Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-26 / 223. szám

3 mtMAét ái»fl. Szöged, 1017. szeptember 26, Előtéri harcok keleten. BUDAPEST, szeptember 25. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Keleti harctér: Helyenként előtéri harcok. A VEZÉRKAR FŐNÖKE. BERLIN, szeptember 25. A nagy­főhadiszállás jelenti: Keleti harctér: Nem volt nagyobb harci tevékenység. LUDENDORFF, első főszáíiásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Sikeres csatározások Albániában. BUDAPEST, szeptember 25. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Délkeleti harctér: Albániában banda-csapatokkal sikeresen harcoltunk. A VEZÉRKAR FŐNŐKE. BERLIN, szept 21. A nagyfőhadi­szállás jelenti: Macedón arcvonal: Nem volt nagyobb harci tevékenység. LUDENDORFF, első föszáliásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) LEtoUJABB. ZÜRICH : Turinban és Milanóban is­mét forradalmi utcai zavargások valtak. E városokkal a táviróösszeköttetés telje­sen megszakadt. A legtöbb felsőolasz­országi szocialista, szakszervezeteket fel­oszlatták. PÉTERVAR: A kozákok katonai ön­kormányzata elhatározta, hogy Kaledin tábornokot visszahelyezi összes hivata­laiba és a kormányt figyelmezteti, hogy az igazságot tegye közzé és ezzel cá­folja meg a Kaledin lázadási mozgalomé­ról elterjedt híreket. PÉTERVÁR: Terescsenkokülügymi­niszter az antant nagyköveteinekek ki­jelentette, hogy nyugtalanságra semmi ok sincs, mivel a kormány ragaszkodik a koalíciós elvhez. STOCKHOLM: A moszkvai munkás­tanács határozatot fogadott el, amelyben követeli az egész hatalomnak a forra­dalmi demokrácia kezébe való átadását. Tiltakoznak az ellen, hogy a felelőtlen, ideiglenes kormányt továbbra is meg­tűrjék. PÉTERVÁR: Oroszország belső za­vara igen nagy fokot ért el. Moszkva Novgorod és más déloroszországi vá­rosok között a közvetlen összeköttetés teljesen megszűnt. A katonák sok he­lyen fellázadtak és a vasúti vonalakat megszállották. A hadügyminisztérium, a főhadiszállás és számos csapatkötelék között az összeköttetés meg van sza­kítva. PÉTERVÁR: A demokrata-konferen­ciának 25-ikére kitűzött első ülését egy nappal elhalasztották, hogy az összes résztvevők megjelenhessenek. BERLIN: A Norddeutscher Aligemeine Zeitung jelentése szerint csütörtökön, 27-ikén Michaelis kancellár a birodalmi gyűlés főbi­zottságában felszólal. Gyűléseznek a német háborús-pártiak. Berlin, szeptember 25. A német hazai párt, amely Albrecht meklenburgi herceg és Tirpitz főadmirális vezetése alatt csak nemrég alakult meg, tegnap Berlinben két nagygyűlést tartott. Az egyik gyűlésen maga a niecklenburgi herceg volt az első szónok. Hosszasan ismer­tette a háború eddigi folyását és azokat a nagy áldozatokat, amelyeket a hadviselés eddig kö­vetel. Utalva azután arra a győzelmi hangulatra, amely egész Németországban uralkodik, annak a szilárd meggyőződésének adott kifejezést, hogy Németországot nem lehet leverni addig, amig a német nép egységes. Sajnos azonban, — mondotta Albrecht herceg — a felelős kö­rök nem mindig állanak helyzetük magaslatán azoknak a feladatoknak a megoldásában, ame­lyeket az ő kezükbe tettek le, Igy történik, hogy a nép nagy többsége most azt kérdi, miért hozta eddig a nagy áldozatokat, ha azt, amit eddig a német seregek kivívtak, oly könnyen áldozatul akarják dobni ? Utána a gyűlés vezérszónoka, Tirpitz fő­tengernagy beszélt. Részletesen foglalkozott az­zal a kérdéssel, Németország tengeri és száraz­földi hatalmát hogyan tarthatta meg és arra a következtetésre jutott, hogy ez békés utón lehe­tetlen volt. A háború igazi oka szerinte az an­gol és a kontinentális világfelfogás közti eltérés. Kár volna most arról vitázni, — mondotta — hogy a korlátlan tengeralattjáró harcot koráb­ban kellett volna kezdeni vagy sem, ennek a vitának már semmi célja sem lehet. Az ez egy bizonyos, hogy ha kitartunk, legyőzzük Angliát. Ma már látni távolból a győzelmet, a nélkül természetesen, hogy a hónapot, a melyben ez bekövetkezik, pontosan meg lehet határozni. A mi Belgiumot illeti, ezzel az országgal semmi igazságtalanság nem történt. Bizonyítékaink vannak arra, hogy megérdemelte sorsát, Németországban minden pártviyszálnak meg kell szűnnie és békében kell élnünk egymás közt addig, mig fejünk felett ég a ház. Csak Németországban születhettek olyan emberek, a kik azt hiszik, hogy nemzetközi alapon meg­tarthatjuk a minket megillető helyet, vagyis hogy önként meg fogják nekünk adni világha­talmi pozíciónkat. Ha még is akadnának olya­nok, a kik pártcélokért hajlandók feláldozni. Németország jövőjét, azokat unokáink megfog­ják átkozni. U is ismertette ezután a háború mérhetetlen áldozatait, a melyek semmiféle győ­zelemmel fel nem érnek és azt mondotta, kogy a birodalmi gyűlés békerezoluciója ezeknek az áldozatoknak a hiábavalóságát jelenti és Német­ország vereségét az angol és amerikai tőke ja­vára. És végűi — mondotta Tirpitz — számol­nunk kel! a nép méltóságával is, legnemesebb tulajdonuk egyikével, a mely megköveteli, hogy világhatalmi állásunkat továbbra is megtartsuk. Nem képzelhető más megoldás, mint áz, Bel­giumnak ezentúl ne Anglia legyen a védőha­talma, hanem Németország. Keleten nincsenek megoldhatatlan nehézségek, mert a tulajdon­képpeni erőpróba Németország és Anglia kö­zött folyik. A háborúban az európai szárazföld szabadságának kérdése döl el, ezért harcolunk. Ha van szivünk és akaratunk a kitartásra, ak­kor a politikai győzelem is a miénk lesz. Tirpitz beszédét a hallgatóság nagy lel­kesedéssel és helyesléssel fogadta. A hercegprímás bízik a közeli békében. Bécs, szeptember 25. A N. Fr. Presse közli: Csernoch János biboros hercegprímás a Madridban megjelenő La Nacion tudósítója előtt a következő nyilatkozatot tette: — Életbevágó és legfontosabb célnak azt tart­juk, hogy a háborút mielőbb be lehessen fe­jezni és becsületes békét kössünk, a mely a monarchia területi épségét biztosítsa. Feltétle­nül bízom benne, hogy a pápa békejavaslatá­nak meglesz a sikere, ha nem is most rögtön, Í de rövid időn belül. Többé nem tagadható, hogy a jegyzék minden hadviselő államban és min­den népre jó hatást gyakorolt. Wilson állás­pontja sem tekinthető feltétlenül elutasítónak, mint a hogy ő feltüntetni akarja. — Az amerikai Unió elnökének állásfogla­lásából kiérezhető, hogy a pápa jegyzékében kifejezett alapelveket ő is alkalmasaknak véli a béketárgyalások megindítására, de természete­sen el kell tekintenünk attól az önhitt hangtót, a melyet Wilson a német császárral szemben használt. Én hiszem azt, hogy a borzasztó nép­öidöklés még a tél beálta előtt véget fog érni. A pápa békejegyzékétől a béketárgyalások mi­előbb való megindulását remélem. Megkezdődnek a béketárgyalások Angliával ? — Előkészítő tanácskozások Kopenhágdban. — Bécs, szeptember 35. A N. Fr. Préssé-uek jelentik Berlinből: A Deutsche Taffeszeitung, 'Münchenből keltezve a következő nagyfon­tosságú hii't közli: A koronatanács elvileg ugy elöntött, hogy ha a béke csak ugy lehet­séges, hogy Belgiumot vissza kell szolgáltat­ni, semmi sem áll útjában egy olyan elvi kije­lentésnek, hogy a némát birodalom lemond Belgiumról. Az általános vélemény az, hogy néhány héten belül miegindulha faiak a hivata­los béketárgyalások Angliával. Meg vannak győződve róla, hogy Ko­penhágábau egyelőre nem kötelezően előké­szítő tanácskozások folynak, hogy meglehes­sen kezdeni a békOiárgyalásokat Angliával. Beavatott helyen tudják azt le, hogy Michaelis Litvániát, Kurla ndot és Liviandot nem akar­ja a birodalomba kebelezni, hanem független államokat kiván belőlük alabiktni. Ujabb hajésülyssztések. Berlin, szeptember 24. Buvárbajóink az Anglia körüli zárt területen ismét 23.000 brut­totonnát sülyesztettek el. Az elsüiyesztett hajók között van a Teerles fölfegyverzett, angol gő­zös (3112 tonna), mely rézércet és parafát szállított, a Tarapata 2506 tonnás francia négyárbocos hajó salétrommal, valamint egy ismeretlen tartálygőzös, a melyre két torpedó­zuzó vigyázott. Lőporgyári munkások merényletet terveztek a munkástanács ellen. i Stockholm, szeptember 25. A Birsevija Vjedomoszti jelenti: Kerenszki a miniszterta­nácson közölte, hogy a schlüsseiburgi lőpor­gyár munkásai negyven pud rendkívül erős rob­banóanyagot szállítottak önhatalmúlag a péter­vári Smolna intézetbe, ahol jelenleg a pétervári munkás- és katonatanács ülésezik, mert a téli palotát javítják. A robbanóanyagot 246 ládában szállították Pétervárra. A kormány erélyes ház­kutatást rendelt el, de csak 130 ládát találtak meg. Ez az eset nagyon nyugtalanítja a kor­mányt. Hír a Putilov-gyárak pusztulásáról Genf, szeptember 25. A Temps ellenőriz­heílen forrás alapján arról ad hírt, a Putilov­gyárak telepei óriási robbanás következtében elpusztultak és az épületek porrá égtek. A német császár a román sóbányákban. Berlin, szeptember 25. ;A császár 23-án megtekintette a slanici sóbányamüveket és a campinai olajmezőket. Itt meggyőződhetett róla, miként tette jóvá német szorgalom és kitartás az angol vezetés alatt 1916-ban véghez vitt pusztításokat, ugy hogy ma már nagy­mennyiségű termék szállítható haza és a had­seregnek. Délután a császár i^ziuajában uta­; ZOtt. . ..." '

Next

/
Oldalképek
Tartalom