Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-26 / 249. szám

Éz»geá, iái?. <ÁfóW 26. I>ÉÍÁliAé Y AROBSálé 3 R Ház elfogadta a felhatalmazási javaslatot, — Wekerle bejelentette olaszországi győzelmünket. — (Saját tudósítónktól) Csütörtökön volt az indemnitási vitának utolsó naoia. Az ülés megnyitásakor Szász Károly figyelmeztette a képviselőket és minisztereket arra. liogy a házszabályok értelmében legfeliebb csak félórás beszédeket tarthatnak, mert az indemnitási vitát be kell fejezni. Elsőnek Nóvák János kisgazdapárti szólott a javaslathoz. 1910 óta — iigymond — a képviselőházban nem történik más, mint személyes torzsalkodás. Polemizál Tisza tegnapi beszédének a választójogra vonatkozó részével. Nem igaz, hogv a választójog leszállítja a parlament nivóiát. Ahhoz, hogy darabontok vezessék ki a képviselőket, nem kell egyetemi végzettség, azt Daraszt ésszel is meg lehet csinálni. Sürgeti az ipari cikkek maximálását és a lánckereskedelem kíméletlen üldözését. Fontosnak tartja az árucikkek maximálását is. Fix fizetésű alkalmazottak, még ha száz százalékkal emelték is a fizetésüket, nem tudnak megélni az ezerszeres áremelkedéssel szemben. Sérelmesnek tartja a burgonya ellátást és arra kéri a közélelmezési minisztert, hogv azoknak a részére, akiknek nincs módjukban hust fogyasztani, dupla fejkvótát állapíttasson meg. Rámutat azután arra, hogy a vidéken elhitetik a néppel, hogy a bor áfát maximálni fogiák és igy az üzérek összevásárolják a bort. Fényes László; Az egész országban igy van. Novak János: Kérdi a földmivelésügyi minisztert, igaz-e, hogy a kormány maximálni fogja a bor árát. Hock János: Sem rekvirálni, sem maximálni nem fogják. Nóvák János: Hibáztatja, hogv a lapok támadták Mezőssy földmivelésüffvi minisztert sertéshizlalási rendelete miatt. Az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy a félóra letelt, igyekezzék beszédét befejezni. Novak János még egy negyedórát kér. Kifejti, hogy szükség van a mezőgazdasági munkákra szabadságolt katonák szabadságának egy hónappal való meghosszabbítására. Hibáztatja, hogy a hadirokkantakat hónapokig tartják vissza egves katonai hatóságok. A javaslatot elfogadja, mert bizalommal van a korniány iránt. A következő szónok Szilágyi Lajos, aki Sz osztrák támadásokkal foglalkozik. Legutóbb azért panaszkodott egv osztrák képviselő, hogy a magyarokat „megkiilönbözte tett" kíméletben részesítették a háború folyamán. Erre „visszakiabálni" nem célunk, sem eszközünk. Az osztrák honvédelmi miniszter azonban nagyon gyengén védett meg bennünket. Rá kellett volna mutatnia, hogy haderőink legértékesebb részei a magyar csa patok, hogy a legveszedelmesebb helyen többnyire magyarok vannak és viviák ki a hadijelentésekben névtelenül megjelent győzelmi eseményeket is. Gyakran megfeledkeznek arról, hogy sikereink oroszlánrésze a gyalogságot illeti meg. Mivel a főfegvvernem a gyalogság, a katonák közül is az első hely a gyalogost illeti meg. Ezt bele kell vinni a köztudatba. A születési és vagyoni arisztokrácia fialnak is a gyalogsághoz kell menni. A király az arany vitézségi érmeseket az ország belsejébe helyezte át. Ugyanezt a kedvezményt a 39 hónap óta fronton szolgáló tisztekre és legénységre is ki kellene terjeszteni, ugy sincsenek ilyenek sokan. A katonák időszaki szabadságolására, a hatgyerekes családapákra, valamint az egyedül életben mradt fiukra vonatkozó rendeletek nem hajtattak midenütt végre. Követeli a katonatiszti fizetés fölemelését, mert az nemzeti kötelesség a hősökkel szemben Elismeréssel szól ezután a magyar csendőrök emberfeletti teljesítményeiről. Sainos. — mondotta, — hogy a nagy erőfeszítés tetemes veszteséggel járt, melyeknek pótlásáról tanácsos lesz jóelőre gondoskodni. A belügyminisztériumnál elintézetlenül beverő csendőrségi reformjavaslatot mielőbb tető alá kell hozni. Az indemnitást eliogadia. (A tisztek fizetése.) Báró Sznrmay Sándor honvédelmi miniszter szólalt fel ezután. Elismeréssel adózik a népfelkelő tiszteknek. A tisztek érdekében már sok történt a háborúban. A pénzügyminiszter tegnap hozzájárult a magyar tisztek készültségi pótdíjának felemeléséhez. Utána gróf Hadik János közélelmezési miniszter szólalt fel. Elismeri, hogy a szövetségeseknek kötelességük egymást segiteni, de csak bizonyos határig. Magyarország polgári lakosságának sorsát kockáztatni nem lehet. Kijelenti, hogy holnap, vagy holnapután a közvélemény megnyugtatására a központokról szóló rendelet fog megjelenni. (Károlyi és Tisza.) Gróf Károlyi Mihály Tisza tegnapi támadására reflektál. Követeli, hogy jóhiszeműségét ne vonják kétségbe, hanem ismerjék el. Tiltakozik az ellen, mintha pártja a béke ügyét agitációs célokra használná. Kijelenti, hogy ugyanolyan békét aUar, mint Czárnia gróf külügyminiszter, legfeljebb bizonyos fokig megelőzi álláspontjának hirdetésében. Gróf Tisza István válaszol Károlyi kijelentéseire. Fejtegeti, hogy nem szabad oly békebeszédet tartani, amely növeli ellenségeink önérzetét. (Wekerle bejelenti az áttörést.) Dr. Wekerle Sándor miniszterelnök emelkedett ezután szólásra és a következőket mondotta egy papírlapról olvasva: — A hii szövetségesek által megkezdett 12-ik Isonzó-csata javunkra eredményesen indult meg. Reggel 7 órakor kezdték meg nagy tüzérségi tömegeink megsemmisítő működésűket. Egy órával ké sőbb gyalogságunk kezdett támadni. Délben a Rombon és az Auzza közti harcvonalat elkeseredett küzdelem után több he. lyen áttörtük. (Élénk tetszés és taps.) Al pini ezredek elfoglalták Flitschet, a német csapatok pedig Tolmein környékén tűrnek előre. (Taps.) Woltschaftól nyugatra és Auzzától északkeletre eső magaslatok teljesen a szövetséges csapatok birtokába jutottak. (Hosszan tartó élénk tetszés és taps.) Felkiáltások a jobboldalon y Ez a békebeszéd ! Wekerle (folytatja): Eddig több mint tízezer fogolyról érkezett jelentés, a zsákmány megközelítőleg sem becsülhető fel. A képviselőház tagjai felállottak és ugy éljeneztek és tapsoltak. Wekerle még kijelentette, hogy ezután a hozzá érkező hasonló jelentéseket rendszerint közölni fogja a Házzal. Afelezér Sándor szólott még, aki az indemnitási javaslatot elfogadja. Az elnök ezután az ülést felfüggesztette délután négy óráig. (A délutáni ülés.) Délután négy órakor Simontsits alelnök nyitotta meg az ülést. Az első szónok Landaucr Béla volt. Szerinte a munkapárt tárgyilagos volt a vitában, de Tisza szokatlan hevességgel támadta a kormányt. Minden rosszat elmondott róla, íredig tudhatná, hogy az emiitett hibásban az összes kormányok megegyeznek. A javaslatot elfogadja. Gróf Apponyi Albert kijelenti, hogy a román tanítóképzők ügyében nem kötött kompromisszumot. Csak azokat az intézeteket lehetett megnyitni, amelyekben az állami felügyelet foganatosíttatott. Majd Tiszával polemizál. Tisza tegyap a vele szembenállókat sárba tiporta, majd ölelkezésre szólította fel. A háború alatti választások kérdésében ismerteti álláspontját, mely szerint magasabb erkölcsi követelmények kényszerithetik a nemzetet ui választásokra. Volt idő, amikor hallgatással lehetett a nyugalmat biztosítani, most már nem lehet. Nagy hiba volna, ha az uralkodókban több hajlandóság volna a népek jogainak méltánylására, mint a választott vezetőkben. Majd a szocializmusról beszél, amely a legműveltebb nemzeteknél a legerősebb. Elfogadásra ajánlja a javaslatot. Fényes László a tisztviselők nyomoráról beszél. Szóvá teszi a határon át való élelmiszer-csempészetet. Eseteket sorol fel, amikor cseh katonák, mialatt a parasztok a földet müvelik, betörtek azok lakásaiba és kifosztották őket, Wekerle Sándor miniszterelnök: A tisztviselők segélye holnap kerül tárgyalásra. A csempészetet nehéz megakadályozni, mert a szabadságolt katonák öt és tiz kilós postacsomagokban visznek ki élelmiszereket magukkal. Tiltakozik az ellen, hogy ci munkásokat ő nem méltatja. Csodálkozik ezen a vádon annál is inkább, mert ő nem gyermektanulmányait végzi e téren. Már régebben is sikeresen foglalkozott a munkáskérdésekkel. Nem engedi azt mondani, hogy nem érti meg a modern szocializmust. Elve a tőke és a munka érdekeinek az összhangba hozása. Ugrón Gábor belügyminiszter szólal fel ezután. Kijelenti, hogy 25.000 galíciai menekült volt az országban, akiket november elsejétől fogva visszatelepítenek Galíciába. Az erdélyi károk megtérítése folyamatban van. Ami a választók összeírását illeti, kijelenti, kizárólag számbeli és nem névszerinti adatokat kapott. Azt akarta rnegállapittatui, hogy mennyi az itthon levő választók száma. Mezőssy Béla földművelési miniszter felszólalásában nyiltan bevallja, hogy 30.000 darab marhát átengedett Ausztriának, de nem nemzeti borravaló gyanánt, hanem szem előtt tartva érdekeinket. Legközelebb rendeletet fog kibocsájtani a háborús gazdálkodással való spekuláció ellen. Kovácsy Kálmán volt az utolsó felszólaló, aki szintén elfogadta a javaslatot. — A többi szónok elállott a felszólalás jogától. Ezután a Ház az indemnitást ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Az ülés . este 8 órakor véget ért.