Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-05 / 206. szám

Szerkesztősé g; SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZA A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K, félévre . . 14.— K. egy hónapra 2.40 K. Egyes szám Ara Ki fillér. Szeaed, 1917, VI. évfolyam, 206. szám. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-IITCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szerda, szeptember 5. Tengődő városok. Törvényhatóságoktól érkezett átiratok — ritka kivételektől eltekintve —• a szegedi közgyűlésen ép oly kevéssé szoktak érdeklődést kelteni, imint akármelyik más közgyűlésen, A világháborúban bárom éve vérző magyar nemzet, sajnos, még ma is érzékenyebb a leglényegtelenebb politikai kérdés iránt, mint felvirágzásának sok fontos alapfeltételével szemben. Budapest közgyűlése júniusi tanácskozásából átirattal fordult az összes magyar törvényhatóságokhoz, köztük természetesen Szegedhez is. Ha politikai Igéktől duzzadozna az a határozat, amelyhez hozzájárulásunkat kéri Budapest, bizonyára mozgásba hozta volna már a helyi politika valamennyi régi és uj, elfogadott és tűrt matadorát. De ez a határozat csak a törvényhatóságok háztartásának a rendezését sürgeti a kormánytól, a mai napig tehát, amikor a Délmagyarország nyilvánosságra hozta, senkisem tudott róla és nem lehet mondani, hogy a mozgalom megismertetése rokonszenvnél többet váltott volna ki az emberek kedélyéből. Végre is miről van szó? A városok rendezni akarják háztartásukat, több jövedelmet akarnak. Ezt pártolni lehet, mondják a bölcs.ek, nem kerül pénzbe. Valahogy igy van, de a kérdés, épp abból a szempontból, hogy pénzbe kerül-e, nem olyan egyszerű. Elöljárójában meg kell még említeni, hogy a magyar városoknak az eddiginél gyorsabb é§ egészségesebb fejlődése — nemzeti ügy. A helyzet, amelyben különösen a nagv vidéki városok voltak eddig, teljesen tűrhetetlen. Közismert az a mód, arnelven az állam egyegY intézménnyel a városokat szerencsélteti. Futtatást rendez velük, megveri a dobot: k ad többet és ennél a többnél döntőbb szempont csak egy van, a magas protekció. A legmagasabb protekció minden esetre győz az árverésen és elég gyalázat, 'hogy nem akadt még kormány, amelyik erőteljes programmot hozott és igyekezett volna megvalósítani annak érdekében, hogv a magyar városok nemzeti jelentőségükhöz mérten erősíttessenek. Szegednek, az ország második nagyságú városának ina sincs csatornázása, teljes vízvezetéke és kövezete, mert mindezeket eddig nem tudták volna kiéoiteni a pótadó lényeges emelése nélkül. Pedig mi azok közül a városok közül valók vagyunk, amelyek a legjobb anyagi helyzetben vannak és a hatóság — szerintünk — jó uton keresi most és meg 'is fogja találni a gyarapodás és fejiődés uj és uj erőforrásait. De a haladás csigatempója többé nem elégíthet: ki bennünket, sem mint szegedieket. sem mint magyarokat. Terveinkkel készen állunk, ami nem nehéz dolog, amikor arról van szó. hogy 3. városiasság alapvető intézményeit létesítsük, tökéletes egésszé kifejlesszük és az iparfejlesztés terén — a multak mulasztásait is pótolva — nagy lépésekkel (meginduljunk. Terveket azonban, a melyekben koncepció van, pénz nélkül nem lehet átültetni az életbe, A pénz előteremtésének legfőbb biztosítéka a városok háztartásának rendezése. Ez országos kötelesség, amelynek teljesítése elő! a kormány ki nem térhet. Amit ezen a kereten belül külön teremt elő egy-egy város közgyűlésének, hatóságának hozzáértése, élelmessége, találékonysága és polgárságának áldozatkészsége, az az illető város külön számlájának javára megy és fejlődésének erőforrásait gyarapítja. Jó lesz tehát, ha a budapesti átiratnak fokozott gondot és figyelmet szentelnek. Budapestnek egészen speciális 'indokai vannak a kérelem teljesítésére, fel kell sorakoztatni mellettük — külön feliratban — a mi érveinket is: a vidéki városét és Szegedét. Érveink súlyát gonddal megszervezett mozgalom támogassa és nem szabad elhallgatni vagy visszavonulni addig, míg az állam meg nem hallgatja, nem mérlegeli és nem teljesiti a magyar nemzeti, kulturális, tudományos és gazdasági élet ie'virágzásra váró. edd'lg lengődő várainak követelő szavát. (KfciaaKiiBSBCuaBasBagBBaBHBBBEBaastsaESBHaEaEBa tcKacaasBE. - Rigánál 150 ágguf és mr zsákmángo'fak; főbb ezt novífa körül egy fontos BUDAPEST, szeptember 4. (Közli, a miniszterelnöki 'sajtóosztály.) Keleti harctér: Foksanitól északnyugatra az oroszok és románok két támadása összeomlott. Cseimovictól északkeletre csapataink SZÍVÓS viaskodásban elfoglaltak egy erősen el. sáncolt magaslatot. Német hadtesteik győzelmes rohammjal elfoglalták Rigát. A VEZÉRKAR FŐNÖKE. BERLIN, szeptember 4. A nagy főhadiszállás jelenti: A 8. hadsereg Amt'ier gyalogsági tábornok vezetése alatt két napi harc után tegnap nyugat és délkelet felöl elfoglalta a több helyen égő Rigát. Harcedzett csapataink mindenütt megtörték az oroszok ellenállását és ádáz előretöréssel legyőtztek minden akadályt', amit erdő és mocsár gördített. Az orc&zok a legnagyobb sietséggel ürítették ki a Dikiíától és Rigától [nyugatija fekvő kiterjedt hídfőjüket, Hadosztályaink Diinamünde előtt állanak. Sürü rendezetlen hiadtömegek tolongjak nappali és éjjeli menetelésben a Rlgázámláihaiatlan hadiszert glgot ejtettek. — Cser* magaslatot elfoglaltunk. hői vezető utakon északkelet felé. A Wemdetn felé vezető niagy országúttól délre a nagy Jaegel-patak két oldalán kétségbeesett véres támadásokkal nagy orosz erők vetették magukat csapataink elé, hogy a megvert 12. hadsereg elvonulását fedezzék. Hadoszályaink ja Eagy országutat több helyen elér'áék. Néhány ezer oroszt elfog tuak, több mint 150 ágyút és megszámlálhatatlan sok hadiszert zsákmányoltunk. A rigai csata a német hadsereg történétében uj dicsőséges lapot jelent. József főherceg vezérezredes arcvoiía: Csermovlctól délkeletre osztrák-magyar ezredek elragadtak az oroszoktól egy szívósan védelmezett magaslati állást. A Szereth és a Moidava között az élénk hiárci tevékenység tovább tart. Mackensen vezértábomagy hadcsoportja: Muncelulnál, Foksanitól északnyugatra több orosz-román támadás veszteségteljesen meghiusult. LUDENDORFF, első föszállásuiester. Orosz hivatalos jelentés a PÉTERVÁR, szeptember 4. (Hivatalos jelentós.) A német offenzíva a rigai arcvonalon szeptember elsején a reggeli órákban kezdődött 5 óráig tartó tüzérségi előkészítés után. A Diüiát védő orosz csapatok visszavonultak. A németeknek sikerült Üxkülnéi két hidat verni és a Düira keleti rtaríját elfoglalni. Az orosz gyalogság anfníak dacára, hogy a tüzérségük az egyik hittat elpusztította, nem tudta a németeket féltar. tóztatni. Az ellenség kihasználta ezt és gyorsan kiszélesítette sikerét, megkezdte az északi irányban való előrenyomulást. Az orosz ellentámadások eredmény teleitek maradtak. németek rigai diadaláról. STOCKHOLM, szeptember 4. Az orosz vezérkar jelenti szeptember 3-ikán: A Düna balpartján, Rigától nyugatra szeptember 1 én és 2-ikán a németek makacs támadásokat folytattak és 2-ikán este felé sikerült nekik a Jegel-folyón ál levő állásainkat benyomnlok. Több ctapattesttínk önkényesen elhagyta állásai! és visszavonult északi irányban. Az a kísérletünk, hogy ellentámadással visszaállítsuk a korábbi helyzetet, eredménytelen maradt A Riga környékén bekövetkezett fenyegető helyzetre való tekintettel parancsot adtunk ki az említett környék felaídására.