Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-10 / 186. szám

4 Szegted, 1917. augusztus 10. román nép egy igen józan törekvő szorgal­mas munkás nép, amelynek nemzetiségi iz­galmai, törekvései és vágyódásai nincsenek, mert látja és tudja, hogy tökéletesen egyenlő elbánásban részesül a más vallása és nem­zetiségű emberekkel. A nemzetiségi kérdés­nek a fészke itt van Aradon és épen ezért kizárólag és egyedül a románsághoz intézem mostani szavaimat. A románsághoz azért, ínért most is taiMéztalnom kell olyan fész­kelödéseket, akik még mindig nem akarnak a bőrükben férni. hogy hagyjanak fél a meddő küzdelemmel és én Vagyok az első, aki baráti jobbot nyu|jtva nékik biztosithatom őket, hogy az egyenlív sógnék az igazi hazafiságnak erején minden esetre mégtalálják itt hazájukat, békés ottlm hukat és megtalálják jövőj ültnek biztosítását. Amikor a főispán enuneiációja elhang­zott, frenetikus taps és éljenzés zúgott fel a teremben. Ekkor történt hogy Goldis László a városháza karzatán elájult, a földre zu­hant. Gyors orvosi segítségben részesítették, nemsokára visszanyerte eszméletét, de orvosi tanácsra eltávozott a városházáról. A köz­gyűlés a tanácskozás végéig az izgalmas je­lenet hatása alatt állott •^•••••••••••••^••••••••••••••scaagaaaaabbaxbbbbbx Veszedelemben a szegedi paprikatermelés. Amióta a paprikaközpont megalakult és a paprika ára maximáltatott, sőt megalakult Szegedén a paprika készáru bizományosok részvénytársasága is, azóta mindenki tapasz­talhatta, hogy a paprika eltűnt, nem vásá­rolható, sehol sem kapható. Nagyobb szégyen nem érte városunkat, mint most, hogy a világszerte ismert hires szegedi paprika sehol sem kapható Szegeden, termelésének ősi hazájában, szülővárosában. Ha másról nem ismerték Szegedet sehol e világon, legalább a szegedi paprika szót ki­ejtették mindenütt, ahova e kiváló speciális termékünk eljutott. (Mindezeknek vége, egyetlen kózcsapás­sal letörte azt a Haditermény, Paprikaköz­pont és egyéb, a paprikatermelés elnyomásá­ra alakult intézmény. iMa ugy állunk Szegeden is, hogy a sze­gediek maguk könyörögnek néhány csipet­nyi paprikáért mert nem tudnak vásárolni sehol, aminek oka az, hogy a Szegeden meg­alakult paprika készáru bizományosok rész­vénytársasága a termelőktől már hetek óta nem veszi át a kész paprikát, mivel raktára tömve van paprikával, nem tud dolgozni, nem tud mit csinálni, mig viszont a paprika­kereskedők, kofák és termelők a náluk ké­szen álló, eladásra váró paprikát szabadon el nem adhatják, mert akkor kihágási bíróság elé kerülnek, sőt az egész paprikakészletük elkoboztatiik. A Haditermény Részvénytársaság el­adásra oly csekély mennyiségű paprikát utal ki, hogy az egy pár óra alatt elfogy Sze­geden, sőt elszáll itta tik Szegedről, i gy a szük­séglet, dacára, hogy rengeteg készlet áll ren d el kezesre, a legcsekélyebb mérvben sem nyer fedezetet, Azok a kofák, akik a rendelkezéseken nem tudják és néhány kilogramm paprikával a piacra véletlenül kiáltanak, a fővárosi rendőrség által kiki. detektívek karmai közé jutnak. Mert igazolványuk nincs a pap­rikaárusitásra, áruikat elkobozzák, őket meg büntetik, elzárják, holott talán ezek a rendes maximális árért árusítják a paprikát. Ez r»r egyetlen cikk ugyanis, amely oly árban ma­ximáltatotí, hogy maximális árért is kapható és őszintén mondva az egyetlen cikk. amely­nél nem is igen kérnek többet- a maximális &nál. - ; A kofák sem árulhatják a paprikát, mert amint már ©miitettem, igazolványuk nincs, mivel a Paprikaközpont, amely igen gyorsan sietett megalakulni, annál kevésbé siet eze­ket a kiárusítással foglalkozókat megfelelő árulási és vásárlási engedélyekkel ellátni, ugy hogy ezek a szegény árusok teljesen fej nélkül állva azt sem tudják, hova fordulja­nak és mit csináljanak, hogy iparukat to­vább folytathassák anélkül, hogy a kihágási bírósággal összeütközésbe ne kerüljenek. Ha ez az állapot igy tart még néhány hétig, ugy oda jutunk, hogy a paprikatermeléssel senki sem fog foglalkozni, tönkre tesszük ős fog­lalkozásunkat, 14.000 család keresetét bénít­juk meg. Szeged tehát maga-magát tagadja meg akkor, mikor saját véreink megmentését nem tesiz magáévá, Alsóváros, Röszke, Szt. Mihálytelek lakosságát odaveti a Haditer­mény és Paprikaközpont által előidézett bi­zony talauság forgatagába, A rövid idő alatt előállott bizonytalan­ság, nehézségek és lépten-nyomon a jjaprU'á hozjuíás letörésére irányuló törekvések a szegedi paprika hírnevének tönkretételére ki­válóan alkalmasak. Ezeket a jelenségeket nyugodtan tovább tűrnünk nem lehet. Egyetlen reménységünk, hogy bízunk városunk kiváló főispánjában, az ő városunk iránt való őszinte szeretetében és városunk ügyeiért fáradságot nem ismerő munkássá­gában. Bizonyára ő is látja a városunkra ne­hezedő veszedelmet, illetékes helyen haladék nélkül felemeli szavát" és gátat vet a szegedi paprika termelésének és forgalomba hozata­lának meggátlására irányuló törekvéseknek. A szegedi választójogi nagy­gyűlés előkészítése. — Értekezlet a Munkás-Otthonban. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi válasz­tójogi blokk, mint már jelentettük, vasárnap délelőtt naggylilést tart a Korzó-mozi nyári (helyiségében. A nagygyűlés programjának megállapítására (csütörtökön este a Munkás­Otthonban értekezlet volt, amelyről az aláb­bi tudósítás számol be: Az értekezleten dr. Becsey Károly el­nökölt. Üdvözölte a megjelenteket és jelen­tette, hogy a választójogi blokkban egye­sült pártokat meghívták a szegedi nagy­gyűlésre. A meghívásra válasz érkezett a szociáldemokrata és az országos radikális /párt elnökségétől. A központi szoeiáldemo­kratapárt képviseletében Bokányi Dezső, az országos radikális párt részéről dr. Jakab László főorvos és Fülöp Zsigmond író vesz­nek részt a nagygyűlésen. Jelentette továbbá az elnök, hogy a nagygyűlést kérő bejelen­tés elkészült. A bejelentésben vasárnap dél­előtt tiz órára kérik a nagygyűlés engedé­lyezését a Korzó-mozi nyári helyiségében. Az egybehivók: dr. Becsey Károly, Fürtöd Sándor és Szabó Gyula felelősséget vállal­nak a rend, fentartásáért. Az elnök jelenté­seit az értekezlet tudomásul vette. Dr. Becsey Károly elnölk ezután be­mutatta ,a nagygyűlés elé terjesztendő ha­tározati javaslat tervezetét, amelyet az ér­tekezlet rövid vita után egyhangúlag elfoga­dott. A határozati javaslatban a szegedi vá­lasztójogi blokk követelni fogja a választó­jogot azok részére is, akik nem töltöttek ugyan három hónapot a fronton, de súlyo­san megsebesültek, vagy hadifogságba es­tek. Hangsúlyozza a határozati javaslat d magyarság szupremációjának biztosítását a kerületek igazságos beosztása utján. A ha­tározati javaslat végleges szövegét a köze­lebbi értekezleten állapítják meg. Fürtös Sándor titkár fölveti azt a kér­dést, ihogy ;v választójogi nagygyűlésen nem lehetne-e foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy a kormány miért nem engedélyez nép gyű­léseket? Becsey elnök szerint ez az ügy a nagygyűlés tárgysorozatába nem illeszthe­tő be. Dr. Kószó István országgyűlési képvi­selő javasolja, hogy a határozati javasla­tot nyomassák ki és osszák szét a nagy­gyűlésen megjelenők között, a nagygyűlésre pedig nemcsak a lapok utján, hanem röp­cédulákkal is hivják fel a közönség figyel­mét. Az értekezlet igy határozott. Dr. Becsey elnök indítványára ezután elhatározták, hogy a végrehajtóbizottság szombaton este félnyolckor ujabb értekezle­tet tart a Munkás-Otthonban, amelyen meg­állapítják a nagygyűlés részletes program­ját és bemutatják a határozati javaslat vég­leges szövegét. Dr. Balassa Ármin bejelenti, hogy a szegedi demokratapárt csatlakozik a válasz­tójogi blokkihoz és egyben megköszöni, hogy a tisztikar megalakításánál társelnökké vá­lasztották, antií akkor nem fogadhatott el. Dr. Becsey örömmel veszi tudomásul a demokratapárt csatlakozását és indítványoz­za, hogy Balassát, mint a szegedi demo­kratapárt szervezőbizottságának elnökét, új­ból kérjék föl arra, hogy a választójogi blokk társelnökségét elvállalja. A végrehajtó bizottság dr. Balassát egyhangúlag társel­nökké választotta. Dr. Balassa Ármin hálásan köszöni a bizalmat, a tisztséget örömmel elfogadja és kijelenti, ihogy, mint eddig is, a legnagyobb odaadással fogja támogatni a választójogi blokk hasznos és az országra nézve üdvös törekvéseit. Az értekezlet ezzel véget ért. Az értekezleten a tisztikar részéről je­len voltak: dr. Becsey Károly, dr. Kószó István, dr. Balassa Ármin, dr. Pap Róbert. Lantos Béla, Ábrahám Mátyás, Fürtös Sán­dor és Beregit Lajos. ,aa*BaB«saaaBaEaBBBaa(aaaia«aaaaaaaaaaaiBBataiaaccE Angol szakszervezetek és a stockholmi konferencia. Rotterdam, augusztus 9. Londonból je­lentik: A szakszervezetek tanácskozása el­határozta, hogy képviselőit elküldi a stock­holmi tanácskozásra, ha a munkáspárt és a szakszervezetek tanácsa közösen megengedi ezt. Az 1916 év szeptemberében tartott bir­minghami közös kongresszus 1.486.000 szó­val 723.000 szó ellen nem akart tndni olyan tanácskozásról amelyen ellenséges állam kiküldötte is résztvesz. (Az Est.) Angliában nem alakulhat katona­tanács. Stockholm, augusztus 9. Az alsóház legutóbbi ülésén a hadügyi államtitkár ki­jelentette, hogy Angolországban katona nem lehet munkás- és katonatanács tagja, tehát Angolországban ez_a szociális orosz intéz­mény nem verhet gyökeret. Az erre vonat­kozó tilalmat a hadseregben már kihirdették

Next

/
Oldalképek
Tartalom