Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-21 / 245. szám

YAKORSZÁü Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14 — K. egy hónapra 2.40 K. Egyen szám ára, ÍO fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeí jed , 1917. Vi. évfolyam, 245. szám. Vasárnap, október 21. Mementó. A sors néha szeszélyesen játszik az emberekkel, akiket ünnepélyes fogadkozásaikra nem mindig olyankor emlékeztet, amikor kellemes nekik. A sorsnak ilyen csipkelődő játékát kell látnunk az egri érseknek abban az elhatározásában, amelv szerint az északmagyarországi főpap négyszázötven hold szántót parcelláztatott rokkant és sebesült katonák számára. Főpapi birtoka csekélyke részének parcellázásáról lévén szó. az ember messzire menő következtetésekihez is könynyen jutna el. amelyek a magvar földbirtokreformmal. sőt az egész magvar társadalom és gazdasági élet megújhodásával is szorosan kapcsolatosak. De épen az. hogy az egri érsek a rokkant és sebesült katonák számára parcelláztatott, hogv 450 hold szántóra eddig 900 a jelentkezők száma, pedig a bérleti feltételek még nem ismeretesek, arra késztet bennünket, hogv mint az állam és társadalom élő lelkiismeretének egyik szerény reprezentánsa emlékeztessünk azokra a nagy fogadkozásokra, amelyekkel a rokkant katonák jövőjét illetőleg elköteleztük magunkat. Ugy érezzük, mintha nagyon régen lett volna, amikor elhangzottak Pröhászka Ottokár ércnél maradandóbb szavai a rokkantakról és a rokkantak iránt való kötelesságekr:l. Szinte azt mondhatnók, hogv a frontmögötti Magyarország sok más eseményével együtt a történelem lapjain tündöklik már az a gyönyörű mondat is, amelv a maga idején ódai lendülettel hivta fel cselekedetre az egész közvéleményt: nem szabad megismétlődni annak, hogy azok, akik ezt a hazát védték, verklivel a nyakukban járják az országot életük végéig. Igaz, hosszú idő telt el azóta, jóval több. mint egv év a világháború rémes idejéből, de szabad-e engedni, hogy enyhüljön a rideg kötelességérzet, ellankadjon a találékonyság, erkölcsiekben és anyagiakban éledni kezdő áldozatkészség, csak azért, mert a háború sokáig tart? A megszokás túlságos nagy adagban óp ugy méreggé válhat, mint sok más gyógyszer. A sebesülteket hozó vonatok elé már csak az ördög néz ki. a rokkant megszűnt az utcák szenzációja lenni, összezsugorodott a szegény hős a maga és esetleg családja tragédiájává. Nem lakozhatik emberi szívben akkora jóság, állam és társadalom alázatos megbecsülése, becsületes embersége, hálatel,, gondoskodása, értelmes jósága, tiszta kötelességérzete és tapintatos bölcsessége együttesen ki nem fejthetnek olyan gondoskodást és akkora agilitást, melv pótolni tudná a rokkantak tízezreit az elveszett látásért, a megtompult hallásért, a biztos iárásért. a megszokott kézfogásért. A közhangulat és az irányzat az volt. hogy a rokkantak számára fizikai állapotuknak megfelelő biztos és szép egzisztenciáról kell gondoskodni, hogy az, amit kapnak, az alamizsnával egyetlen ágon se tartson rokonságot. Ez az irány kissé elszintelenedett. ez a hangulat mintha visszavonult volna a nemzeti hálószobába aludni. Ébresztgessük kissé, hívjuk csak a legnagyobb nyilvánosság pazar szalonjába, diszes uri szobájába. Az egri érsek emlékeztet. Franciaország €lzász-£otharingiáért folytatja a harcot. — Anglia támogatja törekvését. - A kamara bizalmat szavazott a Painlevé kormánynak. — PARIS, október 20. (Havas-jelentés.) A kamarában egy interpellációra válaszolva Painlevé miniszterelnök kijelentette, hogy meg van gyöizödve, hogy a szövetségesek a kezükben tartják a győzelmet, ha fegyelmezik magukat és minden erőfeszítést megtesznek. — Bármiképen" végződjék is a mostani harc, — mondotta, — nekünk Elzász-Lotharingia visszacsatolásáért kell folytatni a háborút. Beszéde további soráif kijelentette, hogy sohasem volt alkalmuk arra, hogy a különbéke gondolatát visszautasítsák, mivel ez a gondolat sohasem merült fel. A háború egy órával sem fog tovább tartani és egy órával sem fog hamarabb véget érni, mint ahogy kell. Anglia hiven kitart Franciaország mellett, most tárgyalunk éppen az angol front kiterjesztése dolgában. Elzász-Lotharingia kérdésében odadobták nekünk a keztyiit. Lloyd (ieorg® a másikat már visszadobta, amikor kijelentette, hogy Anglia Franciaország oldalán marad mindaddig, auilg Franciaország Elzászt meg kapja. A következő nap Amerika ts így válaszolt, A kamara Painlevé beszéde után 368 szavazattal 93 ellenében a kormánynak bizalmat szavazott. A németek a Dagő-szigeteken csapatokat szállítottak partra. BERLIN, október 20. A nagy főhadiszállás jelenti: Dagö szigeteken csapatokat szállítottunk partra. Itt tengerészeti osztagok abból a célból, hogy a partraszállást a kiszemelt helyeken biztosítsák, már néhány nappal ezelőtt megvetették lábukat. Az itt megkezdett hadmüveletek tervszerűen folynak. A Keleti-tengertől a Fekete-tengerig nincs jelentős esemény. LUDENDORFF, első föszállásmesler, (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Nagg tüzérségi csata a francia fronton. ) BERLIN, október 20. A nagy főhadiszállás jelenti: Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Flandriában! kedvezőtlen megfigyelési viszonyok folytán a tűzharc csekélyebb maradt, mint az elözö iT&pcjkbau, csak a Houthoulster-erdö és a Deule között egyes szakaszokon volt időnkint erös. Több helyen, igy az Artoisban és St. Queiitintöl északra is felderítő ütközetek folytak, amelyek ránk nézve sikeresed végződtek. A német trónörökös hadesoporlja: Soissonstól északkeletre a tüzérségi csata tovább tart. Az itt visszavert tüzérségi tömegek végsőkig fokozott, útmeneítleg is csak éjjel csökkenő erővel harcolak egymás ellen. Tailyaillon és Braje között a tartós töinegtiizelés az előttünk fekvő harcteret tölcsérmezövé változtatta. Francia földerítő csapatok egyes előretöréseit visszavertük. Nagyobb támadások ezidelg nem történtek. A Maastól keletre a iüzérségl tevékenység tegnap délután fokozódott. Több vállalkozásból foglyokat szállítottunk be. LUDENDORFF, eisö fös/áilásni^teí. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály,)