Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-23 / 221. szám

4 iMíMAmkmmLAii fteeffad, 1917. ezepíwáber 38? Iáétól Az egyik kép Aradon készült ég nyom tátott irás hirdeti rajta, hogy akik ott van­nak együtt: „Dankó Pista zeneszerző ma­gyar énekkarát" képezik. Középen valami hordáfélén ül mosolyogva Dankó PistaJ mint ha élne, olyan elevenül hat ez a fölvétel. Mellette áll balról Helvey és kétoldalt az énekkari tagok. Ott van mindjárt a nevük is; igy következnek: Mátrcy Gyula, Csorba Já­nos, Veress Ferenc, Dankó Pista, Jffelv Gyula, Hajnal Emi, Rózsa Gizi. És a D&nko neve fölött egy piciny fekete kereszt j* alatta erőteljes férfi-írással: „örök nyuga­lomra tétetett 1903 április elsejém. Szegeden, 46 éves korában." És a kép jobbsarkában pár lepréselt virágszál, alatta az irás kis papir­szeletkén: „Dankó Pista gyászkoszorú jóból Hósa Lajos és Szabolcsba Mihály költőktől 1903, ápr. 1." -. i Azután más fényképek következnek: Bérezik Margit és Mariska, Gömöai Jenő, Sáfrány Vilmos, Murka Józsi. És középen Dankó—Helvey, akinek itt még fiatal, moso­lyos az arca. Ahogy az öreg elnézi a sok drágaságot melegedő szívvel és előszedi a sárgult papira újságokat; a forró esték be­szédes leírásait, lassankint fátyolossá válnak a szemei és mesélni kezd töredezetten: — lSSÍLbau ösmer bed tünk össze. Rend­kívüli ember volt; csupa érzés; sohasem tu­dott hangulatainak ellen tállani. Istenem, mennyi bajt okozott lobogó temperamentumé val* amiket aztán négyen is alig tudtunk el­intézni, s milyen sokra vihette volna, ha •van benne egy kis vállakózás! szellem; akkor Urváry volt a .Pesti Napló" felelős szer­kesztője, — nekem rokonom volt; első uno­katestvérem: Helvey Laurát, a Nemzeti Szin ház művésznőjét vette feleségül, akit később koronás arany érdemkereszttel tüntetett ki a király. Nos, Urváry szerkesztő egyizbeu mindent előkészített Pistának egy párisi út­ra, de az nem ment el; tudja Isten, nem mert. Bokáig tusakodott, de végűi mégis ittmaradt; azt mondta, gyönge a hegedűben. Hiába bi­zonygattuk neki, hogy az nem fontos, benne ngy&erm, a hegedűst, hanem a zeneszerzőt fogja ünnepelni a párisi nép; nem indult el. Általában: túlságosan is ragaszkodott a ma­gyar földhöz; sohasem akarta elhagyni. — De egyszer mégis elment Moszkvába; éppen hazajöttünk egy országos körútról — *.34«ó-ban, vagy hétben történt — és össze­—lalKozott 1f inkler 'Elvirával, akinek Mosz­kváján volt internácionális dalcsarnoka. Ez asszony addig beszólt neki, mig elfoga­dott tőle 1200 korona előleget s akkor már nem lehetett visszacsinálni a dolgot. Pedig D.LÖJ on szerette volna, hanem nem engedték. de jött vissza, amint tehette. Társai l..,uü még ma is kint vannak... o.zutan ujxa egy fénykép következik és uito, elmondja a „Lemondás" cimü gyönyörű dal s>„ületéecneA töíicneiét, —- már nős volt, amikor összekerült Hácz Juliskával Cigánylány volt, de klasz­szikusan szép. És ugy adódott, hogy együtt kellett útra indulnunk a Julissal. Dankó Pis­ta — szegény — valósággal őrültje lett a le­ánynak. Mire Vásárhelyre értünk, mér táv­iratoznom kellett a lány szüleinek, hogy jöj­jenek, mert haj lesz. És jöttek is — a Pi»t« feleségével Juliska elmaradt tőlünk és Ara­don már énekelte Bérceik Margit a „Lemon­dási' « Helvey bécsi, aki annyi szánakozással szólott Dankó Pista fogyatékos üzleti szelle­méről, maga sem bizonyult túlságosan jó üz­letembernek. Hat év óta az „Uirania" mozi­ban zongorázza a mult emlékeit — kiséret ül o mozi drámákhoz, Sipos Ivén. »niiiMniu(HHNHinniuiiiii»miHUHiii* Beszélgessünk­* A %:honvéd: A gőzfürdő megnyitását me­gint elhalasztották. Pedig ideje volna már használatba venni, mondok, tisztaság szem­pontjából. Én: Hát bizony sok a tisztátalan emberi Egy kis mosakodás egy ikre-másikra ráférne. A fahonvéd: A tesüi tisztátlanok számba sem jöhetnek, annál inkább a lelki piszkosak. Én: Ugyancsak bőven vannak. Ugy- te­remnek mostanában, mint eső után a gomba. És az a legkínosabb, hogy ezeké a világ. A fahonvéd: Azt is mondhatnánk, hogy a félvilág is. Én: Ez már velejár, mint a rákkal a k" lönszoba. A fahonvéd: Vagy mint szappannal a habzás. Éh: Ilyen most nem létezik. Csappant még látni, de a habját nagyító üveggel sem. Ilyen gyártás mellett lehet csak megtolla­sodni. A fahonvéd: Az igaz, hogy aki érti a módját, az könnyen felkapaszkodik az ubor­kafára. Én; Kaparj kurta, neked is lesz Husz deka szalonna 40 korona, egy kiló csont 12 korona, egy mázsa buza 200 korona és ha va­laki kisírja a szemé*, talán könyörületből kap egy mázsa kukoricát. 309 koronáért. A tanyai magyarnak már samcsak a kalapja zsíros, zsiros a zsebe is. A fahonvéd: Ésszel élő embernek most van az aratása. Én: Az iyen ésszel lépten-nyomon talál­kozák az ember, de .jó szívvel még véletlen­ségből sem. A fahonvéd,: A mostani világ nem a szi­vek világa. Még szórakozottságból sem" adnak azok, akiknek a háborús idő felvitte a dolgu­kat. Én: Egyféle ember van már csak, olyan, aki kapni szeret, de adni nem. A fahonvéd: Azt hiszem, a ma-guk újság­ját, a Délmagyarországot meg lehetne tölteni azoknak a jómódunknak a névsoréval, akik a háború ideje alatt egy fillért sem adtak jó­tékonycélra, vagy ha adtak egy-két fillért, kelletlenül adták és olyan arcot, vágtak hoz­zá, mintha a fogukat húznák. Én: Sajnos, nem húzzák. Pedig erre a mii veletre nagyon alkalmas embert tudnék. A fahonvéd: De miért is nem csinálnak már egy kis névsort? Én: Ugy járnánk vele, mint az egyszeri utcai pillangóval, akinek mikor nz arcába sercintettek, azt monl'ta, hogy esik az eső. A fahonvéd: Bizony, egy kis eső már nem ártana. Jobban kellene, mint a sötétben bo­torkálónak a mócsvilág. Csak a 46-osok nap­ját el ne mosná! Én: Talán erre a napra napfényes időt ad a jó Isten, aki maga is láthatta, hogy mit müveitek, mit szenvedtek a mi drága, vére­ink amodaát a Doberdóu, meg az Isonzó mentén. A fahonvéd: Amondó vagyok, hogy aki a 46-osok napján nem nyitja ki a bugyellári­sát, az nem érdemli meg, hegy ez a. föld a hátán hordja. Én: Majd elválik, hány zsákkal telik. Annyi azonban bizonyos, hogy a szegénye ott j lesz most is, mint mindig, amikor a katonák ! özvegyeiről meg árváiról volt szó. A fahonvéd: Szó ami szó és a szó meg köztühk no maradjon, a mostani közgyűlésen szóba hozták, hogy mégis csak kellene tégla­gyárat venni. Én: A jó üzlet nem rossz, csak az a baj, hogy ami az egyik atyának üzlet, á másik­nak nem az. A fahonvéd: ügy igaz, hogy a sok bába közt elvesz a gyerek. És itt nagyon sok a bá­ba és mindegyik a maga kezére dolgozik. Én: Csoda-e hát* ha a kis poronty nem tud megnőni? Egyre csak ácsolják itt a ko­porsókat és ezekbe a. koporsókba 'földelik el a város haladását, erőrekapását, jövendő boldogulását. A fahonvéd: Valamiből eSak élni kell. Mór tudniillik azoknak, akiknek mindig ásó van a kezükbe és akkor érzik jól magukat, ha valaminek, valakinek a nyakára hághat­tak . . . Szalámi és Mortadelia előjegyzések kiszolgáltatnak egész nap, a többi vevők csak délután kapnak szalámit. Bokor, Valéria-tér. Bem suse az ifü­D&PPSI, Mm a mesések, meri a szakműhelyében javított Író­gépek tényleg mesések. — . • - ­írógépszalag szénpapir stb. uj és hazsnált írógépek állandóan raktáron tartatnak SZEGED, Széchenyi-tér 8. Telefon. 363. sz. | UHUHINIf a legmagasabb árban veszek, BOKOR IZSÓ, ékszerész és müórás, Szeged, Kelemen-u. 7. ifini Lóhere és lucernamagot és mindennemű gazdasági magvakat vásárol DEUTSCH, Szeged Jókai-utca 7, Telefon 729. UlMI IMI Ml Iskolafiegedükben, valamint az ösz­szes hangszerekben és alkatrészekben Babós Sándor "STfoW Iskola-utca 8. — Szolid árak. Van szerencsém b. tudomására adni ugy a helybeli, mint a vidéki nagyrabecsült érdekelt feleknek, szíveskedjék teljes bizalommal hozzám fordulni bármiféle üzletek lebonyolítása végett, melyet pontosan és leggyorsabban lebonyolítok ugy az etadónak, mint a vevőnek és pedig a következőket: Házakat, telket, üzletekei, vendéglőt, szállodát, kávéházat, kisebb-nagyobb birtokot, úgyszintén h&zassAg-közvetiiési val­láskülönbség nélkül, a legnagyobb titoktartás melíett. Vídekieknek válaszbélyeg beküldésével azonnal válaszolok. Tisztelettel Kövesi Béla, Marglt-u. 28. I. 10. Interurbán-Telefon 1308. Hölgyek figyelmébe! Öszl divat újdonságok, gyászkalapok, kalap diszek, modell kalapok nagy választékban. Átalakítások jutányos, ároan készülnek. Rózsa Imit ne, női kalap divaterme Deák Ferencz-u. és Oroszlán-u. sarok, ügyes kézi és tanuló léái.yok felvetetnek, r

Next

/
Oldalképek
Tartalom