Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-09 / 185. szám

Szeged, 1917. augusztus 9. DÉLMAGYAE0RS2AG. 7 — Csecsemőgyilkossági bünügy a sze­gedi ítélőtáblán. A nagykikindai törvényszék Kolet Józseifnét egy évi börtönre, leányát egy évi fogházra és Filcp Józsefné szülésznőt négy évi fegyházra ítélte csecsemŐgyilkosság miatt. Kolet Józsefné fiatalkorú leányán a mult évben az anyaság tünetei mutatkoztak. A leány anyja tanácsára a szülésznővel mű­tétet végeztetett magán, de sikertelenül. A leánynak fia született. Filepné. és Koletné a csecsemőt elpusztították. A szegedi ítélőtábla a szerdán tartott fölebbviteli tárgyaláson a nagykikindai törvényszék Ítéletét helyben hagyta. — A közélelmezési hivatal bőripari osztá­lyában (ahol a liszthivatal is van) talpalás és sarkalás elválialtatik férficipő 5.80, nőicipő 4.80, gyermek-cipő 3.50 koronáért. — Eltemetfék az öngyilkos ápolónőt. Szerdán délelőtt temették a közkórházböf Stemmer Mi la éves ausztriai illetőségű­ápolónőt, aki szerelmi csalódás miatt öngyil­kosságot követett el. A temetésen igen sokán voltak jelen. — ÖRÁK, ÉKSZEREK nairv választékban FISCHER K -nál Körző kávéház mellett. ­Telefon: 1538. — A postai csomagok címzése. Minthogy a. posta a késedelmes kézbesítésért és rom­landó küldeményekért egyáltalában nem 'sza­vatol. a közönség saját érdekében cselekszik ha föladott csomagjainak a cimiratát jobb minőségű ragasztó-anyaggal, vagy zsineggel tartósan és erősen illeszti föl a küldeményre. •Ezenkívül a cimirat pontos mását a föladás előtt ki-ki helyezze el csomagiába. mert. ez esetben, ha u csomagról szállítás közben a cimirat leválik és e miatt a tartalom meg­állapítása és a romló tartalom eladása végett azt bizottságilag föl kell bontani, a bizottság­nak módjában áll a bent talált cimmásolat alapján a küldeménynek helyes iránvhn tevu lése é« kézbesítése iráuf késedelem nélkül intézkedni. i SZÍNHÁZ MŰVÉSZET 0000 Előadás a Korző-mozlban. Gál Gyula, alkalmi társulatával együtt, szerepelt ma a Korzó-mozi nyári helyiségében. A müsoi változatos volt, csak egy kissé szomorkás, a vidámság nem igen tudott belőle előkerülni. Gál Gyula hármas minőségiben is szerepelt, mint előadó művész, mint darabiró és mint — apa. Ez utóbbi minőségben előadta katona fiának háborús verseit. Az apa művészet© megszépítette a verseket, amelyeket ugyan­csak tapsolt a kö,zönség. Mint szerzőnek ts kijutott a tapsból, noha a darabirás nem mestersége a művésznek, akinek a színját­szás a művészi mezője. Ez az ő terrénuma, itt nyílik számára a siker virága. Szinház­han, értékes szin-darnb keretében szerettük volna élvezni Gál Gyula kivételes színjátszó talentumát. Ám ő mint darabiró jelentke­zett ma elsősorban. Nekünk a színész tetszik benne azt élvezzük és honoráljuk minden el­ismeréssel. Andorfi Ida ügyesen adta élő TI ellni Jenő „Liften" cimü versét. Hegyi Rózsi pedig az „OberoiC áriáját énekelte. A két egyfelvonásos előadásában a már em­Utett szereplőkön kiviil még Szőke Sándor és Ráday Dénes vettek részt. Holnap uj műsor keretében szerepel Gál Gyula és alkalmi tár- I eulata. Gyárfás Dezső, Kőváry Gyula, Szeles Elza, Takács Ili és Pajor Árp(ád, a magyar kabarémüvászet starjai együttesen fognak fellépni a Korzó-mozi nyári helyiségében szombaton és vasárnap. A legnagyobb sza­bású kabaré ksz ez, amely a mai napig Sze­geden volt, A változatás; műsor folyamán bemutatásra kerül Upi és Lupi c. bohózat, melyet az Apolló kabaréban Budapesten hó­napokon keresztül játszottak óriási sikerrel. Másik vonzó szám Gyárfás mint divathölgy lesz, a Fővárosi orfeum kitűnő sikerű kup­léja. Az összes számokat Kőváry Gyula utol­érhetetlen konferansza vezeti be. A műsor egyéb számai kabarédalok, tréfák, kuplék stb. stb. Az előadás teljes két órát vesz igény­be és pontosan 9 órkor kezdődik a nyári he­lyiségben, SBS<i«ssHEgsRBB»isaBaaaesBsssa3BBSía5ass»sB®3:Bas£»sa9 Az orosz válság ujabb kiiörését várják Franciaországban. Genf, augusztus 8. A 'francia •sajtó nö­vekvő feszült figyelemmel kiséri az orosz­országi helyzetet. Tudják azt is, hogy az augusztus 4-ére virradó éjszakán lefolyt tanácskozáson elért megegyezés korántsem nem jelenti a válság végét. A Temps például igy ir: Gyakran Lát­tuk, hogy Oroszországban nehéz válságo­kat egy-egv pillanatra lecsillapítottak, de azok később ismét teljes erővel újra kitör­tek. Oroszországnak és az antantnak nem tenne szolgálatot az, aki a helyzetet nem a maga valóságában nélziné. Egy nemzet, a mely a maga szabadságát nem tudja fegyel­mezni, a vereségnek és pusztulásnak megy elébe. Ezt a keserű tanulságot szívleljék trteg Franciaországban is. Mindig szoimoru dolog, ha szövetségeseket ki kell oktatni. Az Echo de Paris azt kérdi, hogy az ideiglenes kormány fel tudja-e magát sza­badítani a néptömegek és a hadsereg gyám­kodása alól. Ettől függ Oroszország sobsa. A L'Heure azon a véleményen van, hogy Kerenszkinefk emberfelettii (erőfeszítéseiket kell tennie, hogy Oroszországot megment­se. A nyugati szövetségesek számára ennél­fogva a főtanulság az. hogy csaik önmaguk­ra számithatnak. Mit vétett Kerenszki a forradalom ellen? Berlin, augusztus 8. A bolsövikiek stockholmi kőnyomatosa irja arról, hogy mi a vétke Kerensz&inek a bolseviklek sze­mében: A kormány a bolsevikieket teszi felelőssé az orosz hadsereg vereségeért, de ez a föltevés hamis. Épen ellenkezőleg, a vereségért Kerenszki felelős. Kerenszki azt hirdeti, nem köthet békét a német im­perializmussal, mert Nyugat-Eruópa legyő­zése után legyűri Oroszországot is. De Kerenszldnek az lett volna a feladata, hogy azonnal megvalósítsa a szocialista progra­mot, hogy a földesúri és cári birtokokat" át­adja a parasztbizottságoknaik, a gyárakat és bankokat pedig államosítsa, hogy ilyen módon megfossza a nagyiparosokat a hábo­rú folytatásában való érdekeltségtől. Ép igy szét kellett Volna tépnie Kerenszkinek a szövetségesekkel kötött szerződéseket. Ha mindez megtörtént volna, le lehetett volna győzni az orosz nép háborús fáradságát és ' ícgyőzihétetlenné lehetett volna tenni az orosz népet. Alkkor aztán a proletariátus más országokban is forradalmat csinálha­tott volna. Az azonban teljesen hiábavaló dolog volt, hogy Kerenszki a régi cárizmus módjára erőszakkal halálba kergette az orosz csapatokat. Kerenszki az uj orosz offenzíváról Zürich, augusztus 8. Az után a tanács­kozás után, amely legutóbb Kerenszki el­nöklete alatt Kievben volt, hadseregparancs jelent meg, amely igy végződik: Ha a leg­közelebbi offenziva megindul, az orosz csa­pattestek az utolsó emberig tartoznak he­lyükön maradni s inkább essék el mindenki, de hátrálni nem szabad. Péfervárt nem lehet elfoglalni. Bern, augusztus 8. Vasitokovszki tábor­nok. a pátervári kerület katonai főnöke nyi­latkozott a Matinnek, bogy Iskioul diina­menti hidfőnek elfoglalása nem jelent-e ve­szedelmet Pétervárra? Az ellenségnek min­den kísérlete Pétervár ellen megvalósítha­tatlan - - mondta nyilatkozatában. A tábornok ezután elmondotta, hogy az összes pétervári csapatokat a frontra küld­te, mert nem lehet megengedni, hogy ezek •a csapatok otthon maradjanak, ahol semmi hasznukat sem lehet venni. Péfervári kiküldöttek Olasz­országban. Lugano, augusztus 8. A pétervári mun­kás- és katonatanács négy küldötte e hó 4-én Turinba érkezett s ontían folytatta út­ját Rómába. Egyikük, Goldenberg előadást tartott a turinl munkáskamarában. 8000 temetetlen holttest Jasiban. Zürich, augusztus 8. Romániának meg nem szállott vidékein az 'éhínség és járvá­nyok pusztítanak. Jasiban hónapok óta nem söpörték az utcákat, a várostól nem messze több mint 8000 temetetlen holttest fertőz! meg a levegőt, kolera, kiütéses tífusz és vérhas dühöng, orvosság nincs, az élelmi­szerek elfogytak, a lakosság kétségbe van esve. A községekben heíenkfnt egyszer osz­tanak ki kenyeret. A román nép, mondja a híradás, békétlenkedik és a hadsereg kime­rült. 'aaaabbaaaaabbaaaaiiskaaaaabaaaabaaababbabsaaabaiiaaaa Felelős szerkesztő: Pásztor Jffzsef, Kiadótulajdonos: Várnay L', MÉZET nagyban vásárol, a legmagasabb árban. | Ajánlatokat árral megmintázva kérek SZEMERE terményüzlete SZEGED, Feketesas- és Klgyó-utca sarok. Telefon 10 90. tm mm a a » asűia •i •••mm • • m m m •'•Hl *Délmagyaropszág fizeié m éra Szegeden: egy évre . . . 28.- kor. félévre ... 14.— „ negyedévre . . 7. — „ egyhőnapra . . ?.40 „

Next

/
Oldalképek
Tartalom