Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-04 / 230. szám

háború legjelentősebb nyilatkozatainak egyike és mérföldkő a békéhez vezető uíon. Ml most mindent megtettünk, amit csak tehettünk. Most ellenségeinken van a sor, hogy belgazolják, van-e komoly békehaj-, landóságuk. Bécsi lapok Czernin beszédéről. Bécs, október 3. A Fremdenblatt, mely a külügyminisztérium szócsöve, ezeket irja Czernin beszédéről: Nem járja, hogy a há­ború folytatásában ellenségeink valósággal prémiumot lássanak a maguk számára. Fel keli ismerniük annak igazságát. Ihogy a há­ború einyujtása nem veszélytelen manőver, hogy ezt a játékot nem űzhetik a végtelen­ségig. A Neue Freie Presse igv ir: Nem lehet megítélni, hogy a béke közel van-e vagy sem, de valami van a levegőben, a népek lel­ki hangulatában, ami arra a következtetésre jogosít fel bennünket, hogv közelebb állunk a békéhez, hogy már az ellenséges országok­ban is derengeni kezd annak a felismerése, hogy katonailag legyőzhetetlenek vagyunk. A Neues Wiener Tagblatt szerint ha el­lenségeink a józan ész szavára hallgatná­nak, a béke útjára térnének. Nem sok remé­nyünk van azonban arra, hogv ezt a tanácsot megfogadják. A Neues Wiener Journal azt irja, ltogy Czernin gróf beszéde cselekedet volt és ne­vének örök emlékezetet biztosit. Az Arbeiterzeitung elismeréssel adózik Czerninnek legújabb nyilatkozatáért és rá­mutat arra az eltérésre, amelv Németország és a monarchia külpolitikája között mutat­kozik. Gróf Czernin — irja a lap — hyiltau kijelentette, hogy Magyarország és Ausztria semmiféle erőszakosságot nem tervez és a kölcsönös megegyezésen alapuló békekötés álláspontján van, vagyis elfogadja a hódítás és hadikárpótlás nélküli béke formuláját. — Magyarország és Ausztria felajánlja a .meg­egyezés békéjét. Németország legfeljebb ar­ra hajiandó, hogy tárgyalni kezdien a meg­egyezésen alapuló békéről. A különbség érez­hető és azt bizonyítja, hogv a német poli­tika mennyire hátramaradt annak a köteles­ségének a teljesítésében, hogv a béke érde­kében mindent megtegyen. A béke híveit letartóztatják Franciaországban. PÁRIS, október 3. A botrányok soro­zata mindinkább a békemozgalom elleni hadjárat képét ölti magára- Az Action Fran­cais ujabb letartóztatásokról értesül. A le­tartóztatottak között van állítólag Malvy volt belügyminiszer is. A Pals cimü lap ujabb letartóztatásokról ir. Azt hiszik, bogy ezúttal a legmagasabb állású személyisé­gekről van szó. A nacionalisták ilyen for­mában Paiulevé kormányát erősen reakciós irányba terelték. Keleten és Macedóniában I Németország le akarta igázni a világot, de J Anglia ennek a szándékának útjába állott és t Amerika most betetőzi a munkát, amely ad­dig nem ér véget, amig a porosz katonai kaszt a legerősebb Németországban. Wilson és a béke. nem volt esemény, / BERLIN, október 3. A nagy főhadi­szállás jelenti: A keleti harctéren és a ma­cedón arcvonalon nem volt nagyobb harci tevékenység. LUDENDORFF, első föszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztályt BUDAPEST, október 3. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) A keleti harc­téren és Albániában nem volt Jelentős ese­mény. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. Ha Amerika felkészül — diktálja a békét. Rotterdam, október 3. Daniels amerikai tengerészetügyi miniszter elrendelte, hogy minden héten hivatalos kiadás tájékoztassa az Egyesült-Államok lakóit arról, hogy az amerikai tengerészet hadi szervezkedése mennyire haladt előre és hogy az amerikai flotta hajói mit csinálnap az európai vizeken. Érdekes változás, hogy a semleges államok kérelmére ezentúl a semleges hajókat nem a kanadai Hálífaxban, hanem az Egyesült­Államok Norfolk kikötőjében fogják átvizs­gálni. Wilson időszerűnek tartja, hogy háborús nyilatkozatait ós jegyzékeit röpirat alakjá­ban kiadja. Munkájához Grcy, volt angol külügyminiszter irt előszót. Grey üdvözli Amerikát, a világ legnagyobb gazdasági hatalmát az antant oldalán. Tudja, - hogy Amerika lassan készül fel a beavatkozásra, de ha felkészült, más béke nem lehet Euró­Pában, mint amit Amerika diktál. Ez pedig a világ jövendő békéjét és szabadságát jelenti. A nemzetközi javakért folyik most a harc. Berlin, október 3. A Nationalzeítung ir­ja: Az amerikai kormány már nem olyan merev a béke kérdésében, mint amilyen Wil­son válasza volt. A tekintélyes Evening Post hosszabb cikkben fejtegeti, hogy Wilson min­denkire, aki a válasz elküldése óta beszélt vele, azt a benyomást tette, hogy kész a béketárgyalások megkezdésére. Nem akar beavatkozni Németország belügyeibe, de li­berálisabb kancellárt szeretne látni a Reichs­tagban. Wilson reméli, hogy a német liberá­lisok meg fognak győződni Amerika önzet­lenségéről és arról a szándékáról, hogy a háborút minden népre — ha nem is minden kormányra — tisztességgel befejezze. Amerikában meggyilkolják a háború ellenségeit. Berlin, október 3. 5a-n-Franciscóban nagy megdöbbenést keltenék azok a poli­tikai gyilkosságok, amelyek rövid időkö­zökben követik egymást. A meggyilkolt politikai személyiségeket mint Wilson cél­jainak határozott ellenségeit ismerték. Ilyen volt Jeffris muivkásvezér, akit lakásán meg­ölve találtak, valamint az amerikai béke­egyesület egyik vezérembere, Tmn Larkiu-s. Miután New-Orleansban is történtek ha­sonló gyilkosságok, általános az a hit, hogy a háborúellenes politikai személyiségek meggyilkolása céltudatos szervezetnek a müve. Számos hírneves politikus, aki ellen­zi a háborút, többek között Lewis és Stone szenátorok — fenyegető leveleket kapták. • A svéd király a semlegesség fentartásáról. Stockholm, október 3. A svéd távirati iroda jelenti: A király fél 3 órakor magához hivatta az országgyűlés három nagy párt­jainak vezetőit, köztük Truggert, Lindmann tengernagyot, Kvanzeliusi,' Brantingot és Thorsson szociáldemokrata képviselőt. A ki­rály a következő nyilatkozatot tette: — Az a felfogásom, hogy legjobb lenne, ha a más országok példájára mi is olyan kormányt alakítanánk, amelyben mindenféle politikai irány képviselői részt vesznek. Az a kormány, amely épen összetételénél fog­va kifelé és befelé is tudna tekintélyt tartani, folytatná semlegességi politikáimat, amely a svéd nép kívánságaival is megegyezik. Ugy képzelem, hogy az ilyen kormány alkalmas lenne a zavaró hatású belső súrlódások eU hárítására és a mostani válságos időben meg nyugtatóan hatna az ország kedvére. Meg­győződésem, hogy ez a legjobb és leghelye­sebb utja annak, hogy az állam hajóját műi­den nagy veszedelmen és akadályon keresz­tül, amely bennünket körülvesz, átvezethes­sük. A szivükre kötöm önöknek, hogy ja­vaslatomat fontolóra vegyék, párthiveikskel együtt lelkiismeretesen megtárgyalják s az eredményt velem közöljék. iaMMHaM*BSfcaSMtasy*aa LEGÚJABB. ZÜRICH: A Giornale d'Italía megerő­síti, hogy a pápa ugyanakikor, amikor a köz­pontiak válaszjegyzékének szövegét tudo­mására hozták, az antant államokhoz egy­úttal ujabb jegyzéket intézett közölve ben­ne, hogy megbizonyosodott arról, hogy Né­metország kész Belgiumból s Északífraucia­országbóf kivonulni. A pápa azt kérdezte, hogy kivánják-e az antant kormányai, hogy ő megkérje Németországot, hogy közölje vele az említett területek kiürítésének fel­tételeit. A pápa tehát ezzel a jegyzékkel felajánlotta a közvetítést. PÉTERVÁR: Miután a demokrata kon­ferencia szónokainak névsora kimerült, az elnök bejelentette, hogy a gyűlés elsősorban a koalíció kérdésében fog leszavazni, hogy akarja-e vagy sem a koalíciót, A konferen­cia 266 szavazattal 688 ellenében a koalíció mellett döntött. Minthogy az együttműkö­dés módjára nézve történt leszavazásnál egyenlő szavazatok adattak le, ujabb sza­vazást kellett elrendelni, amelynek ered­ménye az volt, hogy a koalíciót általában 813 szavazattal 180 ellenében visszautasí­tották. KOPBNHÁGA: Az orosz tengerészeti miniszter a pétervári munkástanács ülésén a balti flottánál uralkodó állapotokról kije­lentette, hogy a® általános elégedetlenség a hadihajók személyzeténél olyan nagy, hogy minden pillanatban súlyos zavargások törhetnek ki. ROTTERDAM: A Reuter-ügynökség jelenti Rómából: A Tribunu megcáfolja, hogy a pápa jegyzéket küldött volna az an­tanthoz. Nincs kizárva arionban, hogy ez be fog következni, de hogy mikor, az fel­ieden bizonytalan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom