Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-12 / 211. szám

Szeged, 1917. szeptember 12. i)«f íMÁÜ YARÖfefe éM jfe ármegállapitó bizottság nem tud árat javasolni a fára. (Saját tudósítónktól.) A faárak uj meg­állapítása Ügyében kedden délben dr Somogyi Szilveszter polgármester elnöklésével érte­kezlet volt a városházán az érdekelt fakeres­ke dők és az ármegállapitó bizottság tagjai­nak bevonásával. Az értekezletet tudvalevő­leg az tette szükségessé, hogy a legutóbb ja­vaslatba hozott és már ki is hirdetett árakat a polgármester visszavonta, Balogh Károly jelentette, hogy érdeklő­dött a nagyobb magyarországi városokban a faárak iránt. Fölolvassa az érdeklődésekre ér­kezett távirati válaszokat. Temesvárott egy méterül fa ára minőség szerint 142—il48, Deb­recenben 180, Kassán a saját erdőgazdaság­ból 120, a kereskedelmi forgalomban pedig 160 korona egy méteröl fa. Győrött csak suly­mértékre adnak fát s az árak a következők: hasábban, mázsán kint 9 korona 50 fillér, négy darabra fürészelve 10 korona, aprítva 10 ko­rona 70 fillér. Ha a vevő maga szállítja a fát, 50 fillérrel olcsóbb mázsánkint. Egy méteröl fa ezek szerint 171 korona, felfűrészelve 180 korona és fölapritva 201 korona 50 fillér ház­hoz szállítással együtt. Azt hiszem — mondta ezután Balogh Károly — ezekben a városok­ban azért olcsóbb a fa, mert közelebb fe­küsznek a termelőtelepekihez. Szegeden igy alakul a helyzet: Egy vaggon fa ára a ter­melő-telepen átvéve 750 korona, fuvar 110, beszállítás 90, kövezetvám 4, kirakás, kiöle­zés 11 korona. Egy vaggon fa igy 985 koro­nájába van a kereskedőnek. Szükségesnek tartja azonban megjegyezni, hogy 750 koro­nás fát csak rekompenzációval lehet kapni. Hozzá kell ezenkívül számítani a hiányt is a fához; egy vaggon fából átlag bárom száza­lék hiányzik az átvételnél. Dr. Somogyi Szilveszter: Hány öl fát le­het kapni egy vaggon hói? lO.iufmann fakereskedő: A mai fából öt öl fánál többet kirakni nem Lelhet, Somogyi Szilveszter: Hogy tudja akkor Temesvár mégis ily olcsón adni a fát? Milkó Henrik: Temesvárhoz közel van­nak a termelő-telepek, nincs szállítás. Balogh Károly szükségesnek tartja meg­jegyezni még,hogy megbízható helyrőt nyert értesülései szerint a hadsereg faszükséglete 40.000 vaggon. Ha ezt nem sikerül a.4ermelő­telepek készletéből biztosítani, lefoglalják az összes fakészleteket. Szász Ernő azt hiszi, azok a városok, amelyek olcsó áron adhatják a fát, nagy készletekkel rendelkezhetnek régi termelésű fából. A szegedi helyzetben az lenne a legmél­tányosabb eljárás, ha a régi kötésekre, amit a kötvények bemutatásával igazolnának külön makszimális árat állapitanának meg és az uj kötésekre szintén — méltányos más árat, amely megfelel a kiadásoknak. Kaufmann fakereskedő: Az a nagy baj, hogy a régi kötéseket nem szállítják. Ezért van az, hogy Szabadkán szintén 15 korona egy mázsa fa. Somogyi Szilveszter: De mért menjünk mindig a legdrágább város után? Fölkiáltások: Mert ugy Szabadka, mint Hódmezővásárhely és a többi közelfekvő rá­ró s bármennyiért átveszi a fát s igy ha Sze­geden olcsóbb lesz, nem lesz majd fa. Szász Ernő azt kérdi, nem találják az ő propozicióját métányosnak? Hiszen az nem lesz jogtalanság a kereskedőkön. Widekker Pál okmányokkal igazolja, hogy neki egy vaggon fa 1040 koronájába van. A régi kötéseket nem szállítják a sok­féle makszimális ár pedig zavarokra adna al­kalmat. Ábrahám .Mátyás: Arra kérem az ura­kat, gondoljanak a szegény népre is. Hagy­ják lólekzethez jutni a népet és ne igyekezze­nek. utolsó fillérjét is kipréselni. Egy kis mél­tányosságot is kérek. Szász íErnő: Az olcsó fát átveheti a vá­ros a kereskedőktől a szegény nép ellátására. A szegény nép kapjon olcsó fát és a gazdag fizesse meg. Somogyi Szilveszter: Sajnos, a dolog meg fordítva történt s nem igy ahogy igazságos lenne. A gazdagok már nagyrészt ellátták magukat olcsó fával s igy a drága marad a szegénynek. Az értekezlet ezzel határozat nélkül vé­get ért. Kérdéssel fordultunk dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez, hogy mi lesz ezek szerint a fa ára? A polgármester igy vá­laszolt: — Ezt egyelőre nem tudom megmondani, iMajd gondolkozom a hallottak fölött és min­dent jól átgondolva fogok határozni. Egy bi­zonyos és pedig, hgy nagy szerencsétlenség a városra nézve a körülfekvő városok bőkezű­sége, Ha azok nem adnának meg mindenárat a fáért, jelentékenyen megváltozna a helyze­tünk. Sajnos, az ármegállapitó bizottság egyet­len tagja sem tudott megfelelő javaslattal szolgálni. Ez az intézmény nagyon hamar le­járja magát, hitelét már-már teljesen elveszti •BaaaBsssnBiíaaBBBflaasBaBBBBBCtisaaBssaseaaeseM sseBaBaacsBSBBBBBaBaBasBaBSBBaaBsasaaBBSsasssBcaBBaaiaasan*« H szegedi tanyai orvosok fizetésrendezése a köz­egészségügyi bizottságban, — Egy nappali vizit 12 s egy éjjeli vizit 25 korona. — (Saját tudósítónktól) Szeded közegész­ségügyi bizottsága kedden délután dr. Sza­lay József rendőrfőkapitány elnöklésével iilést tartott. Jelentette a főkapitány, hogy az ülésen régóta vajúdó kérdés ikerül tár­gyalás alá; a külterületi orvosok honoráriu­mának revíziója és a szülésznői díjazások juj ímegállapitásn. Dr. Wolff Ferenc tiszti főorvos, közli, (hogy az 1891. évi díjszabás rendkívül se­Irelmes a tanyai orvosokra, meirt a szerint (nappali látogatás az orvois lakásán 2, 7 éven aluli gyermekeknél 1, éjjeli látogatás az or­vosnál 4, látogatás nappal a beteg lakásán 15 és látogatás éjjel a 'beteg lakásán 8 toro­lna. Ezt a 'következőkép kívánja fölemelni: (Nappali látogatás az orvois lakásán 5 kano­m, tekintet nélkül arra, hogy gyermek-e, Vagy felnőtt, éjjeli látogatás az orvos la­kásán 10, látogatás nappal a beteg lakásán 15 és éjjel 20 korona. Lőw Immánuel az első felszólaló. A ja­vasolt összeget kevésnek tartja. A köz ér­deke, hogy az orvos megélhetését biztosít­sák. De ezenkívül/meg kellene tanulni a nép­nek becsülni iis az orvos munkáját. Javasol­ja, hogy a beteglátogatások dijai igy alakul­janak: Orvos, lakásán, nappal 5 korona, a beteg lakásán 12 .korona, éjjel1 25 korona. Aki tud fizetnij, fizessen, a szegény betegek ugy sqm fizetnek. Dr. Kovács József hozzájárul Lőw Im­mánuel javaslatához. De nem szabad meg­feledkezni1 a halottkémlésről sem. Szégyen­letes helyzet, hogy amig egy temetés 2—3000 koronába kerül, az orvos a halolt­kémlésért 80 fillért kap. Pedig sokkal fonté­;sabb, hogy étvq el ne temessenek .senkit, minthogy 6 ló húzza ki a temetőbe. Ezt az intézkedést meg kell változtatni, legalább 5 .korona legyen egy hal ott kém lés. Dr. Turchányi Imre főorvos szerint.el­érkezett az utolsó óra, hogy a tanyai orvo­sok helyzetén könmyitsenak. Elfogadja Lőw Immánuel javaslatát de a hallóttkémlést az orvosi látogatás dijával keli honorálni. _ Az orvosi fuvarátalány fölemelését is kéri és pedig 1800 koronára. Elég, ha az orvos a 'fuvarra 1200 koronát ráfizet évenikiint. Dr. Goldschmidt György inti a köz­egészségügyi bizottságot, nehogy elriiakiszák a tanyai közönséget a túlságos magas dijak­kal attól, ho-giy betegségében orvoshoz for­duljon. Egyebekben pedig különbséget akar tertni az orvcls'i díjazások között a látogatási távolság arányában. D,r. Szalay József: Ki méri azt meg, hogy milyen távolságban van a hely az or­vois lakásától. Dr. Bemeth Samu azt monidj'a, maga­sabb tatoa mellett kövesebb lesz az orvot látogatója. Mérőru'ddlal nem lelhet kimérni a távolságot, de ki lehet mondani, hogy azon az •eslkiidtségen, melyen az orvos llakík, 10 •korona a látogatás dija, de. a másikon már 12. A ikafottkémlést illetőleg megjegyzi, ta­nyán megtörténik, hogy a halottat az or­vos lakására viszik temetés alkalmával. Ilyen esteiben a halotflkémiés 6 koronával meg van fizetve. Dr. Krausz József: Örömmel veszi tu­domásul, hogy végre intézkednek a tanyai orvosok érdekébem is. Üdvözli és melegen támogatja Lőw Immánuel javaslatát. A kü­lönféle díjszabások azonban veszedelmeseik, mert csak komplikálják az ügyet. A haloit­kémllés.re vonatkozólag hozzájárul a Bametih által mondottakhoz. Dr. Szalgy József ,azt ajánlja figyel­mébe az egészségügyi bizottságnak, hogy a 7 éven. aluli gyermekekre vonatkozólag tör­vény intézkedik, hogy csak fele dijat fizes­senek. Ezt igy mgváltoztatn'j neim Jöhet. A bizottság hosszas vita után végüli is •.elhatározta, hogy Lőw Immánuel javaslatát fogadja el az orvosi díjazásokra vonatkozó­lag. Ezenfelül kimondta a .bizottság, hogy a halottkém lést 12 koronával díjazza — abban iaz esetben azonban, ha a halottat az orvos lakására szállítják, csak 6 kánonával. Ez az utóbbi megállapít ás a város belterületére is­érvénnyel hir. Javasolja mindezeken felül a 'bizottság, hoigiy a tanyai orvosok fuvar-áta­lányát évi 1800 koronára emeljék föl. A szülésznők ügyébén elhatározta a bi­zottság, jáva.solmi fogja, hogy a szülésznőket kötelezzék a gyermekágy befejezéséig ápol­ni az anyát és gyermeket és ezért a nyolc napért a szülésznő legalább húsa koronát kap. A szegényektől siemlmi díjazás nem kö­vetelhető. Ha a szülésznő a kerületi orvos megelégedését klérdemili a. gyermek körüli eljárásával, az orvos nyugtájára esetenkint külön 10—15 koronás ösztöndijaikat kap. A bábák évi alapfizetésének 400 koronáról 500 'koronára való fölemelését javasolja a bizott­ság, amely a 15 tanyai bábaállásdknak 25-re VaUó fölemelését is javasolja. Az uj bába­állásflík betöltésénél figyelembe vesd'ik első­sorban, hogy milyen bizonyítványai vannak különösen a gyermekvédelemről. Ezután következett a második tárgy 'tárgyalása. Frankó Andor Kálvária-úti gyógyszerész azt kérte, hogv kanletét ter­jesszék ki a Dugonics-térre. A bizottság eh­hez egyhangúlag hozzájárult, amivel az ülés véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom