Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-07 / 208. szám

-ISHigHHHMMSnNMAWSM / 4 Szeged, 1917. (jzeptemW 7. Harctéri hangulat itthoni dolgokról. „Harci vágytól égvie ÖiesJÜék katonáink a rohamra hívó (parancsot é» amidőn az elhangzott: Lelkesítő dalra gyújtva, imínt haragvó .Ctítehek rontottak aiz elíénre." Ilyen, és ehhez hasonló botmbasztokkaJ találkozunk minduntalan hol egyes lapok hasábjain, vértől gőzölgő haditudósitá&dk keretében, hói meg Jettel közéleti férfiak nagyképű beszédeiben, maga a frázis pedig', vájjon félig-meddig, mint fogalom, batolakodot't a köztudatba1 is. Ez a hatósvadiászat, a melynek eredménye 'legfeljebb a, harctéri* borzalmak naiv lekicsinylés® és a háború népszerűéi tété líehet, már eddig is sok boszoságot okozott a fronton, küzdő 'katonáknak. akik immáron negyedik éve teljesitik becsülettel és szrMr'd kötelesség tűd ássál honvédőt feladatukat, de akiknek bizony egyáltalán nincs Ínyére, hogy emberfeletti megpiÖbáilíaJása'lk kényelmes íróasztalokon keresztül hőyi akarásoktól duzzadó költeményekkel lépjenek elő. Egész versengés fejlődött ki az üres szóvirágok kreálásában, a rekordot hossza idő óta egyik legd erjedtebb fö váró s-l reggeli újság hakíftudásMója taitja, aiki az igénytelen ő'r iára evezető teljesiimáiyéről valamelyik parancsnokságnál értesülve nyomban siet őt nuthotógiai hőssé átformálni, a .saíblönos felderítésről, vagy eiőörál csetepatéról költött tudósítása ipedig esupta fuldoklás . . , hörgés . . . patakzó vér . . . kiÖocscsant agyvelő . . . bömbölő istencsudája ... de azért csak előr®! . . . A másik oldalon azok a jeles ötlettíenőmének szerepelnek, akik a modern hadviselés néhány közismert terminus technikusát a legprefánabb és legbántóbb együgyűséggel siettok a hinterlanda talajba átplántálni. Egy-egy pergőtiiz Idegboarffasztó percei, órái után, amikor a félájultságábóf magához térő, testben, lélekben megsanyargatott katona révedező pillantása a hazai újság hasábjaira téved, vajmi kevéssé szolgál bizctn'y leiki épülésére a pnirmadonnát ünneplő „tisztáiba fíívgőtüzszOrü" tapsról szóló beszámoló. Kétes, é'rtéíkü miikcldésük 'közben kímélet nélkül gázoLnak át ezek a nyelvidomárok a harctéri katona szótárának legfeketébb lapjain, besorozzák arzenáljukba a gázbombáí (ellenzéki interpelláció). gépfegyvert (piaci kofanyélv), sőt egy-egy népünnepély (horribile diotu: katonanap) sikerének érdekében, jótékony hölgyek bevonásával, „cs .uóm.sig hü" hadijátékokat fis produkálnak. Törődöttén, holtrafáradtan áll a -szegény imagyar katona őrhelyén, egész valóiának minden akarásával sóvárogva a megváltó békét. De izmos keze rendületlen hűséggel szorítja fegyverét, >vasen®rgiája, a drága otthon iránti rajongó szeretete biztosítják továbbra ás ennek a fegyvernek a dicsőséget, a sikert. Jóhiszemű, de ifelületes és tulbuzgó méltatóitól csak azt várja a 'magyar katona: — ne hajítsák (minduntalan tulmesiszire a sulykot! Utóvégre bármily kevés köze van a harcoló katonának a maga önérzetes nyugodtságában néhány felebarátunknak akár -a viszértágnlásáliOz. akár a lelkiismeretéhez, annytit mégiis dlvánhaf, hogy ne it\ianak, ne mondjanak és ne kívánjad ak >a katona fülének 'keltenietlen sületlen., ségeket, kár pót lá sül azért a mindennapos haboskávéért, amelynek nélkülözésével sokuknak minden háborús tapasztalata s szenvedése már ki is merült! Harctér, 1917. augusztus 29. M. K. immniauiHiHiuHiuiiunMiuMMtsnuiMiNi Ahogy Szegeden a tisztviselők élnek... (Saját tudósítónktól.) A nyomor, a nélkülözés még sohasem sötétlett olyan két-ségbeejtőn feketén, mint napjaikban. A könny és az átok még sohasem csapongott olyan erővel, mint napjainkban. S kétségbeesés örvénye még sohasem zúgott, morajlott oly vad és dühös elkeseredéssel, mint napjainkban. Mikor már belefájdult a fejünk, beleszédül tünk saját nagy nyomorúságunk szemléléséhe, mindig csudálkozva kérdezzük: •— Hogy tud ez, hogy tud az megélni? Az: ez és az: az mindig szegény kishivatalnok; kétszáz, esetleg 250 korona havi fizetéssel és pergamensárga arccal, amelyről halvány kontúrokban a közeli örök élet, reménysége vibrál. Mert ma nincs más proletár, mint a toll szürke harcosai; a szabó, suszter, borbély, kefekötő, bodnár és mindazok, akik hajdan alig tanultak valamit, elérhetetlen magasságban állnak jövedelmükkel a szellemi munkások fölött. Erre a három év óta min dég aktuális kérdésre igyekszünk az alábbiakban megfelelni: Megyünk a városházán. Egy viaszfehér areu férfi, érettségivel és — háta mögött —.. tiz évi városi szolgálattal. Meginterjúvoljuk, hogy történt, hogy eddig nem . halt éhen? íme a válasz: — Összes jövedelmem: drágasági és családi pótlékkal, leszámítva a levonásokat: 300 korona havonkint. Ebből hatvan koronát fizetek lakásért, harminc koronára tehető a cipőjavítás, húsz korona a fűtés, világítás (mi nagyon szerényen élünk) és ujabb harminc korona az iskoláztatás, ruházkodás a két gyer mek és az asszonynak. Magamnak nem kell; én már nem ruházkodom. Ez összesen százkei ven korora, marad teliét négyünk élelmére egy hónapra százharminc korona. Hogy mit eszünk? Kell azt kérdeni? — De hiszen ez kenyérre sem elég! — Dehogynem. És aztán: hitel is van még. Meg aztán különmunkákat is csinálok ez is 30—40 korona egy hónapban... Mert vannak szemérmes koldusok is, akik nem panaszkodnak .., Egy másik városi alkalmazott, tisztviselői rangsorban, kézhez kap havonkint 160 koronát és odahaza van nyolc gyermeke. Igaz: lakást, fűtést és világítást természetben kap.., Beszéltünk egy törvényszéki jegyzővel is. Kap havonkint 250, záge: kettőszázötven koronákat, miután elvégezte az egyetemet is. /Ebből lakásért — kis hónaposszoba — fizet havonkint ötven koronát, egy ki főzésben fizet ebédért és vacsoráért száz koronát a mosatás számlája husz korona, a reggelié 25 korona, az uzsonnáé ugyanennyi, (a száz koronás ebéd és vacsora mellett ezt, nem lehet nélkülözni) kapuknlesért, takarításért s miegyéb ért 35—40 koronát s ha marad még valami, elkölti cigarettára, vagy a szakadt cipő kijavítására, mert szórakozásra idő sem jut Ha pedig a havi költségvetés deficittel zárul, lemond az uzsonnáról, esetleg a reggeliről is, mert háború van és elkövette azt a baklövést, hogy tanult és nem ment el pintérnek, aki tudvalevőleg három nap alatt meg tud keresni 550—600 koronát, anélkül, hogy K munkára egy fillér költsége lenne. És ami a legszomorúbb a dologban az, hogy ez nemcsak Szegeden van így, .hanem mindenütt. Mindenki keres, csak a szellemi munkás nyomorog, nélkülöz. 03000000000000®®® É URÁNIA £ 1 magg. Tudományos Színház i • T Szeptember 7-én és 8-án pénteken és szombaton a tengeri háború legizgalmasabb eseményei. Tengeri csata a filmen. Büszkén leng a zászló! Tengerészdráma 4 részben. A A Előadások délután 5, 7 és 9 órakor, vasárnap d. u. 3 órától. Jegyek délutáni 3 órától, vasárnap délután 2-től kezdve előreválthatók. 00000000000000000 A koncenirált«féiv o§ 'M-. • f fc[f iNnr **m't?J1 Ssppfe ^ázzaTtöRve 2000Wattig UJ TVPUS°2| í^ffe . - - v