Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-16 / 240. szám

Szeged, 1917. október 16. iíÉJLMA öt ktLOmtm 3 Rimenet-gazdasági tanács alakú! Szegeden, (Saját tudósítónktól) Hétfőn délután négy órakor nagyfontosságú értekezlet volt a szegedi kereskedelmi és iparkamarában Wimmer Fülöp elnöklésével. Szász Ernő gyárigazgató egy indítványt adott be a kamarához, hogy az átmeneti gazdasági kérdések intézésére egy helyi szervezet, az ügynevezett átmeneti gazdasági tanács alakit* tassék meg, amelynek egyik feladata lesz a háborúból hazatérő szegedi kereskedőket és kisiparosokat anyagilag segélyezni, hogy ismét egzisztenciájukhoz juthassanak, azonkívül a demobilizáció elkövetkezése után az összes gazdasági kérdéseket, amelyek a sze. gedi kereskedelmi és iparkamara kerületébe tartoznak, intézni és arra a megfelelő előkészületeket megtenni. A tárgy fontosságára való tekintettel a kamara meghívta az értekezletre a város hatóságát, amelyet dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Szalay József főkapitány és Balogh Károly tanácsos képviseltek, továbbá a nagyobb vállalatok, üzemek, az iparfelügyelőség és ipartestület vezetőit is. Az értekezlet, amelynek tanácskozása este 6 óráig tartott, részletesen megtárgyalta az indítványt és elfogadta azt az előterjesztést, amelyet az indítvánnyal kapcsolatban Tonelli Sándor kamarai titkár tett, aki egyidejűleg ismertette azt a tevékenységet is, amelyet ebben a nagyhorderejű kérdésben a kamara már előbb végzett. Az értekezlet lefolyásáról az alábbi részletes tudósításban számolunk be: Wimmer Fülöp elnök üdvözli a megjelenteket és az átmeneti gazdaság fontos kérdésének a kamara kerületében való előkészítő ülését megnyitja. — Az ország minden gazdasági intézménye — mondotta Wimmer — már egy év óta foglalkozik ezzel a kérdéssel és a kamarák ez év jtinius elején országos nagy gyűlést tartottak és azon már alaposan megvitatták az átmeneti gazdaság főbb kérdését. A gyűlés legfőbb kérdése az volt. hogy az átmeneti gazdasági kérdések intézésére egy országos hivatalt létesítsenek. Ennek a kérésnek a következménye lett az átmenetgazdasági minisztérium, amelven kivül országos átmenet-gazdasági tanácsot is létesítettek, az előkészítő munkák és szükséges tájékoztatások megadására. Ennek az országos tanácsnak Tonelli titkár ur is tagja és e hó 22-ikén fogják első ülésüket megtartani, szükséges tehát, hogy a reális kapcsolat az országos tanács és a kamarák között meglegyen. Aktuálissá tette még a mai összejövetelt Szász Ernő igazgató ur indítványa, melyben először is a frontról hazatérő kereskedők és iparosok támogatását célozza. Ezt a kérdést is elő kell késziteni. Itt az idő, hogy ma már erről tárgyaljunk. A mai tanácskozás menetét abban szeretném körvonalazni, hogy első sorban Tonelli titkár urnák adjanf át a szót, hogy a kérdést megvilágítsa és Szász Ernő ur indítványát adja elő. Ezután TájlelU Sándor kamarai titkár előadja, hogy június 6-ikán és 7-ikéii tartotV nagv értekezleten a kamarák az általános irányelveket megállapították az átmeneti gazdasági kérdésben, hogv miként töténjék a demobilizáció, a kisipar és kereskedelem támogatása. Ezt követte az átmeneti hivatal megszervezése abban a formában, hogy élére az átmeneti gazdasági miniszter került. Ennek a minisztériumnak feladata lesz a Jiagy problémák megoldása: a nyersanyag biztosítása, a behozatali sorrend megállapítása és valutáris szempontból a behozatali tilalom fentartása egyes cikkekre. A hatalmas probléma helyes megoldásának kereteibe tömérdek részletkérdés tartozik, amelyet nem kisérhet kellő figyelemmel a minisztérium, hanem helyi szervezeteknek kell ezek ellátásáról gondöskedni. Főfeladata lesz ezek nek a helyi szerveknek, hogy kisebb, de azért nagy fontossága tényekre feihivia a minisztérium figyelmét. Ilyenek például a helyi szükségletek megállapítása, a visszatérő kis embáreknek gyámolltáSa és ezeknek visszavezetése n normális gazdasági életbe, különös tekintettel a kisiparra. A kereskedelem a háború után. ha a központok megszűnnek, meg fog.ia találni fellendülésének útját. A kisiparosok anyagi eszközeit kell biztosítani első sorban, hogy működésűket megkezdhessék. Ezekben a kérdésekben alkalma volt személyesen beszélni Földes Béla miniszterrel, akinek átnyújtotta Szász Ernő indítványát, amelyet örömmel vett a miniszter, kijelentette azonban, hogv a béke még távoli időben latszik bekövetkezni és detai! kérdésekkel egyelőre nem foglalkozhatnak. A miniszter azonban megadta a felhatalmazást a helyi szervezetek 'megalakítására. Szász Ernő indítványát a maga részéről örömmel, üdvözli. Meg kell valósítani legalább is. azokat a kereteket, amelyek alkalmasak ilyen fontos kérdések megoldására. A kamara nevében már előre is arra kén a bizot'ság leendő tagjait, hogv ne csak gyűlésezzenek és szónokoljanak, hanem majd cselekedjenek és dolgozzanak is. Szász Ernő szólalt lel ezután, örömmel vette tudomásul, hogy az átmeneti gazdasági bizottság megalakítására szóló indítványát helyesléssel fogadták. Magái az indítványt ezután Tonelli Sándor titkár olvassa fel. Az inditvánv először is arról szól, hogy a kamara kebelében egy gazdasági átmeneti tanácsot alakítsanak. Ennek első feladata az anyaggyűjtés legyen. Az-elökészitő munkálatnál az érintkezést a tagokon kivül, az anyaggvüjtő hivatal személyzete, a közigazgatási és katonai hatóságokkal is keresse. A tervezet szerint az átmenet-gazdasági tanács feladata lesz. hogy az átmeneti időben a kerülethez tartozó kereskedőket és iparosokat az összes rendelkezésére álló eszközzel támogassa. A tanács 11 tagból állana, amelyek közül 10 tagot a kamara választana. A kamarai titkár lenne a bizottság titkára is. A bizottság azután a saját kebelében választaná meg az elnököt és a helyettes elnököt. A bizottság kimutatást készítene azokról a kereskedőkről és ipárosokról, a kik íiadbavőnultak és rokkantul tértek vissza és a szükségben levőket is segítené. A pénzalapot erre a célra gyűjtéssel hoznák össze, még pedig olyképen, hogy első sorban is a felmentett és alkalmatlan jó anyagi viszonyban levő kereskedők és iparosok járul adnak az alaphoz adományaikkal. A tervezet megvitatását kéri. Tonelli titkár az indítvány felolvasása után a következőkben referálta az iigyet: A statisztika összegyűjtésére vonatkozólag a kamara már régebben megkezdte a munkálatokat. A bizottság megalakítására nézve a formák betartása végett azt proponálja, hogy 26-ikán a kamara tel.ies ülést tart, amelyen ki lehet mondani a bizottság megalakítását. A segélykiutalás dolgában nem ért egyet az indítványozóval. Körülbelül az eddigi adatok szerint 2500 embernek kell majd segélyt nyújtani. Az átlagösszeget sem lehet a mostani viszonyok között 300 koronába számitarii, mint ezt az indítványozó kontemplálta, hanem legalább is állag ezer koronába kell számítani. Két és félmillió koronára van tehát szükség. Ezt önkéntes adományokból nem lehet összehozni. Egész más eszközt kel! keresni az alap megteremtésére. Az a javaslata tehát, hogv a Hadsegélyezö Hivatalhoz kell felírni, hogv a háború befejezése után is egy évig még folvósitsa azt a segélyösszeget, amelyet most bocsájt a kamara rendelkezésére iparosok és kereskedők családjának támogatására. Ez a pénzösszeg 204.000 koronát tesz ki évenkint. Ezt a pénzt letennék banknál, vagy bankoknál garanciaképen és érre azJ után kölcsönt verínének fel az iparosok számára. Nem segélyt kell nyújtani a hazatérő iparosoknak, hanem olcsó kölcsönt. Felhívást intéznének egyes törvényhatóságokhoz is, melyeknek támogatásával 400.000 koronára gyarapítanák ezt a garancia-alapot. A visszatérő iparosok és a kereskedők, akiknek szükségük lesz erre. olcsó kölcsönhöz juthatnak igv. amelyből a szükséges gépet, szerszámot, vagy nversanvagot beszerezhetik és bizonyos idő múlva a kölcsönt visszafizetik. Az átmenet-gazdasági tanács tagjai vállalják el a saját szakmájukban annak az összeírását, hogy előreláthatólag mennyi anyagra lesz szükség. Kérni kell maid a minisztériumtól, hogy hasson oda. hogy a bábom után szüntessék be a katonai üzemeket. Ezáltal felszabadni majd sok gép és ezekett bocsájtsák a kamarák rendelkezésére. Utolsó szerve volna ennek az átmenet-gazdsági tanácsnak egy kereskedelmi bizottság. Ha a háború nem tart még soká. akkora a katonaságnál óriási felhalmozott anvae és árukészlet szabadni fel. Ezt a kereskedők részere keli majd biztosítani, hogv azok megfelelő mennyiségű áruhoz juthassanak, mert maholnap már egészen kifogynak a portékából. A tanács megalakításának kimondását a 26ikán tartandó kamarai teljes ülésre javasolja tenni. Aczél Qéza szerint a statisztikai adatok beszerzésénél már most arra is figyelemmel kell lenni, hogy kik és hányan fognak majd segélyre szorulni. A szükségleteket is már most kell állapítani nagyjából, hogy a hatalmas munka kellőképen előkészíttessék, mint azt Németországban is teszik. Szász Ernő: A tervezet 5-ik pontja * kérdésben is intézkedik. Weiner Miksa: Az előterjesztett tervezetet elfogadja. Tévedés azonban azt hinni, hogy majd a visszatérő kereskedőknek nem lesz szükségük támogatásra, csupán 'az iparosoknak. Nagyon sokan lesznek akik majd anyagi segélyre szorulnak és ezeket is támogatni kell. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester szerint helyes a helyi szervezet megalakítása és a tervezet kimeríti az anyagot. A segélyezés kérdésében Tonelli titkárral egyetért abban, hogy nem kell könvöradományt nyújtani, hanem a hitelképességben kell segítségére lenni a hazatérőknek. Csalódnak azonban, ha csak 2500-ra teszik azoknak a számát, akiknek 1 yen támogatásra lesz szükségük. A számításán kivül hagyták az építőiparosokat, akiket pedig maid szintén segélyezni kcíl és ezéknek egymaguknak a számuk akkára lész majdnem, mint a többié összesen. A kereskedelmi bizottság munkájára nézve megjegyzi a polgármester, hogv ez a kereskedők anyagbeszerzését kell, hogv előmozdítsa és ezt megteheti olvképen, ha a békeidőbeli forgalmukat megállapítja és ehhez képest szerez számukra maid árut. Tonelli válasza után Glückstkal Lajos szólalt fel. Szerinte n kereskedőkre kell biz-