Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-02 / 204. szám

I 2MLMAÖY AEOBSZÁG. Szeged, 191?. szeptember 2, Aríofeban nyugodt nap után este a Labas? s© csatornától a Scarpe dél! partjáig fel­éledt a tííz. A német trónörökös hadcsoportja: A Chemin des Dameson, a Hurteblse ma­jornál a franciák heves tüzérségi előkészí­tés után nagy erőkkel támadtak. Az ellen­ség kezdetben elért tevékenységeit ellen­támadással visszaszereztük. Egyes árokré­szekért egész éjszaka elkeseredetten folyt a harc. Számos fogoly maradt kezünkön. Az ellenség előretörései a Mont d'HI­veren és Corb&nyíől délre nagy vesztesé­geik mellett meghiúsultak. Verdiin előtt a nap folyamán nyugalom volt, Az esti órákban az egyes szakaszo­kon a tüzérségek tevékenysége ismét jeleni­tékenyen fokozódott. Albert würítembergl herceg liadeso­porija: Bajor rohamcsapatok egy vállalko­zása a Rajna— Marne-i csatornánál teljes sikerrel járt. A franciák véres veszteségei­ken kivül foglyokat vesztettek. I.UDENDORFF, első főszállásmester f A német külügyi államtitkár bécsi tanácskozásai. — A pápa jegyzéke és a lengyel kérdés áll előtérben. — BÉCS, szeptember 1. Kühlensann német külügyi államtitkár a délellőtt folyamán Czemiti külügyminiszterrel autón Reichen­auba utazott és ott elébb konferencia volt kettőjük között, azután Kühlemami kihall­gatásra ment a királyhoz. Audienciája után villásreggeli volt KUhieinanu tiszteletére. Este a német nagykövetségen 24 terítékes ebéd volt, amelyen gróf Zichy Aladár is megjelent. Ebéd után a külügyi államtitkár visszautazott Berlinibe. Budapest, szeptember 1. Illetékes dip­lomáciai részről Az Est a következő felvi­lágosítást kapta: — A pápa jegyzéke és iá lengyel kérdés á'll előtérben a bécsi tanácskozáson. Ami a pápa jegyzékét illeti, ^négyes szövetséges államok külön-külön fognak válaszolni a békejavaslatra, de az alapelvek ugyanazok lesznek a válaszokban. Annyit már le­het közölni, hogy a központiak nem fognak visszautasHő álláspontra helyezkedni, de miután Amerika már elvetette és az antant­államok kormányai ridegen fogadták a bé­kejavaslatot, kétséges, hogy a központiak válaszukban ki fognak-e terjeszkedni a pá­pa jegyzékében felsorolt pontokra és rész­letekre. — A lengyel kérdésre vonatkozólag, a jelenlegi bécsi tanácskozások azon tanács­kozás folytatásának tekintendők, amely nem régen volt Berlinben a kancellár és Czer­iiin között. Holnap és holnapután Krakóban a birodalmi tanács és a volt tartomány­gyülés lengyel képviselői együttes tanács­kozásra gyűlnek össze, hogy döntsenek a lengyel legfőbb nemzeti bizottság további fen,maradása felett. A bizottság tagjainak egy része ugy vélekedik; hogy felesleges­sé vált minden további tevékenykédés. Elsülyesitelf francia segédcirkáló. — Négg szerb ezredes fogságunkba jufott. — BERLIN, szeptember 1. A Wolff-tigy­nökség jelenti: 1. Tengeralattjáróink és a szövetsége­sek tengeralattjárói a Földközi-tengeren a megerösbödött ellenségek ellenhatása da­cára ujabb 12 gőzöst, 14 nagyobb és 10 ki­sebb vitorlást siilyesztettek el. kerek 46.000 tonnatartalömmal. II. Augusztus 22-ikén a Golo II. gyors­járatú francia segédcirkálót, amelyen a francia korfui flotta 200 embere és szerb tisztek voltak, Corfutól délre eísülyesztet­tiik. Négy szerb ezredest, köztük egy had­osztály n a r ancsnokot elfogtunk. A tengerészeti vezérkar főnöke. A párisi konferencia a defenzív gazdasági politika mellett határozott. LONDON, szeptember 1. Lord Ró­bert Cecil a Reuter-ügynökség képviselő­je előtt kijelentette, hogy nem lát ellent­mondást Wilson jegyzéke és a szövetsé­geseknek a párisi konferencia határoza­tai által megszabott gazdasági politikája között. A párisi határozat tisztán defen­zív és nem agresszív rendszabályok és azt célozzák, hogy a szövetségesek gaz­dasági élete helyreállíttassák és védelmet nyújtsanak az ellenségnek a háború után A KONCENTRÁLT való agresszív kereskedelmi politikája ellen. Ha a háború még több hónapig foly­tatódik, ugy a központiak a világ többi részét felfegyverezve fogják találni ma­gukkal szemben. Még ha a német sere­gek olyan sikeresek és legyőzhetetlenek volnának is, mint a császár és a tábor­nokai állítják, Németországnak a jövö tekintetében való kilátásai mindennek el­lenére egyre borúsabbakká válnak. LEGÚJABB. ROTTERDAM: A Daily Telegraph je­lenti Milánóból: A szövetséges országok kormányai tökéletesen megegyeztek a pá­pa jegyzékére adandó válasz dolgában, a melyet csak későbben fognak átadni, mert meg akarják várni" Gaspari pápai államtit­kár visszatérését. A választ ugyanazon az uton küldik el, amelyen a szövetséges kor­mányok a jegyzéket megkapták. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti: Rose kapitány parancsnoksága alatt álló egyik buvárhajőnk Anglia nyugati partján ihét gőzöst slilyesztett e.i 48.000 tonnatar­talömmal. Az elsüiyesztett hajók között volt a 12.234 tonnás Athenic nevti felfegy­verzett angol gőzös. (A Wolfff-űgynökség megjegyzése: Rose kapitány volt az, aki 1916 októberé­ben buvárhajójával Skóciát körülhajózva 17 nap után megjelent Nievvport amerikai kikötő előtt és onnan anélkül, hogy készle­tét kiegészítette volna, másodszor is meg­tette ezt az utat és közben harci eredmé­nyeket ért el. STOCKHOLM: A Daily Chronicle heh s'ngforsl jelentése szerint a finn ország­gyűlés, amely az orosz kormány tilalma J ellenére is összeült, egyhangúlag kimondta ff Flnaüország önállósítását ét kiáltványt bo­csájlott iki a finnek függetlenségéért valóig küzdelemre. SAJTÓHADISZÁLLÁS (Esti jelentés): Az Isonzó mellől délután 2 óráig nagyabb harcokról nem érkezett jelentés. BERLIN: A Wolff-iigynökség jelenti 1-én este: Nyugaton az esős időjárás miatt nem történt különös esemény. . Keleten a D ima-front több helyén, Smorgorínál és Raranovicinál élénk harci tevékenység. LUGANO: A Corriere delta Sena je­lenti, hogy Olaszország válasza a pápa jegy­zékére már elkészült. Olaszország nincs abban a helyzetben, hogy a fel nem szaba­dított olasz területekre vonatkozó követe­lését elejtse. STOCKHOLM: Oroszországból érke­zett magánjelentések szerint a kazáni mo­hamedán kongresszus után zavargások tör­tek ki. A mohamedán városrész legnagyobb részét elhamvasztották. Sok ezer férfit és nöt megöltek. A Turkesztánban agyonlőtt mohamedánok számát 30.000 főnyire becsü­lik. í • k t m / / jj 1 ' > K V > vi

Next

/
Oldalképek
Tartalom