Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-14 / 189. szám

Szeged, 1917. ttugusztus 14. ítÉLMAG Y AftÖRSZAti Jf szegedi választójogi nagygyűlés* (Saját tudósítónktól) A szegedi választójogi blokk vasárnap délelőtt tartotta meg nagygyűlését, a Korzó-mozi nyári helyiségében, amelyet az érdeklődők teljesen megtöltöttek. Az elhangzott beszédeket zugó tapssal és harsány lelkesedéssel, kisérte a közönség, amelynek soraiban több vendég is megyelent. A Károlyi-párt részéről ott volt dr. Kan Béla országgyűlési képviselő, a szociáldemokrata-párt részéről Bokányi Dezső, az országos radikális-párt részéről t'iilöp Zsigmond és dr. Jakab László, a feministák részérő! Vár; I éry Melania Vázsonvi Vi'mos, Serényi Béla és gróf Batthyány Tivadar ellogla'tságuk miatt nem jelenhettek meg személyesen, de táviratban üdvözölték a gyiiljSst. annlyrcK lefolyásáról a következő tudósításunk számol be: Dr. Becsey Károly a blokk elnöke nyitotta meg a gyűlést a következő beszéddel: — 'A Tisza-kormány utolsó ideje alatt az ellenzéki pártok tömörültek arra, bogy a Tisza-féle választójogi törvényt megváltoztassák és az általános és egyenlő titkos választójogot törvénybe iktassák. A. király kifejezte azt a kívánságát, hogy a választójog a lehető legszélesebb mértékben kiterjesztessék. Tisza azonban, szembehelyezkedve a király akaratával és az általános kívánsággal, kénytelen volt a hatalmat a kezéből kiadni, ami a királyt arra indította, hogy olyan kormányt alakítson, amelynek első föladata az általános és egyenlő, titkos választójog [örvénybeiktatása lesz. Esterházy a kormány bemutatkozása alkalmával kijelentette, hogy az ő kormánya a választójog kormánya. Mikor ez megtörtént. Tisza első dolga az volt. hogy a munkapártot a választójog ellen párthatározattal lekötötte; ő és pártja most arra törckszik, hogy a választójog ügyét elbuktassák, a régi korrupt rendszert továbbra is biztosítsák és a hatalmat a saját érdekükben kihasználják, — Tisza nem akarja belátni, hogy egy nemzet esak akkor erős, ha a közös munkában a nemzet minden hir fia tömörül. Nem akarja belátni, hogy az a sok millió magyar, aki őrt áll a határon, itthon pedig az önvédelmi harcot biztosit ja, megérett arra, hogy bevonassék az alkotmány sáncaiba. A jogokban egyenlő mértékben kell részesíteni mindenkit, aki e nemzet fiának tartja magát. (Helyeslés.) — Az Esterházy-kormányra nagy nehézségek várnak. A Tisza-csoport nem veszedelmes ugyan, de nem is szabad lekicsinyelni. Ezért szüksége van a kormánynak arra, hogy az ország népe mindenütt állást foglaljon a választójog kiterjesztése mellett. Szüksége van arra, hogy minden gondolkodó munkás olyan kijelentést tegyen, hogy ezt az, ügyet elaludni nem engedi. Szükség van arra,-hogy e színmagyar város polgársága és munkássága szintén fejezze ki ebbeli követelését és azt, hogy a kormányt honmentő munkájában támogatja. Végfii üdvözölte Becsey a megjelenteket, a vendégeket és a gyűlést megnyitottunk jelentette ki. Ezután Szabó Gyula titkár terjesztette elő & határozati javaslatot, amelyet már ismertettünk és amely röviden a következőket tartalmazza: 1. Az általános, egyenlő, titkos és községenkinti választójog kivívása. 2. A béke megkötése hódítás és hadikárpótlás nélkül. 3. Az állandó béke biztosítása nemzetközi intézményekkel és a hadügyek és külügyek demokratizálásával. 4. Mondja ki az értekezlet, hogy e fontos törekvések közül kiv-álóképpen az általános, egyenlő és titkos választói jog kérdésével kiván ezúttal foglalkozni. Mondja ki Szeged (népének mai nyilvános értekezlete, hogy a választói jognak irni-olvasás. 24 éves korhatár, továbbá korhatár nélkül a harc vonalban való legkevesebb három hónapi részvétel, ennek hiányában komolyabb sebesülés, vagy véletlen hadifogságbajutás föltételeihez kötött kiterjesztését a legnyomatékosabban követeli s az Esterházy-kormánynak ily irányú törekvéseit hazafias lelkesedéssel támogatja A korszellem követelése előtt meghajolva, követeli ezenkívül az értekezlet a nők választójogának törvénybe iktatását is. Dr. Kószó István állott föl ezután szólásra és a következő, nagy tetszéssel fogadott beszédet mondta: Tisztelt Nagygyűlés! Évezredekkel ezelőtt a biblia tanitása szerint villámlás és menydörgés mellett adta át az emberiségnek Isten az erkölcsi törvények alapját, a tiz parancsolatot. Most ágyuk dörgése, puskák ropogása, repülőgépek és gépfegyverek kattogása, fényszórók világitása mellett követeli és kapja meg a v.ilág népe a világszabadságot biztosítani hivatott alkotmányos jogok alaptörvényét. Ezt az alaptörvényt lefektetve látom a határozati javaslatban, melynek indokolása a nép lelkében élő jogérzék, kötelességtudás és tettrekészség kapcsolatban rendithetlen hazaszeretettel. A világ egyik felének a másika ellen kellett támadólag fellépni, hogy ezen küzdelembői megszülessen a világbéke és világszabadság. A lövészárokban szenvedő katona a várvavárt béke elkövetkezése után, midőn poigári foglalkozásához visszatér, joggal követelheti, hogy a jövő irányításánál az ő akaratát is számba vegyék és ha munkájára szüksége van az államnak, az esetben jogot is nyerjen az állami munka iránvitásához, ne határozzanak j-óla nála nélkül! Rég idő óta történik törekvés arra, hogy a világot összetartó kapocs létesíttessék. Ezt a kapcsot némelyek a nyelv egységében vélték megvalósíthatónak, mások a vallás azonosságát gondolták erre alkalmas eszköznek. En mindezen törekvést helytelen alapon állónak tartom. Ugyanis a bábeli nyelvzavar után előállott a nyelvkülömbség, a lelkiismereti szabadság kifejlődésével előállott a vallási külömbözőség. Ezek tehát az ősi törzsből eredő különválásnak képezik forrását és igy nem voltak akkor sem alkalmasak arra. hogy összetartsák az emberiséget, tehá. a világ népeinek összekapcsolása ezen alapon lehetetlen. Az emberi lélekben gyökerező általános és közős érzelemre kell fektetni az érintkezés általánosítását. Ez pedig nem lehet más, mint a közös jogok és kötelezettségek élvezete és teljesítése. Az állam maga egy nagy ember, ennek vannak szükségletei, melyeknek teljesítése a polgárság fe'adata, ezen szükségletek miként; kielégítése a kölcsönös megállapodástól függ. Ennek a kérdésnek eldöntéséhez hozzászólni jogosultnak kell lenni mindenkinek, aki az állam fentartásához bánni uton az ő tevékenykedésével hozzájárul. Az általános, titkos és községenkinti választójog megadása biztosítja az államalkotó polgárságnak a lelkiismereti és elhatározási szabadságot. Ha nem Szaszanovok, I loyd Qeorgeok intézik a nemzeti elhatározás irányát, hanem az államalkotó nép, mely vérét viszi a harctérre, kalmár zsebkérdés nem fog újonnan előidézni világháborút. A világ népét nem szabad többé oda állítani sakk-íig'uráknak azért, hogy bomlott agyvelejű, lelketlen emberek önérdekét vérükkel. és életükkel szolgálják. Jogában álljon az anyának gyermekét, a hitvesnek férjét oktalan életpazarlástól megmenteni, jogában álljon a nőnek, ki az állam föntartásához és anyagi erejének gyarapításához hozzájárul, az állam kormányzásához hozzászófania. Ha emellett hői 'hivatását teijesiti, ha a családi erényeket megőrzi és ha nem feledkezik meg a költő ama mondásáról: Magyar nőnek születtél. Áld érte sorsodat! Magyar hölgynek születni Nagy és szép gondolat. A választói jognak a nőkre leendő kiterjesztését Szeged város demokratikus polgársága nevében elvileg magamévá teszem bizonyos korlátozásokkal, Á határozati javaslatot elfogadásra ajánlom és azon ígéretnek adok kifejezést, hogy Szeged városában, az ország legnagyobb magyar városában a választói jog kiterjesztése kérdésében tett kezdeménvzés pártolásra és további támogatásra talál, hiszen az 1848-as nagy programnak egyik sarkalatos pontja a népjogok kiterjesztése. A nagygyűlés osztatlan lelkesedéssel fogadta a beszédet, amelyet gyakran szakított félbe helyeslő fölkiáltásokkal, Dr. Kun Béla , következett ezután. A Károlyi-párt nevében szólott ós az általános, titkos, községenkinti választójogot kövelelte, mert esak ez vezethet tiszta közélethez, ennek .segítségével lehet pusztítani a korrupciót, megvalósítani a demokráciát, amely egyedül alapja és összekötő kapcsa a népek egymáshoz való közeledésének, ami viszont a békét fogja eredményezni. A, nemzetek egymás gyilkolása helyett az igazi testvériség és barátság fön tartása mellett is meg fogják keresni és találni jogos céljaik, érdekeik érvényesítésének lehetőségét. (Helyeslés.) Tiszának az általános, titkos választójog ellen való cikkezéseire azt válaszolja, hogy azok nem egyebek, mint a hatalomból kieseppent ember kesernyés önigazolásai és szalmacséplésén Nemzetiségi veszedelemre ép pen Tiszának nincs joga hivatkoznia, aki egész uralma alatt a nemzetiségekkel folyton paktált és rájuk alapította a jövendő munkapárti rendszert is. Uj világnak, uj Magyarországnak kell jönnie, a népjogoknak atínőkre, a derék honleányokra is kiterjesztésével, mert csak igy lehet hatalmassá a nemzet, igy közeledhetik a függetlenséghez és a békekötés után csak igy foglalhatja el ezt a helyet, amely őt az európai nemzetek közt méltán és jogosan megilleti. Az élj önzéssel fogadott beszéd után Dr. Jakab László következett. Ezeket mondta: A választójogot-ellenzők tábora azzal vádol bennünket, hogy mi végromlást és veszedelmet hozunk a nemzetre. Súlyos vádakezek s nagy hiba lenne nem foglalkozni velük. Tiszában sokan az igazság bajnokát és a rend megteremtőjét látják. Pedig nem az igazság bajnoka ő, csak az Igazmondó szorgalmas cikkírója, nem rendet, hanem csöndet teremtett a parlamentben. Csönd petig a temetőben van. És ez a csönd kellett neki, hogy megteremthesse a sajtótörvényt és a saját választójogi törvényét. Nekünk nem ilyen csöndes parlamentre van szükségünk. És Tiszának nem volt joga sem a képviselők kivezetéséhez, sem egyéb erőszakossághoz, mert a pártja nem képviselte az ország többségét. Mi azt akarjuk, hogy a fórum a fórumon legyen, ott vívja ki mindenki az igazát. Legyenek ott a gazdák, az iparosok, a tanítók, a tisztviselők és legyenek ott a nők képviselői. Ezek molett legyen ott a nagytőke, a nagy birtok képviselő je is. De ebben a parlamentben kevesebb lesz a szépen vasalt nadrág és a kaszinótag, de ott lesz a nép milliója. (Helyeslés.) Azt mondják, az általános választójoggal erkölcsileg kétes emberek lesznek a vezetők. Kié a becsület? A mienk-e, akik a népmilliókat képviseljük, vagy a Tisza lovagjaié-e, akik zsaroló módra harácsolt pénzekből vásárolták meg mandátumaikat? Van-e még ország, ah- t ilyen nagy a nyomor, ilyet; riagy a drágaság?