Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-19 / 243. szám

Szeged; 1917. október 19. 5 Rz OMKE és a paprikaforgalom (Saját tud ősi Iánk tói.) Á legkülönbözőbb megítélésben .részesült eddig az a kampány, amelyet a paprikatermelők kel és feldolgozókkal vállvetve vivnak a szegedi kereskedők a paprika forgalmának szabaddá tételéért. A mozgalom lelke Pálfy Dániel legutóbb a kereskedelmi és iparkamarában tartott gyűlésen, majd a Délmagyarorszá17-ban közzétett egyik nyilatkozatában szólt dr. Halasi Bélának, az 0. IM. .K. IE. titkárának és magának az egyesületnek szerepéről e mozgalommal kapcsolatosan. (Erre vonatkozólag most a következő sorokat kaptuk: Tekintetes Szerkesztőség! B. lapjuk folyó (hó 13-án megjelent számában „Miért nem jut a, közellátásnak paprika" cimen egy cikk jelent meg. amely egyebek között súlyos támadásokat tartalmaz az OMKE és annak egyik titkára ellen. Engedje meg t. Szerkesztőség, hogy ezen cikkel kapcsolatban röviden megállapítsuk a . következőket: 1. Pálfy Dániel ur azon állítása, hogy dr. Halasi Béla, az OMKE titkára a Haditermény r. t. főtisztviselője, aki Pálfy ur szerint ezért kétkulacsos eljárást követ és a Haditermény malmára hajtja n vizet, rosszindulatú, légből kapott koiholmánv. Titkárunk a Haditerménynek soha sem volt főtisztviselője és azzal soha semmiféle viszonyban nem állott. Pálfy úrtól ezen állításáért birói uton fogunk elégtételt kérni. 2. Az OMKE a paprikatermés értékesítésével kapcsolatban a termés szabaddá tételét követelte és azt, hógy a Haditermény tői ez a cikk vétessék el. Ennek az állásfoglalásnak kifejezést adott ugy a legutóbbi orszá••s*«tfKaaaB*8aa*ttaaa»aKKMaaaaBBa<MM:«aa*B<i<<aa»aaaaB*aaaavw;i!e& -sasavasaasvKaanacaeaaaaasmiaaMaaRBaHBasMBcsa Wekerle pénzügyi helyzetünkről Tisza a pénzügyi bizottságban szóvátette a baranyamegyei választások ügyét. — A miniszterek megnyugtató kijelentéseit tudomásul vette. gos értekezleten, mint hivatalos lapjában, valamint n Közélelmezési Hivatalban is. 3. Tény az, hogy egyes paprikakereskedők az OMKE ellen aknamunkát folytattak. Ennek a következménye volt. hogy egyes szegedi paprikabizománvosok az OMKE-ben levő paprikaosztálv megkerülésével közvetlenül fordultak a Közélelmezési Hivatalhoz, amiről mi ezért csak n lapok utján. vagy véletlenül tudomásunkra jutott közlésekbői nyertünk tudomást. 4. A legutóbbi országos értekezletünkön felkértük az értekezleten részt vett szegedi bizományosokat, hogy a távollevő bizományosokkal egyetértésben tárgyalják és juttassák hozzánk javaslataikat az ni termés értékesítése tárgyában. Ugyanilyen értelemben levelet intéztünk a bizományosok Szegeden működő részvénytársaságához. Felkértük továbbá Mahler Ármin és Kotánvi János urakat, hogy közöljék személyesen is a szegediekkel, hogy nélkülük semmit sem akarunk tenni, javaslataikról pedig ezideig tájékoztatva nem vagyunk. Minthogy a szegediek részéről a mai napig sem érkezett h ízzunk semminő előterjesztés, mi az előbb már említett elvi állásfoglalásunk fenlartása mellet a paprikatermés lebonyolítása; tekintetében passzív szerepre voltunk utalva és annak intézésébe nem folyhattunk be. Ez okból nem volt módunkban az ármaximálás kérdésében bármikép is állást foglalni. Fogadja t. Szerkesztő Ur e sorok közléséért köszönetünk kifejezését, mellyel maradunk Budapest, 1917. október 16-ikán kiváló tisztelettel Országos Magvar Kereskedelmi Egyesülés. Szende Pál, iigvv. alelnök, dr. Halasi Béla titkár. (Sfijál tudósítónktól) 'A képviselőház pénzügyi bizottsága csütörtökön délelőtt tizenegy órakor ülést tartott Madarassy Gábor elnökléséve]. Az ülés iránt nagy érdeklődés mutatkozott, mert híre járt, hogy gróf Tisza István felszólal és felelősségre vonja a kormányt a két baranyamegyei időközi választáson történt állítólagos visszaélések miatt. iA bizottság tagjain kivül számos képviselő — mint hallgatóság — jelent, meg az ülésen. ,A kormány részéről Wekerle Sándor miniszterelnök, gróf Apponyi Albert, i Szurmay Sándor, Mezössy IBéla, Ugrón Gábor, Grecsák Károly és gróf Serényi Béla jelentek meg. iAz ülés napirendjén az indemnitási javaslat tárgyalása szerepelt. /Napirend előtt gróf Tisza István szólásra jelentkezett. — Nem szándékozik politikai vitát kezdeni, — kezdte beszédét — de azt hiszi, hogy ha bizonyos jelenségeket szóba hoz és alkalmat ad a kormánynak a nyilatkozásra, eleget tesz annak a követelésnek, hogy a háború alatt lehetőleg egységesen járjanak el. Szóvá teszi a felmentések ügyét, amelyet egyes főispánok pártpolitikai szempontból kezednek. Igy történt ez Baranyamegyében a két időközi választásnál, A siklósi kerületben három jegyző figyelmeztette a válaszókat, hogy íha nem a függetlenségi jelölt mellett foglalnak állást, a főispán bevonultatja őket. A bésámfai községi biró a községházánál figyelmeztette a választókat, hogy a függetlenségi €sizmazia Endrére szavazzanak, mert különben, ha katonakötelesek, be kell vonulniok. Félegyházán egy közgyűlésen hangzott el az g kijelentés, hogy jó lesz, ha a munkapárti felmenteitek vigy&zmk magukra. Tényleg egy éjjel kiszállt egy katonai bizottság és fe fül vizsgálatot rendezett. Ismerteti a turócmegyei alispán helyettesítésével kapcsolatban történt eseményeket, majd elmondja, hogy a bácsmegyei főispán milyen terrort fejt ki azokkal szemben, akik a felmentés révén megközelíthetők. Behivatott két főszolgabírót és felszólította őket •hogy támogassák. Ugyanígy cselekedett jegyzőkkel is. A jegyzők gyűlésén kijelentette, hogy szeretné látni qzt a jegyzőt, aki vele éhemben fogigl állást. Kéri e jelenségekre vonatkozóan a kormány nyilatkozatát. Nem kívánja — úgymond — a főispánok el távoli fását, csak /megnyugtatást kér aziránt, hogy a fölmentések ügyében nem csinálnak párt•politikát és a köztisztviselőket nem terydrizáljálc. Tisza beszédére Wekerle Sándor miniszterelnök válaszolt. A ifélegyházai és turócmegyei ügyekről — úgymond — panasz nem érkezett, ellenben a turócmegyei alispánnal szemben az a panasz jött, hogy terrorizált és a főispánt lelövéssel fenyegette. A báesmegyei főispán ellen sem érkezett semmiféle panasz. lEgy esetben vizsgálat történt. Ha bárhol szabálytalanság fordul elő. — mondotta a miniszterelnök — mi magunkat azokkal nem azonosítjuk. Kortesek felelőtlen nyilatkoÍjt\aiórl nem felelünk. A köztisztviselők szabad politikai véleménynyilvánítását megóvjuk, semmiféle presszióit nem engedünk, de viszont megkívánjuk;, hogy a. köztisztviselők is pártokon felül álljanak. Nem az ellentétek szitására jöttünk, hanem, inkább ote ellentétek kietgyenlitésére. A bizalmi nyilatkozatokra súlyt nem fektet a kormány, ezt a belügyminiszter közölte a főispánokkal. Ugrón Gábor belügyminiszter szólalt fel ezután, aki kijelentette, bogy egy esetben sem érkezett hozzá konkrét panasz. A baranyamegyei esetről a honvédelmi miniszter utján értesült. Kéri, hogy konkrét esetekben forduljanak hozzá a panasszal. Nerrr tud elitélehdőbb dolgot, mint ha « felmentések ügyét pártpolitikai szempontból kézélik. Ugyanez az álláspontja a köztisztviselők politikai pártállása kérdésében is. Ezután újra gróf Tisza István szólalt fel és azt mondotta, hogy a kormány felvilágosításai megnyugtatók, de kéri a kormányt, bogy szándékának érvényt is szerezzen. Wekerle Sándor miniszterelnök kijelenti, -hogy gondoskodni fognak nemcsak itólagos orvoslásról, hanem arról is, hogy elejét vegyék a visszaéléseknek. /Szurmay Sándor honvédelmi miniszter: A legnagyobb meglepetéssel hallotta gróf Tisza István előadását. Miután a /felmentések ügyében az ő közegeiről van szó. nagyon kéri, bogy minden konkrét esetet hozzanak tudomáséira. A horvát képviselők nevében gróf Pejachevics Tivadar elfogadta az indenuiitást. Ezután dr. Wekerle Sándor miniszterelnök szólalt fel. Jelentette, hogy az Osztrák-Magyar Bank rövidesen közgyűlést hív össze, amelyen ismertetni fogja a bank státuszát. A bankjegyforgalom nagymértékű emelkedést mutat ugyan, de a közönség megnyugvással fogja látni, hogy elegendő eszközzel rendelkezünk arra, hogy a szükségleteket a háború további elhúzása esetén is kielégithessük. A pénzforgalmi eszköz nagy' szaporodásával állunk szemben, de nem hagyhatjuk figyelmen kivül azt, hogy más. hadviselő államoknál is hasonló a helyzet. Most állunk a hétedik hadtkölcsön kjbocsáitása előtt. Különös törekvés a kölcsönök felvételét illetőleg az, hogy a felvétel lehetőles a belföldre korlátoztassék és a külföldi piacot a háború utáni időkre tartsuk fenn. Két nagy rezerva áll rendelkezésünkre a háború utáni pénzügyi viszonyok konszolidálására vonatkozólag. Az egyik a külföldi kölcsönök felvétele, a másik egy kiadós vagyönadó be. hozatala. Még egy eszköz van a jegyforgalo/tn korlátozására, az egyes fizetések kitolása. A miniszterelnök további beszéde során rátért a valuta kérdésére. Kijelentette, hogy főleg az export fokozása és az import lehető korlátozása fogja megjavítani a valutánkat. Erié nézve tárgykilásök folynak az osztrák kormánnyal, Főexport cikkünk ezidő szerint a bor, amelynek árát a belföldön nem fogják fjtgkszimálni. Megemlékezett az uj adójavaslatokról is, köztük a jövedéki és jövedelmiadó felemeléséről. Bejelentette, hogy a tiszti fizetősöket fel kell emelni és hogy a katonai nyugdíjtörvény előkészítés alatt áll. — Az osztrák parlamentben elhangzott támadásoknak — mondotta Wekerle — túlságos súlyt nem kell tulajdonítani. Én is óhajtom a delegációk egybehivását. A félemelt /hadisegélyekre vonatkozólag elmondotta, hogy vidéken napi egy korona húsz fillér lesz a segély és előzetes havi részletekben fizetik ki. A ténylegesen szolgáló legénység családja három évi szolgálat után szintén ellátásban fog részesülni. A pénzügyi bizottság ezután elfogadta az indenmitásról, a horvát pénzügyi egyezményről és a közszolgálati alkalmazottak, háborús segélyéről szóló javaslatot.