Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-14 / 239. szám

míai ágyábörszm. Szeged, 1917. október 14. „A császár helye Berlinben van." Bécs, október 13. 'Az Arbeiterzeitung irja: Német birodalmi, különösen berlini lapokban gyakran olvassuk* hogy a leg­utóbbi időben olyan törekvések nyilvánul­nak meg bizonyos katonai körökben Berlin­ben és a főhadiszálláson és a császár kör­nyezetében is, amelyek kétségtelenné te­szik, hogy a birodalmi gyűlés többségének akarata ellenére ki akarják erőszakolni a háború folytatását és a hadikárpótlást.. —7 Óriási propaganda indult meg a nép köré­ben, amelyet az uj hazai párt irányit és a hadsereg körében is az úgynevezett „felvi­lágosító és oktató munka" segítségével. A kik a mozgalmaié vezetik, azok egyáltalá­ban nincsenek tisztában a német nép nagy többségének hangulatával, de ez mellékes. A fődolog az, hogy a katonai parancsnok­ságok a hadsereg kebelében elnyomnak minden olyan véicménynnyilvánitást, amely az annexionistáik hajtogatása ellen meri sza­vát felemelni. — Az úgynevezett oktató munkákon a katonáiknak szótlanul kell a tanítást ha Ugat­ni ok, vitának nincs helye a hadügyminisz­teri rendelet értelmében, bizonyára azért, mert félnek tőle, hogy egyes katonák, akik képzettségükön kivül szónoki tehetséggel is . rendelkeznek, az oktató tisztek előadását ellenérveikkel halomra döntenék. Jellemzi a helyzetet, hogy ez idő szerint minden po­litikai döntés a főhadiszálláson történik és a kancellár nem a saját politikai felfogását hirdeti, támaszkodva a népképviselet több­ségének támogatására, hanem a katonai vezetőség útmutatásához kell ragaszkodnia. Tarthatatlan állapot az is, hogy acsászár, a legfőbb állami kormányzás intézője, állan­dóan távol van a politikai központtól és a tábornokok körében tartózkodik, szüntele­nül utazgat a főhadiszállás és Berlin között és nem lehet rá ideje, hogy a legfontosabb munkákat elvégezze. Meg kell mondani a császárnak, hogy az Ő helyet Berlinben vau, a kormány székhelyén. Radoszlavov Vilmos császár szófiai útjáról. Berlin, október 13. A Vossische Zeitung szófiai jelentése szerint Radoszlavov, mikor rtehány nappal ezelőtt egy küszöbön álló nevezetes eseményről beszélt, a német csá­szár utazására célzott. Ha még ninus is itt az ideje, hogy bizonyos határozott tárgya­lásokról számolhatnánk be, még sem lehet elvitatni a'z utazás jelentőségét, már azért sem, mert az utazás hivatalosan történt és jelentőségét növelik a császárt kisérő sze­mélyiségek. A Seeadler hajőelsültjeszfései. Amsterdam, október 13. A Lloyd sze­rint a Seeadler nevű segédsirkáló a követ­kező hajókat sülyesztette el: a Qlady Soile 3268 tonnás, Lundy Island 3095 tonnás, Horngarth 3609 tonnás, British Yeoman 1958 tonnás, Pynore 2431 tonnás angol hajókat, a Charles Gounod 2199 tonnás, Antonin 3071 tonnás, Duplex 2206 tonnás francia hajókat, Telefon: mm 455. Igazgató: VAS SÁNDOR. Hétfőn, kedden és szerdán Nagy detektív dráma bűnügyi dráma 5 fölvonásban. A főszerepben: Zeinik Frigyes. Előadások 6, fél 8 és 9 órakor. Xí 91V % V a If • Páh0,y üllés 2-~ Zsöly£ 1 -50> hely 1.20 fijdldft. ii. hely K. .111. hely —.70 fül. a Buenos-Áyres nevii 1811 tonnás olasz hajót, a Píeree nevű 364 tonnás kanadai hajót, az R. C. Slade 673 tonnás, a Johnson 529 tonnás és a Manilla 731 tonnás ameri­kai hajókat. Egy francia árbocoshajá eisülyesztése. Genf, október 13. A Blanche nevii fran­cia négyárbócost szeptember 29-én az At­lanti-oceánon egy német búvárhajó megtá­madta és hosszabb tűzharc után elsülyesz­tette. A municióraktárba lecsapott német gránát megölte a kapitányt és több matrózt. Tizenöt embert sikerült megmenteni. Rossz az amerikai muníció. Bern, október 13. Megerősítik azoka+ a híreket, amelyek szerint az amerikai expedí­ciós hadsereg által Franciaországba hozott muníció egyharmada hasznavehetetlen volt és vissza kellett küldeni. A bait akkor vették észre, amikor a hajók mát a.nvilt tengeren voltak. Azonnal intézkedtek, hogv a rossz lőszert minél előbb hasznavehető vei pótolják. színház művészet 000 o MŰSOR: • Előadások kezdete fél 8. Vasárnap délután: Rip van Winkle. Regényes operett. Vasárnap este; bérletszünr;tvn Márványmenyasszony, Operett. Hétfőn: A márvány menyasszony. Operett páros egy­harmados. Kedden: Az ördög. Vígjáték párattan háromharmados. Szerdán: előszói. Kék róka. Színjáték páros három­harmados. Csütörtökön: Kék róka. Színjáték páratlan egyharmados. Pénteken: Kék róka. Színjáték páros kétharmados. Szombaton: Miksa Ilona íelléptevel. Traviata. Opera háromharmados, Vasárnap délután : Tátárjárás. Operett. Vasárnap este: bérletszünetben. Névtelen asszony. (Madama X) Dráma. Hétfőn: Miksa hona felléptével. Traviata. Opera páros egyharmados. Kék róka, A szinházi iroda jelenti; A jövő hét szenzációja Herceg Ferenc legújabb szín­müvének, a Kék rókának bemutatója lesz. A darab az emberismeret, a mélyrelátás, a fel­sőbbséges életbölcsesség és a játékos képzelet elsőrangú munkája. Herceg Ferencnek már sok nagy sikere volt a színpadon, de erő, fris­sesség, pazar és gyújtó elmésség dolgában a Kék róka minden eddigi színmüvét megha­ladja. /Egyáltalán a legszebb és legérdeke­sebb munkák közé tartozik, mellyel Herceg a modern irók sorába lépett anélkül, hogy tehetségének jellemző sajátottságai megvál­toztak volna. A szavak lelhetnek forrók, — a gondolat, mely vezérli őket, hideg, eszes és fölényes marad. A darab fölépítése nagysze­rű, cselekménye uj s az iró genialitása azt is ötletes formába önti, ami valószínűtlennek látszanék. A kék róka az asszony szimbólu­ma, aki — miként a jeges vidék ama állat­kája — ravaszul tipeg végig az életben egy kis melegért. A szinház nagy gonddal hozza színre a kitűnő színjátékot, mely szenzációja volt az irodalomnak, a színpadnak egyaránt Az asszonyt K. Gömöry Vilma játsza, a fér­jet Almássy Endre, a házibarátot Körrnendy Kálmán, a második feleséget Vajda Ilona, Trill báró Matány Antal. A szerdai bemu­tató jegyeit, reggeltől kezdve árusítja a nap­pali pénztár. Bárányi János hangversenyei. Érdekes és minden tekintetben pártfogásra érdemes hangverseny ciklust rendez az idei szezonban Bárányi János, az ismert zógoraimiürvész. Négy hangverseny keretében bemutatja a ! zongorairodalom egész kifejlődését, Bachtól

Next

/
Oldalképek
Tartalom