Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-20 / 244. szám

< Szeged, 1917. október 20. MTÍMAG Y ÁK<:>«Á.G Zizezer nő dolgozik a háborús Szegeden. (Saját tudósítónktól.) A háború három őve alatt — jó lélekkel megállapíthatjuk -­minden lehetséges munkateret elfoglaltak a nők. Ma már nem ütődünk meg a női moz­donyfütők láttán s szinte csudálkozunk, ha néhanap a villamoson nem női kalauzokat látunk. Hordár, utcaseprő, jogász és szántó­vető-paraszt. mind kitelik a nőkből s most már Szegeden az irodaszolgákat is nőkből verbuválják a városházára. Különösebb aktualitást éppen ez az ni térhódítás ad az alábbi cikknek, amely azí> igyekszik megállapítani, hogv mennyi jelen*' !eg a kenyérkereső nők száma a békeévekhez viszonyítva Szegeden. Minden fölösleges bevezetés helyett megállapíthatjuk, hogy az emelkedés az egész vonalon, különösen az irodai alkalmazásoknál 4—500 százalékos, de vannak magánvállalatok, ahol a 6—-700 százalékot is eléri. Természetes, 'hogy a kenyérkereső nők számát számszerűleg pontosan megállapítani nem lehet, sőt még hozzávetőlegesen is csak alig, de az alábbiak élénken dokumentálják mégis, hogy milyen hatalmas mértékben pó­tolják a nők a harctéren levő férfiakat. A városházán a háború előtt 12 női al­kalmazott vo't. Hogy a férfiak hadbavonul­tak, pótolni kellett őket és legkönnyebb volt a pótlás természetesen nők utián. akikből igy már mintegy ötven dolgozik n városhá­zán. Nem számítottuk üde a közélelmezési hivatalnak tizennégy női alkalmazottiát, akik szintén háborús munkaerők — háborús tizem­hez. Érdeklődtünk az 'üzletvezetőségen, tör­vényszéken és más olyan (helyeken, ahol nem jelentik be az alkalmazottakat a mun­kásbíztositó pénztárnál. Az eredmény: körül* belül száz női alkalmazott a háború előtti busszal szemben. Nagyon érdekes a vasúti központi leszá­moló hivataltól nyert értesülésünk. E szerint a háború előtt 31 női alkalmazottia volt a leszámolok iva talnak, most pedig van 95. A magánvállalatok természetesen szintén női munkaerőket alkalmaztak minden lehetséges helyre, hiszen férfierőket nem kaphatnak. Ezekre vonatkozik a szegedi kerületi tnun­kásbiztositó pénztár információja, ame'y szerint 1914 juüus 31-én. tehát közvetlenül a háború kitörését megelőzőleg n pénztai kötelékébe felvett női alkalmazottak száma 27S8 volt. Jelenleg a bejelentett női alkalma­zottak száma 4055. Természetesen ezzel még nem merült ki a női munkaerők száma. Hiszen ha ma, a háború negyedik esztendejében belépünk egy. kisebb kereskedésbe, ipari ,műhelybe, minde­nütt nő fogaci nemiünket. A legtöbb iparos és kereskedő üzletét a felesége, vagy más női hozzátartozója viszi tovább. Hogy szeí a nők mit szenvednek és mit állnak ki a nem nekik való teher su'ya alatt, arról fölösleges sok szót vesztege1 ni. Az iparos asszonyok teljesen ki vannak szolgáltatva alkalmazottaiknak. Ez az á. a pot ma általános jelenség ott is. ahol férfi az ur, elképzelhető, mik tv lí-nnek ott, ano! egy laikus asszony a gazda. Próbálion szó'­ni a nő, az alkalmazott azonnal távoz rssal fenyegetőzik. Mindent tűrni köteles az iparo üzletvivő felesége. Legtöbb i elven itn.vV dolgoznak és azoknak vásoftságá* murva­adónöjákkc! szemben felesleges ' mertet® . Pénzeket zsebelnek el, megszökdösnek é1 a7 asszony nem kér eljárást ellenük, örül, ha visszajönnek, mert nem kapnak munkaerőt. Az .is sulyosbitja a helyzetüket, hogv a falu­ról szegődtetett tanoncokat a szülők haza­viszik, mert otthon a gazdaságban van szük­ség rájuk. A kereskedőknél és iparosoknál ma fenn­álló helyzetet és a kereskedelmi és kisipari üzemek számát számításba véve a kenyér­kereső nők számát Szegeden a háború ne­gyedik esztendeiében legalább tízezerre te hetjiik. Háború előtt ezzel szem eb n alig voli a dolgozó nők száma 3000. És még egyet: a nők, ha nem gorombák — mert ezt jól el­tanul iák férfi-elődjeiktől. — többé-kevésbé megelégedésre dolgoznak. Dr, Koszó István interpellációja a Házban a paprikaforgalom szabaddá tételééri — Mezőssy miniszter válaszában uj ármakszimálást ígért. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház pénteken délután 3 órakor Szász Károly el­nöklésével iilést tartott. Az elnök jelentette, hogy dr. Kószó István képviselő sürgős inter­pellációra kért és kapott engedélyt, a sze­gedi paprikatermelők, kisgazdák, feldolgozók, molnárok, kereskedők gazdasági válsága, illetve a paprika szabad forgalmának hely­reállítása és a makszimálás mellőzése tár­gyában a kivitelre kerülő paprikatermésnél. Miinnich Kálmán előadó beterjesztette a pénzügyi bizottság jelentését az indemni­tásról, a horvát pénzügyi egyezmény meg­hosszabbításáról és a tisztviselők háborús segélyéről szóló javaslatokat. Az elnök in­dítványára kimondották a sürgősséget. A Ház a javaslatokat nyolc órás ülésen fogja' tárgyalni. Szombaton az indemnitásról szóló javaslat kerül tárgyalás alá. Napirend után dr. Kószó István szegedi képviselő terjesztette elő sürgős interpellá­cióját. — Mikor valutánk a külföldön olyan sajnálatosan lehanyatlott, — mondotta, — ennek emelésére el kell követnünk mindent. Szegeden, mint a paprikatermelés központ­jában azt láttam, hogy a ipaprika forgalomba hozása teljesen meg van akadályozva. Azt látom, .hogy 10—15.000 ember az egzisz­tenciájától el van ütve. Szeged területén kö­rülbelül 10.000 hold paprikatermés van, a melynek értékesítése a mai viszónydk között teljesen lehetetlenség. Azt fejtegette ezután, hogy a paprika­termelés jövője annyira meg van bénítva, hogy elfogja az aggodalom amiatt, mert Sze ged város területen okvetlenül gazdasági visszaesés fog békövétkózni, amit minden kö­rülmények között meg keH akadályozni a törvényhozásnak. Több, mint 30 millió márka bevétele volt Szegednek a paprikából és je­lentékenyen magasabb jövedelem lehetne mostan, ha a paprikatermés felett szabadon rendelkezhetnének. A kormány támogatását kéri, hogy a bajon segiteni lehessen. A Hadi termény r. t.-nek az előbbeni kormány egyedáruságot biztosított a papri­katermelésre nézve. Azonban ez nem vált b? azért, mert a Haditermény megigérte, hogy a katonaságot ellátja a szükséges mennyi­ségű paprikával, megígérte, hogy a közfo­gyasztás céljaira szükséges paprikát olcsón 4 kapják a fogyasztók, megigérte továbbá, hogy nagy ekszportot fog teremteni és ezzel sok külföldi pénz jön majd Magyarország­ra és ezzel a valutánk nem jutott volna a mai sajnálatos állapotba. Nyugodt lélekkel mondhatja, hogy a Haditermény Ígéretei kö­zül egyet se váltott be. Minthogy a Hadi­termény a közérdek szempontjának nem tu­dott megfelelni, , hanem rideg üzleti szem­pontból a paprika átvételét bosszú ideig halogatta és igy a termés háromnegyed ré­sze csempész-kezekre került. Nem tudta a katonaság igényét sem kielégíteni és a köz­fogyasztástól is elvonta a paprikát. Épen ezen indokokból kéri a kormányt, hogy vegye el az árusítást a Haditermény kezéből, annyival is inkább, mert a Hadi­termény idézte elő paprikakivitelünk meg­szűnését és ezzel valutánk megrosszabbodá­sát. Kéri a zárlat feloldását és a szabad forgalom visszaállítását. Szerinte ha ez meg­történik, az árszágnak milliókra ntánő hasz­na lesz amellett, hölgy a katdmságot is bu­sásan elláthatják. A hábdtru előtti 30 niilliós ekszportot mást száz millióra lehet felemelni. Mezőssy Béla földművelési miniszter nyomban válaszolt dr. Kószó István felszó­lalására. — A magyar kormány — imondotta a miniszter — tudatában van annak a közgaz­dasági érdeknek, hogy ugy valutáris, mint egyéb okokból is fokozni kell a paprikakivi-: telt. Semmi akadálya sincs annak, hogy a szegedi termelők kívánságai egy értekezlet keretében meghallgattassanak és a termelési költségek kirányában az eddigi makszimális árak esetleg eméltessnek. A paprika teljesen szabad forgalmát azonban sajnálatára kilá­tásba nem helyezheti, még pedig, azért, mert a paprika háromnegyed része igy is csem­pész-kezekbe került, makszimálás nélkül ez még magasabb mértékben előfordulhatna. Azon állítás, hogy a Haditerményt rideg üzleti érdek vezeti, nem felel meg a valóság­nak. A Haditermény kizárólag állami válla­lat és a nyereség, amelyet elér, nem az illető vállalat nyeresége, ihanem iontos birtokpoli­tikai célok szolgálatába állíttatik. A közélelmezési és kereskedelmi minisz­terek nevében is azt az Ígéretet teheti, hogy a legsürgősebben intézkedni fognak, hogy ezek a szakkérdések egy ankét keretében megvítattassanak és hogy a jogos igények kielégíttessenek. Kéri válaszának tudomásul­vételét. Kószó és a Ház a választ tudomásul veszi. Az iilés ezután félötkor véget ért. :i*«eaaaaaBaaBBasaaBaEaBaBass88BBae£»S£*aaeMNKBas*«ii Internálták a Deutsche Bank londoni képviselőiét. Berlin, október 19. Kohn Frigyest, a Deutsche Bánik volt londoni képviselőjét és Seebach Györgyöt, az intézet egykori lon­doni tisztviselőjét, kedden Newyorkban le­tartóztatták és imínt veszedelmes idegene­ket internálták. A két német banktisztviselő annakidején Amerikába ment Londonból, hogy elkerüljék az internálást. Newyork­ban hivatali állást töltöttek be egész a leg­utóbbi időkig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom