Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-09 / 185. szám

Szerkesztőség; SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre.. 14.—K. egy hónapra 2.40 K. Egyes ezAm Ara lo fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-IITCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1917, VI. évfolyam, 185. szám. Csütörtök, augusztus 9. A téglagyári terv romjain. Szerdára rendkívüli közgyűlést hivatott össze a tanács, hogy egy — ugv látszik — kedvenc tervét megszavaztassa. A rendkívüli közgyűlés összeült, de a tanács terve nem sikerült, a városatyák elég tekintélyes többsége leszavazta azt a javaslatot, hogy a város téglagyárat vegyen. Nem elegyedünk e helven a közgyűlési vitába, amely különben is elintéztetett. A közgyűlés ugy találta jónak, hogv ne vegye meg a város a kérdéses téglagyárat. Nyomatékosan kívánjuk azonban ebből az alkalomból kiemelni, hogy a mai határozat nem érintheti azt az elvi kérdést, amelv szerint a városfejlesztési és városkormánvzási politika egyik leghatékonyabb, legegyszerűbb, legtermészetesebb és sikerrel leginkább kecsegtető eszköze már a legközelebbi jövőben városi üzemek fölállítása és fejlesztése tesz. Mi ennek a nagy elvi kérdésnek szempontjából Ítéltük meg a tanács tervével aktuálissá vált ügyet, ennek az elvi kérdésnek szolgálatában vagyunk kénytelenek a tanács jólmegérdemelt leszavazásához néhány megjegyzést fűzni. Elutasítunk minden olvan véleményt, amely a tanácsi javaslat leszavazásán ül diadalt, amikor azzal együtt esetleg egy jó ügy is megbukott. A jelen esetben azonban teljesen jogosult ez az ujjongás, mert ha a téglagyár ma. magántulajdonban fénves üzlet is. az a mód, ahogy az előadó ur ezt az ügyet a közgyűlésbe hozta, a legkisebb reménnyel sem kecsegtethetett atekintetben, ihogy városi kezelésben is jó üzlet marad. A mai közgyűlésen tehát az a munka-módszer is megbukott ismételten, amellyel a város fejlődésének mostani igénvei mellett dolgozni nem tehet és amelyhez mégis — ki tudja, miért? — makacs vonzalommal ra„ gaszkodik a tanács egyik-másik tagja. Megírtuk már számtalanszor, ismételni fogjuk sokkal többször: a szegedi közigazgatásnak háború nélkül js ni iá kellett volna születnie. A világháború temérdek tanulsága, köztük a legnagyobb: magyarságunk erejének gyarapítása, kötelességünkké teszi, Ihogy az újjászületés folyamatát meggy orsitsuk. Nem lehet habozni, nem lehet tétovázni, különben lecsúszik Szeged arról a helyről, amelyre egy katasztrofális esemény folytán feléje fordult részvét és támogatás emelte. Magyarországnak ma egy nagy városa van: Budapest. A magyarság erősítésére és dicsőségére Szegedből kell megcsinálni a második nagy várost. Azt a nagv várost, a melynek ép ugy méglesz a többi vidéki város felett az elsőbbsége, mint ahogy megvan és megmarad Budapestnek Szegeddel szemben. Bitihez azonban az kell. hogy minden erő és minden képesség a város szolgálatába állittassék, ihogy ne legyen kímélet azokkal szem-ben. akik munkánknak és sikereinknek útját állják, hogy csirájában fojtassék meg minden magánérdek - jogosulatlan érvényesülése, hogy elsöpörtessék a közéleti fórumról minden demagógia, tudatlanság, késziiletlenség munkaképtelenség és lustaság. Miért akarta a tanács ezt a téglagyárat • megvenni? Akkor, amikor a vásárra alkalom kínálkozott, nem gondoltak az urak arra, hogy várost fejleszteni nem lehet ugy, hogy ma veszek téglagyárat, holnap kenyérgyárat, aszerint, hogv mit kínálnak és hány fok meleget mutat a hőmérő? Nem jutott eszükbe, hogy egy egységes terv egészséges körvonalait 'kellene megrajzolni, amelyek megnyugtatnak, mert azt láttatják, hogy a tanács tudja és kijelölte az útját, a melyen haladni kell, bizalommal töltenek el, mert a biztosítékait jelentik annak, hogy a tanács tud és be is akar rendezkedni vállalatok gazdaságos vezetésére? Mit tudom én. róna évi fizetést kapjon egyik-másik városi vállalat igazgatója. Szerintünk egészséges gondolat, hogy a város téglagyárat vegyen, vagy építsen. Vitán felül áll, hogy a jő helyen éoitett téglagyár szép jövedelmet hozna a városnak, ha jó! vezetnék, ami nem ördögi dolog, megtörténhetik még akkor is. ha a város a tulajdonos. De előbb mutasson a tanács hajlandóságot arra, hogy erre a célra be kíván rendezkedni. Annyival inkább, mert ez nem kegv lesz tőle, hanem egyik olvan kötelességének lerovása, amelyet az idő és a városi érdek egyforma erővel és erkölcsi sulyniern ugy tervezik-e, hogv például 2000 ko- j lyal parancsolnak. Ujabb sikereink az orosz fronton. - Ujbél több magaslati állást foglaltunk el. - Bukovinában és Keletgaiiciában nyugalom volt. - Maekensen kibővítette a betörés sikereit. BUDAPEST, augusztus 8. (Közli a iminiszterehiölkii -sajtóosztály.) Foksanitól észak ra német csapatok erös ellenséges ellenhatással szemben is kibővítették tegnapelőtt kivívott sikeriiiket. Az Erdély ellen indított román-orosz tehermentesítő oífeniziva ismét a Putn-a és a Casinu-patak mentén történt több sikertelen elszigetelt előretörésben jutott kifejezésre. Gyergyótölgyestől északra osztrák-magyar haderők az ellenség részéről szívósan védelmezett több magaslatot foglaltak el. Bukovinában és Keletgaiiciában a tegnapi nap viszonylag líytigalomban telt el, A VEZÉRKAR FÖNÖKE. BERLIN, augusztus 8. A nagy főhadiszállás jelenti: Lipót bajor herceg ve«éríábornagy harcvonalán nagyobb harci cselekmény nem volt. József főherceg vezérezredes hadcsoportja: Az Erdős-Kárpátokban osztrák-magyar ezredek rohammal hatalmukba kerítettek több szívósan védelmezett hegy\ kúpot. A Mgr. Casmuluitól délre és a Lepsakolosíortól északra visszavertünk ujabb román támadásokat. Mackenseu vezér tábornagy hadcsoportja: Foksanitól északra az ellenséges vonalakon történt betörés helyén elkeseredett harcok folytak. Az elért sikert kibővítettük. Az oroszok és románok erös, de sikertelen támadásokat intéztek, amelyekben a foglyok beismerése szerint 12 ellenséges ezred vesz részt. LUDENDORFF, első föszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Berlin, augusztus 8. A Wolff-ügynökség jelenti: A galic-iai orosz határon -és Bukovina keleti szögletében a helyzet változatlan. A Casiinului ellen1 intézett heves ellenséges támadás véresen összeomlott. Ugyancsak meghiúsultak erős ellentámadások Foksanitól északra, ahol a szövetségeseik a Szereti; nyugati partján továbbra is előrehaladnak. Kerenszki az anneksziók és hadikárptftlás nélküli béke mellett. A mai nap nem szűkölködik az eseményekben, de a sok harctéri és egyéb hir között kétségkívüli magasan kiemelkedik -jelentőségben az a stockholmi távirat, a mely arról számol be, hogy Kerenszki a londoni antant-konferencián az anneksziók 'és hadi,kárpótlás nélküli békét fogja követelni. Jelentős esemény ez, mert hiszen Kerenszki szava ezidőszerint még súlyosan esik a mérlegbe s ez az álláspont tökéletesen megfelel a német birodalmi , gyiilés álláspontjának. Vagy-is, ha Kerenszki ezen a konferencián érvényt tud szerezni akaratának, elhárította a szenvedő világ felől a •béke legnagyobb akadályát. Lehet, hogy Kerenszikit erre az elhatá rozásra Oroszország egyre növekvő belső zavarai késztették. A forrongás ugyanis egyáltalán nem szűnik Oroszországban, sőt inkább egyre veszedelmesebb méreteket olt. Már egész csapatrészeket kell .gépfegyverrel halomra lövetni és akadt egy flottaparancsnok, aki megtagadta az engedelmességet Kerenszkinek. Az uj kormány