Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)
1917-09-14 / 213. szám
k MiMÁfátkÉúÉmlé. Szegecl, 151Y. szepleiuW 14. A bekerített mutatványos telepen kétféle fajta szórakozás lenne: Ingyenes szórakozások és belépti-díj -melletti látványosságok. Az ingyenes! szórakozások, amelyeket a telep állandó alkalmazottai pűodükál.niának, a mutatványos telep látogatói között •jó hangulatok keltenének. Ilyenek volnának pl. falábú óriás, állandóan kézen iáró bohóc, torztükrök, mozgó hidak és járidák, •dűlő hordótorony, tréfás kijárta tok, összedűli" padok, karikát hajtó gye nmek ruhás férfi, szamárháton való lovaglás, -s'.b. A belépti d'ijas szórakozó helyeik közül legelsősohban amlitem fel a kisebbfajta élftáitMg'SMdt és akváriumot egybekapcsolva lovardával és) elefánton tló utazással. Továbbá lövölde, jósnő, csúszda, pofozógép, szerencsekerék, kör- é'sf hajóhinta, bábszínház, amerikai kugli, hclrofldo bás„ cenhbíugális körönd, panoptikum, ibarlangivasut, labirintus, atiászópóznáik periszkóp, hullémivasht, eirő-üto, 'villanyozó, gyors fényképész, isuíymérő automata, hal ás hát, •stb. Ezenkívül) drótkötélvonat fülggő kosarakkal, amelyeken végig utazható az egész, látványos telep. Helyet foglalna még a látványos telepen az adminisztrációihoz szüksége'} bódékon kívül négy-öt üres bódé, : •melyekben idényenkint változó látványosságok foglalnának helyet. < •Szükségesnek toriam, hogy rámutass:' .az egyes bevételű forrásokra éa már itt hangsúlyozom azt, hogy a jóíorgalmu mii 'tatványos telep már azáltal isi nagy hasz not fog hozni a városnak, hogy a hidvá'mU öved elem fokozódni fog és Ujsze gödriek feUéndiilédA mihamemetbb be fog kövétkezni. Az aiíkalitiaziottrík természetes,en a telep közelében fognak lakást keresni, miáltal az ottani kikásiviszónyok is lényegesen meg,javulnak. A városi telkek ára emelkedni fog. A be lépőd íjakon .kívül nagy jövedelme lesz a telepnek a telep kerítésének hirdetések' céljaipa való bérbeadásából, a telepen felállított bódék és elárutttc-helvek bérbeadásából, valamint az alkalmi mutatványosok, mint pl. cirkusz és artista-csoportok síib. bevétel részesedéséből. 'Nagy jövedelem volna ezenikivül imég: a műsorok hirdetéseihői, a különböző belépőjegyek hátlapjának reklám céljaira való bénbéadásóiból, ingyen beszerzendő reklámtárgyaknak elárusitástinói, cukorkáik és üditől'taijaknaí a teleped és gy a színházban, mint a pioziban való árusításából. Mozgóárusok a te'epen: konfetti, cukrász, perec, planétás, gvüimölcs. stb. A tmitatványos telepnek fde'mlitett szórakozó helyei már a legközelebbi időkben mégvalósitriai'óak. különösen a 'katonaságtól rendkívül, olcsó -áron beszerezhető faanyagok, esetleg katoiai munkaerő felhasználásával, mégis egy része csak kedvezőbb konfunktura felhaszáhsával lesz megvalósítható, a telep vezetőjének belátása szerint. Az általános reáilis kereskedelmi Szokásokhoz híven a maximális kiadásokká! •szemben oly miinbmális bevételi, lehetőségei Y várok feltüntetni* amely azon alapszik, hogy ínindn látogató egyes látogatása alkalmával csupán egy koronát juttat a telep pénztárába. Ez az egy korona voliaképen nevetségesei! csekély összeg; mert hiszen a bellípödij a mutatványos telepre ötven fillér, holott a nyári színházban, a moziban, cirkuszban, stb. egy koronánál magasabb belépődíjak is lesznek. Mégis szükségesnek tartottam az egy koronás átlag beállítását, ihogy rámutassak arra, hogy még emellett is milyen horribilis jövedelmet hozna a. mutatványos telep. E célból két alapon vezetem le számadásaimat. Az első számadásom abból indul iv, Ihogy Szeged városának mintegy 130,000 jakosa közül tiz százalék az. amelv vasár- 'és ünnepnapokon szórakozni kíván. Ez a tiz százalék feltétlenül emelkedik a 'háborús vtsonyo'k megszűnésével, azonban dacára ennek, még ezt a tiz százalékot' is lemirtm'tlom és ! 5,000 szórakozni vágyó helyett mindössze 10,000-et veszek számításba, holott a katonuTiapo'k látogatóinak számát tekintve, nyugodtan tehetném ezt szálmot legalább 25.000-re. Az alatt az idő alatt, amiig a telep ímüködik, szánítclk negyven vasárés ünnepnapot, amelyen a közönség tömegesen keresi fel a szónakozó helyeiket, l e 'hát, ha csupán negyven napot veszek számításba os minden napra tizezer látogató1, lakik fe.ieiik.int csupán egy koronát hagynak 'a telepen, akkor is 'már négyszázezer kordára rag a bevétel. Számítok továbbá kétszáz hétköznapot1 napi ötszáz korona bevétellel, ml ismét 'százezer korona, vagyis a tefcp évi iignilinimálisiabb be* vélete ötszázezer korona. A második .számi(ás abból indul ki. hogy Szeged 130,000 főnyi lakosságán kívül 70,000 vidékinek az érdeklődését is felkeltjük egy év Mc\rgi4sa cjlcttí. Ez összesen, kétszázezer látogató. Ennek azonban csak ötven százalékát veszem, vagvis százezret. Hozzávetőlegesen is legalább ötször megnézi ez a -százezer ember a telepet és ha csiak egy koronát költenek belépödüjaiJ együtt minden alkalommal, akkor is ötszázezer korona a telep minimális jövedelme. 'Akármilyen módon száml'itom ttlhát a telep várható ininimiális bevételét, az mididen esetben eléri .a félmiiliótt. Ha ezen, Ötszázezer korona bevételire ötven százalék kiadást, tiz zúzalék telepfeíláliitási amorílzáőiiót. további tiz százalék kövek sző évi beruházást száimitok, imég mindig ilzázjtövehézt k hdééta dis'Átá haszon mutatkozik. Ha azonban nem a nevetjségesen csjetóély egy koircnát veszem alapul, hanem az átlagos minimum három ko'rónáit, akkor ezen ,a szerény számítási alapom is közéi félmiMó koéona a! tiszta jövedelem. Az uj szegedi mutatványos telep friss életet hozna a város falai közé. megisirnerkedne a város közönsége az igazi jókedályilyel, mert bizonyos, ihogy nagyon sokan, inkább -a városi 'mutatványos telepen szórakoznának, mint a korcsmákban és amellett a városi szegények (alapjáról is bőségesen gondoskodna a telep. A mutatványos teleppel kapcsolatosan kulturinhézménvek is. meg valósulnának, imáint pl. a városi zenekar, továbbá Meiévarország ekyéf'hn vidéki ekíetékeiHfe ós akváriuma. A város, közönsége most fokozottan éndeklőctk az ujszegedi .mutatványos telep létesitése iránt, miért is szükséges, hogy Szeged vámosa mielőbb iiafiározza el az u.iszegedi mutatványos telep létesítését, hogy az építkezések mielőbb megkezdődjenek és Ihogy 1918. március 15-éni la imutatványos telep tárt kapukkal1 várja a város közönségét. A tanács rokonszenvvel, líogadta a 'gondolatot és Tamás, emlfekiratát. lA szeptembeiri közgyűlés írJhiclen 'bizonnyal foglalkozik már la kitűnő tervvel, amely fejleszti és ujabb tekintélyes ,i öve de leimhez juttatja a várost. Mán ez a két ck ís (amellett szól, hogy nem kell sóikat fontolgatni, iiarem gyorsan cselekedni. A (mutatványos telep Vezetésére alkalmasabb embert, imiint TÁblás Rezső, kérésivé se lehetne találni. Isimért ia szegedi viszonyokat ési bebizonyította, hogy mit tud. A Wekerle-kormány bemutatkozása a főrendiházban. Budapestről jelentik: Wekerle Sándor miniszterelnök a főrendiház csütörtöki ülésén mondotta el programbeszédét. Az ülést tizenegy óra után nyitotta meg Gvnther Antal alelnök, aki rámutatott azokra a sikerekre, amelyeket katonáink a 11. Isonzó-csatában elértek és felhatalmazást kért, liogy a főrendiház nevében üdvözölje a király és a vezérkar főnökét. Megemlékezik azután a bolgár királyné haláláról és felhatalmazást kér arra, hogy a konzulátus utján a bolgár király tudomására hozza a főrendek részvétét. Ezután a királyi leirat felolvasására kerül -a sor, amely gróf. Esterházy Móric felmentéséről és Wekerle Sándor kinevezéséről, valamint a volt kormány többi tagjának felmentéséről és az uj miniszterek kinevezéséről szól. Ezután az elnök felkéri a háznagyot, hogy vezesse be az uj kormány tagjait, Wekerle Sándor miniszterelnök ezután elmondotta programbeszédét. Kifejti, hogy az uj kormány változatlanul fentartja azt a programot, amelyet gróf Esterházy Móric ismertetett és főleg változatlanul megmarad e programnak a választójog reformjára vonatkozó része. A választói reformot — mondja Wekerle — meg kell valósi tani. mert ez a haladó kor követelménye. A választójogon, kiviil az előző kormány programjában foglalt elveket is meg fogják valósítani. Igy fősúlyt fektetnek a szociális kérdésekre, amelyek sürgős megoldást követelnek. Elsősorban a la kásiigy rendezését emeli ki, amelyet szerinte csak nagymérvű építkezéssel lelhet megoldani. Rendkívül fontos a népnevelés kérdése, mert népünk kulturális nívóját okvetlenül emelni keik Feladatunk lesz a népoktatás és a vele öszszefiiggő intézetek közvetlen ellenőrzése az egységes állameszme megóvása érdekében Akciónk érintetlenül hagyja a szabadságot^ de határozott ellenőrzést kíván, hogy tanintézeteink ne váljanak az állameszme elleni tanok melegágyaivá.