Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-10 / 235. szám

i sábgsa m okfetái- ií* mindenki, aki vásárlási jogosultság nélkül vesz és az is, aki akár maximális áron, — de még inkább ha a maximális áron felül, — másnak ad el, mint a Haditerménv R. T;-nak illetve bizományosainak és albizományosainak. Ha az ily kihágásokból kifolyólag az elsőfokú kihágási bíróság tel is menti a terheltéket, kétségtelen, hogy íelebbezés esetén büntetésben részesülnek, niiniHHiiuiiiluiiiHmiuiiit Uj választó kerületek Szegeden. Az uj választási torvénv tervezetének elkészítése körül a bizottsági tárgyalások a képviselő/házban erősen folynak. Most kell gondoskodni arról, hogy az egyes törvényfiatóságok igényeiket eljuttassák oda, alhol ezen kérdéssel foglalkoznak. Miként értesülünk, dr. Kószó István országgyűlési képviselő javaslatot terjesztett be arra nézve, ihogy miként történjék Szegeden a választó kerületek beosztása. Kószó István országgyűlési képviselő alternatív beosztási tcrvezcíet készített és pedig javaslatba hozta, hegy Szeged városa hat, vagy öt, de legalább négy országgyűlési képviselőt küldjön arra való tekintettel, hogy a legutóbbi összeírás szerint 13.279 választója van Szeged városának és ezek száma bizonyosan szaporodni fog. ha a háborít megszűnik és különösen akkor, midőn a Tisza-féle választói Jogosultságot jelentékenyen kiterjesztik. Véleménye szerint, ha hat választó kerület lenne, az esetben a következő kerületbeosztás lenne helyes: I. Első választó kerület lenne a Tisza Eajos-köruton belüli rész a Dugonics-tér és Somogyi-utca által határolt termet Újszegeddel együtt, a mostani etső körzet, ahol ma van 1dö2 választó. II. Második választó kerület lenne a két körút között a II. közigazgatási kerület és a 111. közigazgatási kerületnek a Kajvaria-utcáig terjedő része, a mostani első kerület 2. és 3. körzete, ahol ma van 1982 választó, III. ilarmadik választó kerület lepne a mostani 111. Közigazgatási kerületnek a Kálvaria-utcától az Erzsébet-rakpart és Bánomkertsor által határolt része, igy a Tisza Lajos-kÖTtit, Dugonics-tér és Somogyi-utca által határolt része, vagyis az I. kerület 4 körzete, 1082 választó. .. IV. Negyedik választó ket illet lenne a mostani IV. közigazgatási kerület és a VIií, közigazgatási kerület. Felsőtunva egyiitt, 1820 választó. V. Ötödik választó kerület lenne az V. közigazgatási kerületnek a Pacsirta-utca, Kossuth Lajos-sugárut, Londoni-kőrut által határolt része, igy a VI. közigazgatási kerület, 2313 választó. VI. Hatodik választó kerület lenne a VII, közigazgatási kerület a város körüli feketeföldekkel és a IX—a és IX—b kerület (Aisótanya), 3368 választó. Ha öt választó kerület lenne, az esetben az itt tervezett I. kerület a Tisza Lajos-köruton belüli részből és Újszegedből, a II. kerület az itt tervezett II. és III. választó kerület egyesítéséből állana elő. tehát a két körút közötti terület képezne egy választó kerületet, vagyis a II. választó kerülete:. A többi kerületek megmaradnának érintetlenül. Ha négy választó kerület lenne, az esetben az I. kerület lenne a Tisza Lajoj-körut által napárólt rész ésN Újszeged: 1800 választóval; a 2. kerület a kis és nagy körút közötti része, 3064 választóval: a 3. kerület lenne a mostani IV. közigazgatási kerület, vagyis Felsőváros az V. közigazgatási kerület, Rókus és a VIII. közigazgatási kerület, Felsötanya, 3344 választóval; a 4. kerület lenne a VI. közigazgatási kerület. Kűlpalánk, & VII. közigazgatási kerület Alsóváros és a IX. közigazgatási kerület Alsótanva, 470* választóval. Miután egyik főt eladat az a választói törvény megalkotásánál, hogy a magyarság tuísuiya biztositva legyen, tehát az ilyen színmagyar kerületben feltétlenül szükséges a kerületek szaporítása és ezzel szemben a nemzetiségi kerületek összevonása és megnagyobbítása elengedhetetlen követelés. Kép telenség volt eddig is az egyes nemzetiségi vidékeken a 3—400 választóból álló kerület fentartása, mely kerületek választóinak szá ma a két- vagy háromszoros emelkedés mellett is még nagyon alatta marad a szegedi kerületek választói számának Tagadhatatlan, hogy az őstermeléssel foglalkozó választókból álló kerületek aránytalanul több választót számlálnak, mint az iparos, kereskedő és hivatalnokokból álló kerületek, de ez nem baj. mert az őstermelőket nehezebb összehozni a választások alkalmával, mint az iparost, kereskedőt és hl vatalnokot. Ugyanis a tapasztalat azt mutatja, hogy az őstermelők közönvösebb-k a választások iránt, mint a más foglalkozásit embereik. A kormány mindenesetre meg fogj, kérdezni dr. Kelemen Béla főispánt a kerületi beosztások tárgyában és bizonyára ez fog döntő befolyással lenni arra nézve, hogy hány kerület lesz. ;s«3mm»ksebmaagmum«aha>aabaaaabab«£iiaai*«<a<:' Csalással és okirathamisitással vádolt főszolgabíró sajtópőre Szegeden. (Saját tudósítónktól) A szegedi Ítélőtábla Ringhoffer-tanácsa nagyon érdekes sajtóüggyel foglalkozott kedden délelőtt. A vádlott Mayor József újvidéki újságíró, az „Újvidéki Hírlap" főszerkesztője volt, aki az Újvidéki Hírlap 1916. augusztus 4-ik't számában óriási lisztpanaiA.i fíácsmegyében cimme! országszerte nagy feltűnést keltett cikkben tette szóvá azokat a nagyszabású visszaéléseket, amelyeket egy szervezett bűnszövetkezet, hatósági személyekkel összejátszva, rendszeresen követett el, amikor nagymennyiségű lisztet csempészett Ausztriába és Horvátországba. 'Nagyszabású lisztpanama, hivatali visszaélésiek, (közhivatalnokok megvesztegetése, közokiratbamisítások, a hadiszállítások körüli nagymérvű visszaélések, zár alá vett liszt készletek elsikkasztása, hamisított jegyzék ek és szállítási igazolványok és hasonló sötét bűnök terhelték a bűnszövetkezet tagjainak lelkiismeretét. A büinifészek a lculai járásban volt, ahol a legeredményesebb sikerrel követhették el bűncselekményeiket. A nagy szenzációt keltett cikk híven és minden színezés nélkül úgyszólván egész terjedelmében ismertette dr. Földes Imrének, az újvidéki liatá rrendőrka pit án yság palánkai kirendeltsége vezetőjének, aki az ügyben a nyomozást lefolytatta, jelentését és igy természetesen hasábokon keresztül foglalkozott dr. Buday Pál szereplésével,, amelyről dr. f öldes Imre összefoglaló jelentésében többek közit azt állapította meg, hegy dr. Buday Pál főszolgabíró a szállítási igazolványok jegyzékébe utólagosan valótlan adatokat irt be, továbbá, hogy kiállított több egy számú igazolványt és több különböző névre szóló és mégis azonos számú igazolványt és hogy Buday főszolgabíró beismerte, hogy ő személyesen állította ki ezeket az igazolványokat, minden különlegesebb elbírálás nélkül. Ezek az igazolványok nem egyeztek a főszolgabíró által vezetett jegyzékkel. Sefcsik igazolványainál uj Lapok voltak a jegyzékhez fűzve. Sefcsik ezekről beismerte, hogy a lisztet később vette, mint amikorról az igazolványok ki voltak állítva. Dr. Földes megállapította a földmivelésd minisztertől bekért és az Országos Gazdasági Bizottsághoz félhavonként beküldendő jegyzékekből, hogy Buday főbíró csak augusztus első és második, szeptember első éa december első feléről küldött másolatot, noha azt félhavónként tartozott volna megtenni. Ezekben a másolatokban a betoldozott uj ivek nem szerepeltek. A betoldott iveken szerepelt adaték valótlanok voltak. Az egész jegyzék hibás és valótlan adatokat tartalmaz és nem számithat semmiféle hitelességre, -— állapította meg lesújtó jelentésében dr. Földes. Buday oly időben állítót ti ki tengeri darára igazolványt, amikor az tiltva volt és a •mikor erre már az alispáni ás figyelmeztette és igy többé jóhiszeműségére nem b ivatkozhatott Dr. Buday Pál a cikk miatt természetesen sajtópert inddtott Mayor ellen, akit az újvidéki törvényszék a május 24-én megtartott főtárgyaláson a sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vádja és következményei <alól fölmentett/ Az ítélet indokolása kifejtette, hogy a bíróság fénykép megállapította, hogy a vádlott az iratok közléséhez a főtárgyalási elnök engedélyét kikérte, aki azt meg is adta, hogy a vádlott az iratokat teljesen hív szellemiben és ki színezés nélkül közölte és igy az 1914. évi XIV. törvénycikk 44. §-a értelmében felelősségre som vonható. •Minthogy vádlottat a biió-ág már enmok alapján felmentette, a bíróság nem ment tele a valódiság bizonyításába. A közvádló felebbezésére került az ügy a szegedi tábla Ríngihofer-tanácsa elé. A tárgyaláson 'Mayor azzal védekezett, tudomására jutott, hogy Bácetmegyében egy bűnszövetkezet hónapokon keresztül Rendszeresen űzi Ausztriába és /Horvátországba a liszt, tengeri, rozs és árpa csempészését. Hamisított szállítási igazolványokkal), közhivatalnokok megvesztegetésével és egyéb bűnök árán óriási menjnyiiségfi lisztet csempésztek ki. Érdeklődni kezdett, hogy mikiépen lehetséges ezeknek a visszaéléseknek hónapokon át való büntetlen elkövetése és ekkor megtudta, hogy a bűnszövetkezet tagjai ellen három ügyészség: az újvidéki, zombori é« a mitroviead ezek miatt, bűnügyi vizsgálatot folytat - » Felkereste erre a törvényszék elnökét, a •kit azonban nem talált hivatalába® és ágy megkérte a főtárgyalási elnököt, hogy renged jen bepillantást a már ,fő tárgyalásra kész büniigy irataiba és engedje annak Ismertetését, Az engedélyt meg is kapta. Az iratok megdöbbentő visszaéléseket fedtek fel. iKözérdékből cselekedett tehát, amikor ezeket az iratokat, azoknak többekre súlyosan kompromittáló tartalmát hiv szellemben és színezés nélkül leközölte. Nem kellett zsurnalisztikái színezés. A szövetkezet tagjai olyan színesen dolgoztak, hogy rikítóbban a legélénkebb fantáziával sem lehetett volna. Miután az 1914.-évi XIV. törvénycikk 44. §-a pedig kétséget, kizárólag és félreértbetlenül mentesíti a cikkírót minden felelősség alól, ha a bíróság nyilvános iratait hiv szellemben közli s minthogy erre illetékes elnöki engedélye volt, az iratokat hiv szellemben közölte, ellene bűnvádi eljárásnak nincs helye. Ivértc ez alapon való fölmenterét, lA tábla 'rövid tanácskozás után a törvényszék Ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. Iskolahegedükben, valamint az öszszes hangszerekben és alkatrészekben Babós Sándor TFEQET Iskola utca—8. Szolid árak, Superiői* príma K 17.— Caramelia K18.— Kapható Bokornál Valéria-tér. a