Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-02 / 204. szám

* 4 ItitfUf Atí' r AHiOfiSMÖ, .Szeged, 1917. szeptember S, tWégyőkrüné csizmát vesz. Négyökrü Vinoéné megáll a városháza kapuja előtt ás azon gondolkozik, hogy mi van még elintézni valója. A tanyai ember, ha bejön a városba, egész litániát kell elvégeznie, ami sokszor bizony nagy időbe kerül, különösen most, mikor a bevásárlási- és őrlési-igazolvány beszerzése körül annyit kell az Írástudatlan tanyai magyarnak álldogálni, hogy majd leszakadoznak a lábai. Más életrevaló cmxer az ilyen komisszió-szemlét papírról szokta megcselekedni, szép sorjába vévén az elintéznivaló ügyesbajos dolgait s annak rendje, módja szerint fejezi be őket. Négyökrü Vineénó ezt nem cselekedheti meg, azon egyszerű oknál fogva, mert nem tud irni. Leánykorában ugyan Géczi Károly tanító ur beleverte a fejébe a verébfejü betűket, de bizony azok a jószágnevelés körül elröppentek idővel belőle. Ilyenformán az emlékezetére bízza a dolgok elintézését, ugy amint azt tegnap este fejés után Vincével, az urával szépen felsorakoztatták, merthogy Vince igen jó módban idehaza „lóg", azért mert csak az egyik szemére léit, a -másikat gyermekkovában kiütötte szarvával a riska tehén. Az este ugyanis azt mondta Vince az asszonynak: — Vera, a csizmát el né felejtsd mögvöuni, mert most mán majd bűvösödnek az idők, aztán köll. Majd látsz odabent az akszfalton is ojat, amirül eszödbe jut a csizma, (A csizma ugyanis sokszor jár a tehénnyomban. így hát Négyökrü Vince észjárása szerint erről eszébe kell, hogy jusson Verának.1) így kerül az asszony a városháza elől a csizmadiák közé a sátrakhoz. Ott, megáll. Keresi az ő ösinerős lábbeli készítőjüket, de nem találja. Áll és néz hol jobbra, hol balra, — .Mit vigyáz asszony? — kérdi az egyik mester. De csak ugy foghegyről, mint akinek több a vevője, mint az eladni valója. — A Juhász urat nézőm. — Katona! . . . Üti a digót! — Dehogy! . . . Szögény Juhász ur . . . Akkor, hát nem árai? — Most jelöni eg nem, de az sé bizonyos, hogy még valamikor lesz hozzá szerencsénk. — Magának van-e az uramnak való csizmája? — Van, jó asszony, hogy ne volna, —• De jó erős kéne ám, trapára való. —- Az is van . , . Nézze, ezökbe szánthat, vethet az ura, jégbe, hóba járhat. Négyökrüné nem szól, a garabolyában (.eresgól, ahonnan kisvártatva kihúz egy darab madzagot. — Nézze é, — mondja a mesternek — ilyen hosszút mondott az uram. — Kérőm ijen is van jelönleg , . , Éppen trapára való. — Nézze no. (Kisideig mércéikéi a lábbelikészi'tő, tapogatja a jó zsiros tehénbőrt, azután megvakarja a homlokát. — Ez jó lönne, ha nincs tyukszöme az urának . . . — Tyukszöme! — mosolyog Négyökrüné. - Elfelejtöttem mögkérúuzni tüle, hogy Vgn-e! — No, azért mondom, mer' ez a csizma jó is,. formás is, mögemlöget az asszonyság érte tudom. * — Ojat aggyon, hogy mögemlögeasem, mert még lösz szüksége csizmára az uramnak, ha az Isten élteti, — Éltesse is. — Ugy engedje a mindenható — sóhajtja Négyökrüné. — No. Mondom jó lösz, mögemlöget érte leiköm. — Aztán mire tartja? — Jelönleg 240 koronára vagyis régi számítás szerint 120 forintra. Az ember, aki ezt a rövid beszélgetést szórakozásból végigélvezte, azt hinné most, hogy rögtön „kertájt" osinál a menyecske és elszalad. Nem igy történik azonban az ügy . . . Háború van kérem s ez most igen furcsán fejetetejére állit mindent. A menyecske előhuw a garaboly fenekéről egy vászonzdeskót és kiolvassa belőle a 240 koronát. Csupa piszkos, gyűrött bankót. Vasárnap, szeptember 2-án a téli szezon megnyitó előadása. Madame Zonzon. Dráma 4 részben. Irta: Bernsteln Henry. A budapesti Mozgókép-Otthon szezonnyitó attrakciója. A A Előadások délután 5, 7 és 9 órakor, vasárnap d. u. 3 órától. Jegyek délutáni 3 órától, vasárnap délután 2-től kezdve előreválthatók. Helyárak: Zsölye 120, I. hely 1.—, II, hely --80, III. -.50 fillér Hm — ütődik meg a mester — hát ilyesmi is megtörténbet. Se alku, se semmi . . . Pedig nem ugy néz ki, mintha bankócsináló lenne ez az asszony. Nagyon kíváncsi lesz az iparos, s amig gyűri befelé a bankókat, barátságos hangon kérdi a menyecskétől: — Mondja már kedves asszonyság, ha meg nem sértem, jelönleg nem szokott kögyed alkudni? — Alkudni — mosolyog bizalmasan Négyökrüné — minek? Tudom én ennek a pár csizmának az árát. Mindig ennyi volt. Nem volt egy fillérrel Se olcsóbb soha. — Jelönleg aligha nem téved. — Nem tévedök pedig, higyje el az ur, mert tizenöt esztendő uta, amiuta együtt élünk az urammal, mindig négy liba árát adtunk egy pár uj csizmáért, — No — mosolyog a mester. — Most is négy libának az árát adom érte . . . Igazam van-e? — feleli Négyökrüné és könnyedén magbiccenti a vállát, mintha mondaná: szóljon ehön valamit, ha tud! . . . Hát nem is tud hozzá szólni a mester, •csak a bajuszát húzogatja és magában elgondolja: mégiscsak van esze a parasztnak, akárhogy lebecsülik is idebenn a városban. C's. M. POLITIKAI HÍREK. — Budapesti tudósítónk tejedfonjelemém —> v (Szmrecsányl György — kormánybiztos.) A Magyar Tudósító jelenti: A konmány Szmrecsányi György pozsonyi főispánt, Pozsonymegye, Pozsony város, Nyitramegye, Szako-lca, a renicai, ipijavai és vágujlieJyi járások, továbbá Szakolca város területére a közélelmezési és közrendészeti ügyek kezelésére kiterjedő hatáskörrel kormánybiztosnak nevezte ki. (A miniszterelnök tanácskozása Holló Lajossal.) Dr. Wekerle Sándor miniszterelnök szombaton délelőtt felkereste Holló Lajost és vele hosszasan tanácskozott. (Visszalépett egy munkapárti képviselőjelölt.) A Bud. Tud., a munkapárt kőnyomafosa jelenti: Szilly Tamás, a szalántai kerületnek pártkülönbség nélkül, a szavazgatok nagy többségével rendelkező jelöltje, Baranyamegye főispánja részéről történt több katonai bevonultatás és számtalan egyéb megfélemlítésre vonatkozó atroitás után, biztos többsége ellenére a jelöltségtől visszalépett, meg akarván kímélni polgártársait az üldöztetéstől és az államtól függőket a kilátásba helyezett megienyitéstől. Az atrocitások nagy tömegét nyilvánosságra fogja hozni. (Tisza-szálló I. em. kisterem) október hó 4-én a tanitás megkezdődik. Kurzusok d, u. 5—8 óráig. Iratkozások: szeptember 26-tól naponta déli 12 és 1 óra között a Tisza kisteimében. Gyermekkurzus, — Különórák. Haladók részére vasárnap délutánonkint - ."—:— gyakorló órák. ====== A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81,