem a ház­ba, ami az idén csurrant-csöppent, azt mind fölépitködtem. Huszonkétezör pöngőlbe került a ház, osztán mög az istállót is kijavíttattam, a goré födelit is megigazítottuk, snmma-sum­márum harmineezör forintoeskába került az épitközés. Hát az Isten szerelmire, miféle igyüvedelmem lőhet neköm? Rövid pár szóval megmagyarázzák a magyarnak és kivetették rá a jövedelmi ' _ Szeged, I9lt. október. 1% adót. Elképedve hallgatta az összeget és nagy busán bandukolt kifelé és csak ugy a bajusz alatt mormogta: — Jó, hogy még azt nem kivánik, hogy a szögény embör födél nélkül maraggyon,.. — Kizártak a pártjából egy osztrák kép­v'selőt. Bécsből jelentik :Zacbradnik képviselőt, a papképviselők pártjának tagját a pártve­zetőség kizárta a pártból. Zacibradnik a par­lamentben a pápát hevesen támadta béke­jegyzéke miatt. — Az osztrák újságírók felmentése. A P. N. irja: !Az osztrák Eeiehsrat még a nyári szünet előtt szervezett egy külön sajtóbizott­ságot is, amelynek elnökévé Zenker Viktor szabadelvű (bécsi képviselőt, az ismert publi­cistát és a délszláv .kérdések egyik centralista liivét választották meg. Ennek a sajtóbizott­ságnak egyrészt elő kell készítenie a rég el­avult osztrák sajtótörvény reformjavaslatát, másrészről pedig sajtóügyekben mintegy ál­landó felvilágosító szerve lenne a parlament­nek, (Ez a bizottság csütörtökön ülést tartott, amelyen egy sereg, részben az osztrák újság­Íróknak is aktuális bérmozgalmával kapcso­latos kérdés került elintézés alá. Ezekről nyi­latkozott Zenker, a sajtóválasztmány elnöke, s nyilatkozataiból a legérdekesebb részek az osztrák ,újságírók fölmentésére vonatkoznak. — Ezt a kérdést végre is rendezni akar­juk — mondotta Zenker — nemcsak az újság­írók, de az egész sajtó függetlensége érdé* kében. Nem szabad tovább tűrni, hogy a la­pok munkatársai egyrészt a kiadóknak, de másrészt az egész sajtó újságírástól, kiadós­tól a hadügy minisztériumnak a kezében le­gyen a fölmentések cimén. Amíg ezt a fegy­vert állandóan az újságíró mellének szegezik, addig nevetséges dolog st íjtószabadságról be­szélni, még a cenzúra rémes korlátai között is. Ami a hadviselés érdeke, azt mi nem vi­tatjuk, tehát ha a hadügyminiszter például azt mondja, hogy csak kevésbé alkalmasak menthetők fel, kénytelenek vagyunk azt is el­fogadni, de egyszer már rendet kell csinálni a felmentések körül. Kérje he a hadügymi­nisztérium a szerkesztőségek nélkülözhetet­len tagjainak a névjegyzékét és megállapí­tott keretben mondja ki ezeknek a tartós fel­mentését. A sajtónak legalább egy része rög­tön fellélegzenek. Később azután csak akkor lehetne kérni valakinek a föl mentését, ha az előbbiek közül valaki meghal s igy megüre­sedik a hely. De ha nem ebben a formában, akkor másképpen, valahogyan azonban ren­det kell teremteni és én remélem is, hogy mint más, ugyancsak a sajtó munkásainak függetlenebbitését célzó mozgalmak, például a bérmozgalom, sikert ígér — lesz eredménye ennek is, amit az osztrák parlament súlyával akarunk kivívni a sajtó érdekében az újság­írók számára és a közvélemény javára. — Az Acsev vonalain megszűnt a hadi­menetrend. Néhány nappal ezelőtt tudvalevőleg hadimenetrend lépett életbe az Arad-csanádi egyesült vasutak vonalain. Ez a korlátozás pénteken reggel megszűnik és a rendes, há­ború alatt érvényben volt menetrend lép is­mét életbe. ., j ^ — Halálozás. Özvegy Márer Miksáné, szü­letett Herzka Katalin hosszas szenvedés után csütörtökön 77 éves korában elhunyt. A meg­boldogultat kiterjedt rokonság gyászolja­Pénteken délután fél három órakor temetik a Dugonics-tér 11. szám alatti gyászházból. — A Meinx-pör. Meinx Walter és társai hadseregszállitási (bünpöróben csütörtökön folytatták a tárgyalást; amely azonban neve­zetesebb fordulatot nem hozott. -Ezen a na­pon Böhm Sándor kávészállitásai kerültek sorra és úgyszólván egész nap számlákat ol­vastak föl. Böhmöt a hadbíróság csak a jövő héten fogja kihallgatni. — Megnyílik a fürdő. Néhány nappal ez­előtt közöltük azt a mámoritóan örvendetes hírt, hogy a gőzfürdő október 14-én biztosan megnyílik $ egy egész hétig nyitva is lesz KORZO nioz: Igazgató: VASS SÁNDOR. •••• Telefon 11-85. Pénteken, szombaton és vasárnap Jókai Mór világhírű regénye filmen I. rész 4 felvonásban. Filmre átdolgozta és rendezte: Wilhelm Károly. Főszereplők: Evíla Eveline Martens Valéria Berend Iván Somlay Arthur Kaulmann Félix bajikár Fenyvessi Emil Sáffrán Péter Szöreghy Gyula Angéla Marson Isa Sámuel apát Balassa Jenő Előadások pénteken és szombaton 6, fél 8 és 9, vasárnap 2, féf 4, 5, 7 és 9 órakor. Uninfingb1 páho,y> Zsö,ye 150' 1 hely1,20 K-' 0 Bl íj dl a II• n. hely iK. III. hely-.70 fill., •r

Next

/
Oldalképek
Tartalom