Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-17 / 241. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305, ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra 2.40 K. Egyes szám ára IO füléi Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. S zened, 1917, Az első nap után. A képviselőház kedden megkezdett munkásságát a nemzet bizonyára osztatla­nul éber figyelemmel kiséri. Sajnos, egyes kormányférfiak és egyes kormányzati intéz­kedések bőséges anyagot szolgáltattak inter­pellációkra. amelyre az ellenzéki szerepkörre szorított munkapárt állítólag buzgón készül is. Egészen bizonyos, hogv az interpellá­cióknak sokkal nagyobb jelentőségük és sok­kal több hasznuk van, mint. amennyit ma tu­lajdonit nekik a nagy eseményektől túlsá­gosan foglalkoztatott, apró csetepaték és belpolitikai pikantériák iránt ép azért ke­vésbé iogékony 'közvélemény. Nem tartozik például az utolsó dolgok közé. hogy reggelig mulat az a miniszter, aki a tizenegy órás záróra rendeletet kiadta. Ha arra condolunk, hogy a világháború három éve alatt nagyon sok bajunkat az okozta, hogv a legtöbb ren­deletet nem tartották be, hogy a rendeletek megszegőit vagy nem üldözték vagy nem lehetett megcsípni, hogy az erkölcsi depresz­sziómtk «iilyen kinos eredményeit szülheti, ha egyik fontos és szigorú rendeletét maga a miniszter szegi meg legelőször, akkor cso­dálkoznunk kell azon, hogy cz az ügy ..ki­csire 'nem nézünk" jelige alatt aránylag si­mán intéződött el. Ha azonban a magyar politikai viszonyokat tekintjük, egészen ter­mészetesnek kell találnunk, hogy a kormány és a többség a kabinetnek ezt a tagját nem ejtették el. A munkapárt is igy cselekedett volna. De most interpellál, mert a politikai sablon ezt a szerepet már régesrég — ami­kor jobb és békésebb idők jártak — az el­lenzéknek szánta és az ellenzék az interpel­lálá-s jogát eddig —- egészen jogosan — párt­politikai célokra is hasznosította. A nemzetet az ilyen és a hozzájuk ha-' sonló indokokból származó politikai harcok ina annyival kevésbé érdeklik, mert eddigi tapasztalatai szerint az interpellálás munká­jából-. amelyet a közelmúltban fáradhatatla­nul. sokszor hibás túlbuzgósággal végeztek a mostani kormányzó pártok, kevés áldás fa­kadt. Ezzel szemben a parlament elé gyors egymásutánban kerülnek a fontosabbnál fon­tosabb javaslatok. Az indemnitás. a háborús segély fölemelése, a tisztviselők drágasági pótlékának rendezése, a költségvetés, ame­lyet november első napjaiban nvuit be We­kerle miniszterelnök, mind a legközvetleneb­bül érintik a háború és a háborús gondok és kötelességek terhei alatt görnyedő polgár­ság sorsát. Azután jönni fog a választói jo­gosultság kiterjesztését szabályozó törvény, a kormánynak és pártjainak az a reformja, amelynek jegyében született meg és jutott uralomra ez a rendszer. Negyedik éve jár kálváriát oiira ez a nemzet. A világháború útvesztőiéből még senkisem látja a biztos kiutat, de az áldoza­tok keresztiét megpróbáltatásunk keserves esztendei mindenkivel megizleltették. Az ál­dozatok nagysága azonban nemcsak (meg­viselte a nemzetet, hanem látni is megtaní­totta. Milyen szépen hangzanak azok a mon­datok. amelyekben a háború alatti és utáni kötelességeinkről legtöbbször ép kormányzó, VI. évfolyam, 24!. szám. Szerda, október 17. vagy parlamenti férfiak beszelek. Milyen szép lenne, ha a nemzet jövőjéért való ko­moly, alapos és harmonikus munka még a háború alatt a képviselőházban kezdődnék. Ha közvetlenül a választójogi reform be­nyújtása és letárgyalása előtt és után a már ismerteken kivül is , reformokat valósitaná­nak meg, amelyekre a háború megpröbálta­sége van és amelyek a mai és az elkövetkező nemzedék előtt nagy mértékben expialhat­ják a most lealkonyodó félben levő parla­menti rendszert. Aligha csalódunk, amikor azt hisszük, hogy a parlament most megindult tanácsko­zásai felé a választójogi reform mellett ilyen okok miatt fordul éberebb figyelemmel a fásain keresztülment nemzetnek sürgős sz-ük- I nemzet. Vájjon ő csalódik-e? A németek ujabb térhódítása H 13 asEJ £3 BB fi S a rigai-obolben. - Elfoglalták üuoő- és Abro-szigetekeh — Oesel fő­részeit meghódították, - 2400 foglyot ejtettek és 30 ágyot zsákmányoltak. ­BERLIN, október 16. A iiiagy főliadi- 1 szállás jelenti: A Katbcn gyalogsági tábor­nok parancsnoksága alatt az ösel-szlgeten harcoló csapatok tegnap teljesen elfoglalták a sziget fővárosát. A dél felé kinyúló Svvor­be-félszigeten az ott elvágoíi orosz csapa­tok ínég SZÍVÓS ellentámadást fejtettek ki. A nehéz harci ütegeket hajóink tüzelése el­hal Iga í tat í a. A keleti part felé oly keményen szorítottuk az ellenséget, hogy csak egyes részei voltak képesek a IWoou leié vezető töltésen elmenekülni"' tengeri haderőink észak felöl tüzelésükkel sikeresen működ­tek közre. Ösel keleti szélén az errisen-i hídfőért folyt harcokban eddig több mint kettöezernégyszáz foglyot számoltak meg. Ez a szám a szóiugraszíottakból még sza­porodni fog; harminc ágyú, huszonnégy géppuska, néhány repülőgép és számos jár­mű jutott eddig a partraszállott csapataink kezére, amelyek a Sclunidt altengernagy parancsnoksága alatt álló hajóhadszerek ki­íiinö közremükédse mellett feladatuk leg­lényegesebb részét négy nap alatt megol­dották. A Rigai-öbölben Riinö és Abró szi­geteket elfoglaltuk. A keleti szárazföldi arcvonalon nem volt jelentős esemény. LUDENDORFF, első főszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztályt BUDAPEST, október 16. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) A cs. és kir. csa­patok körzetében netn volt különösebb ese­mény. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. Meghiúsított olasz előretörések. BUDAPEST, október 16. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) A Bahisizza-hei­ligengeisíi fensikon meghiúsultak szórvá­nyos olasz előretörések. A Monté San Gáb­rielen ellenséges osztagoknak előre dolgozó munkáját kézigránátharcban meghiúsítottuk. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. A franciák két támadása kudarccal végződött. BERLIN, október 16. A-m agy főhadi­szállás jelenti: Rupprecht trónörökös had­csoportja: Flandriában a tüzérségek harci tevékenysége tegnap olyan volt, mint az elözö napokban. Nagyobb gyalogsági har­cok nem voltak. Az angolok felderítő előre­töréseit több helyütt, Aríoisban is vissza­vertük. A német trónörökös hadcsoportja: Soissoustói északkeletre a tüzérségi harc a nap folyamán ismét élénk volt. Craomie­tól nyugatra is fokozódott, miden á franciák két ujabb hiábavaló támadást intéztek az általunk a Vauclere-majortól északra nem­régen elhódított árkok ellen. Több felderítő csatározás ránk nézve kedvezően folyt le. A Suippetöl nyugatra szász gránátosok, a Maastói nyugatra bajor rohamcsapatok na­gyobbszámu foglyot és több géppuskát szállítottak be a francia állásokból. Verdim északi arcvonlán a tüzérségi tcvókc ' v.t élénkebb volt, mint az utóbbi időben. LUDENDORFF. első főszállásmester, (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) / /

Next

/
Oldalképek
Tartalom